Bezdán.

Teljes szövegű keresés

Bezdán.
Bezdán. A zombori járásban fekszik. Története a török hódoltság előtti időben ismeretlen; de az 1579. évi török defterekben a zombori nahijében már ismernek Bezdán falut, tíz adózó házzal. E helységnévnek azonban később nyoma vész, csak a XVIII. század elején találkozunk újból a Bezdán névvel, melyet akkor egy folyóra és a körüle elterülő pusztára használtak, a hol ma Bezdán van. Minthogy azonban Bezdánnál a Duna balpartja Bács vármegyében a sok áradás okozta mocsár miatt nem volt megközelíthető, a vármegye 1737-ben a Bezdán-fokon át a Dunához hatvan öl hosszú hídat készíttetett a dunántúli Vörösmart felé. Az új töltés-út a dunai révhez 1845-ben készűlt s pedig 300 ölnyire makadámozva, miért is az élénk forgalom mellett is jó állapotban van. Ez út folytatása, mely jó téglával van kirakva, Zomborral köti össze Bezdánt. A magy. kir. kincstár Pozsonyban 1742-ben Losonczi József útján Tolna-, Baranya-, Veszprém- és Somogy vármegyékből róm. kath. vallású magyar népet telepíttetett ide a Sterbácz, Paka, Merkopja és Bezdán pusztákból álló határra. A most keletkezett falu Bezdán fok mellé telepíttetvén, Bezdán nevet kapott. A falu alatt volt Sterbácz puszta, azelőtt maga is kis falu, mint a közelében fekvő Csök (Cheoth) nevű dunamelletti falu is, melyet 1724-ben említenek, mint rég elpusztúlt helységet. A Kígyós-ér keleti oldalán van Merkopnya puszta s ennek keleti oldalán fölűl Paka és ez alatt Piperos puszta. Az új lakosok nem örökös jobbágyok lettek, hanem szabadon költöző, robotra nem kötelezhető szerződéses bérlők. A falu határát alkotó négy pusztáért 360 frt évi bért fizetett a község a kir. kincstárnak, mint földesurának, úgy hogy csak a 3–5. évben tartoztak 60dézsmát és kilenczedet adni s azt Bajára vagy Apatinba vinni a kincstári magtárba, de a földadó alól fel voltak mentve. A szőlők hét évi adómentességben részesűltek; a kocsma jövedelme Szt. Mihálytól Szt. Györgyig a falué maradt. A Dunán építendő malmokért a szokásos bért fizetik, a halászatnak egy hetedrésze is az uraságot illette; de a Sterbácz és a Bezdán fokokban az első évben ingyen halásztak, a 2–5. évben pedig 40 frt évi bérért. A rév vagy a komp felállítása az uraság joga maradt; minthogy azonban a jövevények átköltözése két évig eltartott, ez idő alatt az idejövetelnél révbért nem fizettek. A szokott szabad évek elteltével Bács vármegye 1746-ban az új falut összeíratta és országos adó alá is vette. Első évi adója 729 frt volt, a falu 172 adózó magyar és tót családból állott. A falu temploma eleintén csak vesszőből volt fonva és sárral betapasztva, de ez már 1755-ben összedőlt, és a kincstár 1756-ban újból építtette szilárd anyagból. Ennek helyén épűlt 1846-ban a Simon és Judás apostoloknak szentelt templom. Cothmann kamarai tanácsos, mint telepítő biztos, 1763-ban cseheket küldött Bezdánba, a hol akkor már 400 ház volt. 1770 szeptemberében összeírták a szőlőket és 1772 aug. 6. volt Bezdánban a helytartótanács rendeletére az úrbéri rendezés. A magyar szövegű nyomtatott urbáriumot 1772 deczember 4-én írták alá és 1773 január 4-én hirdették ki. Bezdán 1772-ben, a maga költségén, vásártartási privilégiumot szerzett és mezővárossá lett. 1801-ben a 137 szesszió földön 529 házban 360 gazda és 169 zsellér lakott. Földesura azonban a kir. kamara volt. A lakosság mind róm. kath. magyar, és 1826-ban is csak kevés német található itt. Már ekkor hatalmasan kifejlett ipara van. 1815-ben kapnak czéhszabadalmat a czizmadiák, vargák, takácsok, szabók, szíjgyártók és szűcsök; 1830-ban a tímárok, festők, asztalosok, bognárok, esztergályosok, pékek, fazekasok, szappanosok, bocskorkészítők, vargák, kalaposok, üvegesek, harisnyakötők, fésűsök, szitakötők, ácsok és molnárok. A község határa ma 13.932 kat. hold, ebből 2575 hold a községé, (de 613 nem használható), 278 hold a Bezdán szigeti ármentesítő társulaté, 309 hold a Ferencz csatorna-társaságé, 2032 hold, többnyire erdő a kir. kincstáré. A dunai révnél van most a Ferencz-csatorna kezdő nyílása is, mely előbb lejebb, Monostorszegnél volt; de az 1822. évi dunai gátszakadás miatt a csatornát Bezdán felé kellett irányítani. 1828-ban a dunamenti falvak biztosítására Baracskától Bezdánig a Dunát az Ilimán szigeten akarták átvezetni, azonban e helyett egy 730 öl hosszú 6 1/2 öl széles és egy ölnél magasabb védőtöltést készíttetett a vármegye. Bezdánban 1821 óta van posta, 1858 óta gőzhajó-állomás és 1864 óta távíró-hivatal. 1900-ban 7985 lélek lakott itt 1386 házban, ebből 6601 magyar, 1343 német. Vallás szerint volt 7696 róm. kath., 238 izr. Bezdán határához tartoznak: Zöldhalom (Merkopuja), Egyházhalmok (Paka), Piperos, Tatárrév (Pivoda), Sárkánytanya (Sterbácz) és Ferencz József-zsiliptelep. Paka hajdan virágzó község volt. 1409-ben a Pakai Törzsök család nevében már szerepel. 1439-ben a Lekcsei Sulyok családnak van benne része. 1448-ban Pakai Balázs alispán is birtokos itt és ugyanakkor szerepel a Pakai Veres család is. – Itt lehetett valahol Déd község is, mely 1404-ben a Bartáni Peres család birtoka, melytől Zsigmond király a Peres családot – hűtlensége miatt – megfosztja és a birtokot Gyulai Ferencznek és Németi Jánosnak adja. 1430-ban azonban a Maróthiaké lett. – Közel ide volt Gyapol falu is, melyet 1346-ban a Becsei Tőttös család a háj-szt.-lőrinczi prépostság páli birtokáért elcserél. Bezdán határában feküdt hajdan Battyán község is, a melynek az anjoukorbeli oklevelekben, 1341-ben már nyoma van és némely kutató szerint azonos a hajdani Bartán faluval, mert szintén ennek közelében, Bezdán mellett, keresendő. Csánki ezt azonban kétségbe vonja, mert a két helység egy időbeli birtokosai mások voltak. Első említését 1305-ben találjuk, a mikor Fekete Pathe fiait uralta, kik egy nemes megöletése miatt jószágvesztésre itéltettek; itteni birtokukat akkor 35 márka vérdíj lefizetésével, comes Bulyai de Kulud fia Batand szerezte meg. E század első felében új birtokosként bukkan fel Nagy Péter fia. Kuludi Batand fia János, a ki egyszer már királyi emberként is szerepelt, 1342-ben a Battyánhoz tartozó Sárrétben levő három ördögkútja nevű halászó helyét átengedi Pethő cseregi várnagynak, a ki ugyanekkor megszerzi Pathe fiainak battyáni birtokát is. 1422-ben és később is, a lévai Csehek kezére kerűlt a falu, a mely azok sorsában is osztozott. A mohácsi vész utáni időkben is a lévai vár tartozéka volt a falu, melyet Dobó István 1560-ban Ferdinánd királytól kért el. A bezdáni lakosság olvasókört, népkört, függetlenségi kört, polgári kört és 65kath. legényegyletet tartanak fenn. Van takarékpénztára is. A lakosok nagyrésze a kosárfonást és a czirokseprő-kötést háziiparszerűleg űzi. Van postája és távírója, vasúti állomása pedig Zombor és Gádor.

Részlet Bácskeresztúrról.

Bácsújlak. – A régi Cseh-féle kastély. Most Adamovits Iváné.

Bajsa. – A régi Zákó-féle úrilak. Most Wámoscher Nándoré.

Bezdán. – Hajóvontatás a Ferencz-csatornán.

Bezdán. – A Ferencz-csatorna torkolata.

A bogyáni kolostor.

Cservenka. – A róm. kath. templom.

Cservenka. – Az ág. h. ev. templom.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT