Kossuthfalva.

Teljes szövegű keresés

Kossuthfalva.
Kossuthfalva. Előbb Ómoravicza. A topolyai járásban Pacsér alatt, az ér völgyének partján fekszik. Pesti Frigyes azt hiszi, hogy itt volt a régi Maróth; Steltzer pedig inkább Apáttelekét keresi e helyen. Kossuthfalva régi korát homály borítja. 1580-ban Ómoraviczát a török defterek a szabadkai, 1590-ben pedig a zombori nahijében sorolják fel 14–14 adózó házzal. 1738-ban Ómoravicza önálló pusztaként van említve, melyet a kamara külön szokott bérbe adni. Igy 1750 körűl az eladásra szánt kamarai birtokok között Ómoravicza is fel van sorolva lakott pusztaként, a mely évi földbér fejében 320, heted czímén 100 és a kocsmáért 100 frtot jövedelmez. 1763 és 1768-ban Vojnics és Rudics szabadkai lakosok bérelték évi 505 frt bérért. Cothmann telepítési biztos e pusztát csak másodsorban tartja betelepítendőnek. Az 1768. évi kamarai térkép szerint Ómoravicza területe 6967 hold, vagyis 174 telek. 1780-ban is még, Pacsérral együtt, puszta volt. 1786-ban 400 ref. magyar család telepedett le Kisújszállásról és Kún-Madarasról Ómoraviczán és Pacséron s mindjárt egyházilag is szervezkedtek. 1798-ban már 332 gazda és 10 zsellér lakott itt, 342 házban, 194 telken. 1801-ben Ómoraviczát a Heinrich, Piukovics, Szalmási, Tomcsányi és Vojnics családokból álló közbirtokosság szerezte meg a kincstártól. A ref. lakosság 1822-ben épített templomot. Idővel r. kath. lakosok is telepedtek e községbe, kik 1810-ben plebánost kaptak, a templom pedig 1844-ben épűlt. A múlt század elején nagybirtokuk volt itt Piukovics Simonnak, a ki 1803-ban és Heinrich Alajos és Ferencznek, a kik 1827-ben birtokuk után az Ómoraviczai előnevet is megkapták. A század második felében a Vojnich és Szemző családnak, most pedig a Pilaszánovits, Lelbach, Fernbach és Szemző családoknak. E községhez tartozik közigazgatásilag és egyházilag Felső-Roglaticza puszta. Kossuthfalva régi pecsétje 1789-ből való. Vésetén két buzakalász között egy szív és ez alatt egy görbe kard és korona látható. Az 1900. évi népszámláláskor Kossuthfalván volt 6760 lélek 1464 házban. Anyanyelv szerint 6589 magyar, 98 német, 13 tót, 28 szerb, 31 egyéb. Vallás szerint 1615 róm. kath., 2 gör. 100kath., 24 gör. kel., 33 ág. ev., 4728 ref., 153 izr., 205 egyéb. Határa: 21,151 kat. hold. A lakosság olvasó, polgári és népkört, közgazdasági bankot, önsegélyző és két temetkezési egyletet és kiházasító szövetkezetet tart fenn. Van postája és távírója; három országos vásárt tart.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT