Bogyán.

Teljes szövegű keresés

Bogyán.
Bogyán. A hódsági járásban, Bácstól nyugatra, Vajszk és Palona (Plavna) között fekszik. E helység már a mohácsi vész előtt is fennállott. A pápai tizedjegyzékben 1338–42 között már szerepel Boian falu. Csánki szerint Boián a mai Bogyánnak felel meg. Ezentúl Boián neve nem fordúl elő. Bogyán nevével először az 1543. évi úrbéri összeírásban találkozunk. Ezután a török defterek említik a zombori nahijében, a hol Bogyan v. Budinovce 1554-ben két, 1590-ben nyolcz adózó házzal szerepel. 1691-ben a bácsi prépostság tizedjegyzékében, Bács vármegyének 1699. évi összeírásában is említve van Bogyán falu. 1759-ben Bogyán helységet királyi adomány útján Putnik Mózes bácsi szerb püspök kapta. Az 1768. évi kamarai mappa kisded falunak tünteti fel Bogyánt, 43 g. kel. szerb családdal és Sotrok, Vajsz Borovo nevű halászóhelyekkel. Bogyánhoz tartozik a kalugyerek kolostora. 1785-ben a tavaszi földár sok kárt okozott az itteni gazdáknak. 1799 óta Bogyán a Gromon családé. Bogyánban 1856-ban a katholikus hívők számára Illésnek szentelt kis templom épűlt. A föntebb említett szerb kolostor Vajszka s Bogyán feleútján van. A hagyomány szerint ennek eredetét a XV. századra teszik, a midőn egy Bogdán nevű szerb kereskedő itt egy forrásban mosakodván, szemevilágát visszakapta s hálából ezt a kolostort alapította, melyet, valamint a később keletkezett falut is, ő róla neveztek volna el. A kolostor a hódoltság idején már megvolt s így legkésőbben az 1526 utáni években épűlhetett, a midőn szerbek is nagyobb számban jöttek e vármegyébe. A zárdában, a templom szentélyében becses képek vannak: a tizenkét apostol, fölöttük Krisztus születése. A másik oldalon minden szentek Szűz Mária angyalok között, Isten a föld fölött. A szentély előtt a kupolában: Krisztus keresztre feszítése, az úrvacsora, a lábmosás, Júdás csókja, Krisztus Pilátus előtt s más bibliai tárgyú képek. Az 1900. évi népszámláláskor Bogyánban volt 854 lélek 157 házban. Anyanyelv szerint 56 magyar, 313 szerb, 77 német, 407 sokacz. Vallás szerint 504 róm. kath., 350 gör. kel., 6 izr. A község határa 9229 kat. hold. Ebből 1893-ban a gróf Hunyady Imrének 6342, a kincstárnak 1110, a községnek és úrbéri birtokosságnak 466, a gör. kel. zárdának 215 hold birtoka volt. Mostani nagyobb birtokosai gr. Széchenyi Emilné és a kir. kincstár. 1876-ban nagy árvíz sújtotta a községet, és annak számos házát romba döntötte. Dűlőnevei közül a Bela Crkva (Fehértemplom), Pako (pokol) és a Klucs (kulcs) nevűek figyelmet érdemelnek. A község postája Vajszkán van, a távírója Bácson, vasúti állomása pedig Gombos.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT