Hayszentlőrinczi társaskáptalan.
Hayszentlőrinczi társaskáptalan.
Hay-Szent-Lőrincz Bodrog vármegye határán feküdt, a mai Bácsszentiván fölött. 1400 után mint Bodrog vármegye második székhelye szerepelt. Az itteni társas káptalant III. Béla király neje, Ágnes alapította 1173–1183 között. A gyenge javadalmazású káptalan csakhamar annyira elszegényedett, hogy annak fenntartására Ugrin érsek 1233-ban a kalocsai és hayi káptalan beleegyezésével a prépostságot a bodrogi főesperességgel egyesítette, a főesperesi jövedelemmel iparkodván azt tovább fönntartani. Az egyesítést Jakab, praenestini püspök, pápai követ kánonilag elintézte, Gergely pápa pedig a két beneficzium egyesítését 1234-ben jóváhagyta oly módon, hogy e kettő ezentúl egy méltóságnak teleintessék. Ez egyesítés következtében a káptalan ismét egy időre virágzásnak indúlt s tovább fennállott, tagjainak változó számával. Prépostja egyben a bodrogi főesperes teendőit végezte, a káptalan egyik tagja pedig a plébániát vezette. A káptalan egyik hiteles helyi kiadványából 1304-ből annak tagjairól is nyerünk felvilágosítást. Aláírták: Magister Jakab prépost, Dénes őrkanonok, János dékán, Imre, Balázs és Jób kanonokok. Olvasókanonokja és éneklőkanonokja nem volt.
Antal prépost idejében (1335–1343) külön főesperest is találunk a káptalanban, minden esetre mint a prépost helyettesét. 1339-ben Dénes főesperest a káptalani tagok mint kanonoktársukat kiküldik prisztaldi minőségben, 1343-ban ugyanígy Pál főesperest és kanonok társukat. Ez dékán is volt. A káptalant, mint ilyent, 1344-ig találjuk okleveleinken megnevezve. Ez idő után elvesztette káptalani jellegét. A prépost néhány pappal a plébániát vezette, úgy hogy a plébániát a prépostsággal azonosították. Azonban ily alakban még jól jövedelmező benificzium volt. Zarúd Miklós 1368-ban ott hagyja a szegedi főesperességet s felcseréli a hay-szent-lőrinczi prépostsággal, melynek 240 arany forint jövedelme volt. 1396-ban Csapi Péter kapja meg a prépostságot. Ekkor már plébániai jellege annyira ki volt fejlődve, hogy Csapi Péter a pápát kéri, hogy a hay-szent-lőrincii plébániában erősítse meg, mivel a kolláezió érvényében kételkedik.
1396 április 26-án a pápa a zágrábi püspököt meg is bízta, hogy a hajdani prépostságot, a mostani plébániát adja át Csapi Péternek. Elődjét, Lomniczi Hermant a pápa szintén „Ecclesiae rector”-nak nevezi. Azonban a prépostság, ámbár káptalan nélkül, a prépost személyében tovább is fennállott. A prépostsággal a bodrogi főesperesség 1423-ig volt összekötve. Csapi Péter 1419-ben még 303gyakorolja a főesperességi hatalmat. Kitűnik ez az ez évi kiadványából, melylyel Fábián presbytert, mivel Tamás plébánostól a bátmonostori plébániát jogtalanul elfoglalta, kiközösíti. „Péter, a hay-szent-lőrinczi egyház prépostja, az összes uraknak, s a plébánia egyháznak plébánosai és vezetőinek, melyek prépostságunk területén vannak. Tudjátok, hogy Tamás, a prépostságnak joghatósága alá tartozó bátmonostori egyház plébánosa, előttünk jelentette” stbi és az esetet leírva, Fábiánt kiközösíti, meghagyván kerülete valamennyi plébánosának, hogy a kiközösítést a templomban ünnepélyesen hirdessék ki. Csapi Péter tehát a prépostságot és főesperességet az egyesítési bulla értelmében egy és ugyanannak vette s a bodrogi főesperesi kerületben a jurisdikcziót gyakorolta.
Bács. – A ferencziek régi temploma.
A báthmonostori apátsági templom alaprajza.
A titeli prépostság alapfalának maradványai.
Utódja, László (1422–1424) szintén gyakorolja még a főesperesi hatalmat. Zsigmond király azonban megtagadja tőle azt a jogot, hogy kiközösítést mondjon ki és eltiltja az egyházi bíráskodástól is, mivel hatalmi körét ezekkel túllépi, lévén ő, az ő egyháza és klérusa a kalocsai érseknek alávetve. Ezután tehát a főesperesség is el volt választva a prépostságtól. Mint hiteles hely, 1304-ig gyenge működést fejtett ki; prépostját, mint bodrogi főesperest, rendesen a kalocsai káptalan kiadványain találjuk megemlítve. De vannak e korból is kiadványai. 1304-től azonban sűrűn találkozunk hiteles helyi kiadványaival, melyeken a bodrogi főesperes, mint hay-szent-lőrinczi prépost szerepel, s ez időtől kezdve nem is említik többé a kalocsai káptalan kiadványain. Káptalani jellegének elvesztésével, mint hiteles hely is megszűnt működni. 1440-től a hiteles helyi ügyeket Bodrog vármegye bírái végzik, Balázs prépostot pedig 1448 és 1451-ben mint ezek kiküldöttét találjuk működésében, 1447-ben pedig Nagyvölgyi László prépost követ Bodrog vármegyét az országgyűlésen képviseli.
A káptalan birtokairól következő adataink vannak: Voltak birtokai Hay-Szent-Lőrinczen, Besenyőn, Szent-Gergelyen, Nagy-Olaszban és Apátiban. Később Páli, melyet Gopul és Szent-Lászlóval cserélt fel. 1346-ban Thepremen, Szent-László, Rég-Szent-Márton és Kecskés birtokában volt a prépostság. Ulászló király még 1494-ben említi annak jobbágyait. Utolsó ismert prépostja Máté 1511-ben. Hay-Szent-Lőrinczet a Dózsa-lázadás alatt a ráczok felgyújtották, lakosságát felkonczolták. Borbás papot, a lázadás vezérét, az égő templom tornyáról taszították le. A prépostságot a várossal együtt a mohácsi csata utáni pusztítások temették el; csak mint czímzetes prépostság áll fenn emléke. Prépostjai, a mennyire azok nevei fennmaradtak, a következők voltak: 1211 Hosmundus, 1233 Tamás, alatta történt a prépostság egyesítése a bodrogi főesperességgel. 1282 Péter, 1289–98 Simon, 1301–1304 Jakab, 1321 Péter, 1330 Jakab, 1331 Gergely, 1335–43 Antal, 1345 Tamás, 1363 Bácsi János, 1364–68 Zarud Miklós, 1396–1419 Csapi Péter, 1422–24 László, 1437 Zsigmond, 1447 Nagyvölgyi László, 1451 Balázs, 1500 Beriszló Péter, 1551 Máté, arkádiai püspök.
