Érseki intézkedések 1848 után.
Érseki intézkedések 1848 után.
Mind politikai életünkben mind a kath. egyház életében is az 1848. év fordulópont volt. Az 1848. évi események a kath. egyház helyzetét Magyarországon megváltoztatták. Általános volt a magyar klérus óhaja, megyei zsinatok és nemzeti zsinat megtartására. Ez óhaj a kalocsai egyházmegyében is nyilvánúlt. Gróf Nádasdy Ferencz érsek 1848 május 5-én és 16-án kiadott körleveleiben az egyházmegyei zsinatot el is rendelte. Azonban a Budán gyűlésező magyar püspöki kar ama véleményének adott kifejezést, hogy egyházmegyei zsinatok tartásával egy nemzeti zsinat határozatainak elejébe vágni nem tanácsos, és így előbb egy nemzeti zsinat megtartását határozták el, melyet egyházmegyei konferencziák előzzenek meg. Ennek alapján gróf Nádasdy érsek ez év június 9-én 3. sz. a. kiadott körlevelében a megyei konferencziát aug. 30 és 31-re kitűzte, avval indokolván azt, hogy a magyar kath. egyház és az egyházmegye szükségei a jelen átalakulási nagy napokban a közös egyházi tanácskozásokat szükségessé tették.
A konferenczia határozatai kiterjeszkedtek: 1. A megyei papság értelmi és vallásos kiképzésére. Elhatározták e czélból kerületi és plébániai könyvtárak felállítását, theologiai tételek kidolgozását a megyei gyűlésekre és lelki gyakorlatok tartását. Az alesperesek látogatását a plébános személyére, illetve az arról adandó informáczióra is kiterjesztettek. 2. Tárgyaltak a breviárium átalakításának szükségéről. 3. A papi fegyelem helyreállításáról és a plébános és káplán közötti viszonyról. Szabályozták a prosinodalis vizsga kötelezettségét. Kívánalmaikat a papság jövedelmének rendezéséről 10 pontban körvonalazták. – A patronátusi jog gyakorlását illetőleg 5 pontban fejezték ki véleményöket. Katholikus egyesületek és újságok pártolását elhatározták. – A tanítás és iskolai felügyeletről 9 pontban hozták meg határozataikat. – A nyilvános isteni tiszteletre vonatkozó kívánalmaikat 13 pontba foglalták. – A bőjt megtartását 6 pontban előadott véleményük szerint kívánják rendezni. – Zsinati tárgyakúl ajánlották még a magyar egyház szabadságát, belügyei rendezésére, 5 pontban. Külviszonyaira nézve a főpapi kinevezések szabaddá tételét, katholikus iskolák felállítási jogát, katonamentességet s a hívekre és nyilvános istentiszteletre vonatkozó több pontot és a papnevelők javítását. Végre több kérelmet és kívánatot terjesztettek még a megtartandó nemzeti zsinat elé 19 pontban.
A kitört szabadságharcz a nemzeti zsinat megtartását megakadályozta. A magyar püspöki kar azonban 1850-ben a prímási szék üresedése idején gróf Nádasdy Ferencz kalocsai érsek elnöklete alatt Esztergomban püspöki konferencziára gyűlt össze, és ezen a magyar kath. egyház ügyeit tárgyalván, azok rendezésére vonatkozó kérvényeiket ő felsége elé terjesztették. Gróf Nádasdy érsek utódja, Kunszt József pedig Kalocsára tartományi zsinatot hívott össze, a melyet 1863-ban meg is tartottak, hogy azok a súlyos bajok, melyek a vallási közöny és erkölcsi lazulás következtében mind a magyar államban, mind a magyar kath. egyházban támadtak, orvoslást nyerjenek, s mind a klérus, mind a nép között a régi fegyelem és vallásosság ismét helyre álljon. A provincziális zsinat a hit, erkölcs, fegyelem és isteni tisztelet valamennyi pontjára kiterjeszkedett. Mivel az új, országos vallásügyi törvények a papság lelkipásztori teendőinek sok dologban más irányt szabtak és így a régi egyházmegyei statuták már nem voltak elégségesek, az egyházmegyei papság új statuták megalkotását kérte. Haynald Lajos érsek a papság ez óhajának eleget teendő, 1868, 1871, 1872 és 1878-ban papjaival egyházmegyei konferencziát tartott s ezeken megalkotta az új egyházmegyei statutákat, melyek 1880-ban kibocsáttatván, még ma is érvényben vannak s kiegészítésüket az egyes ügyekben kibocsátott érseki körrendeletek alkotják.
