torjai KÁLNOKI SÁNDOR
Altorja, Háromszék, 1812. Apja földbirtokos és cs. kir. tiszt (valószínűleg K. Sándor székely határőr ezredes). Magyar (székely), r. kat. Az olmützi katonaiskolán tanul (1826- 1829.), majd hadfi a 28. gyalogezredben. 1834- zászlós ui., 1838- alhadnagy, 1844- főhadnagy a 15. határőrezrednél. Nőtlen. (Felesége 1860- pókakeresztúri Székely Róza, majd Minier Gáborné, utóbbi meghalt Csíkszentmihály 1911. vagy 1912.)
Ezrede mozgósított 1. zászlóaljával 1848 nyarán a délvidéki szerb felkelők, szeptember végétől Jellačić ellen harcol. Okt. 16 (16.)- alszázados, nov. 9 (okt. 21)- század- kapitány szabadságharc oldalára állt alakulatánál, a fel-dunai seregben. Decembertől az erdélyi seregében szolgál zászlóaljával, részese Bem Észak-Erdélyt felszabadító hadjáratának. 1849. febr. 3 (jan. 23.)- őrnagy, Háromszéken újjászervezett zászlóaljának (a később 83. honvédzászlóalj) parancsnoka. Február végén Besztercénél közreműködik Urban császári alezredes csapatainak kiverésében. Ápr. 8. kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. A besztercei hadosztály kötelékében június közepétől az osztrák-orosz intervenciós erők ellen küzd. Júl. 2. Bem alezredessé és dandárnokká lépteti elő. A dévai fegyverletételig (aug. 18.) szolgál.
1850. ápr. 10. Nagyszebenben kötél általi halálra, jún. 14. tizenkét év várfogságra ítélik. Kufsteinban raboskodik, 1856. jún.13. kegyelmet kap. Később Csíkszentmihályon gazdálkodik. 1867. a Csíkszéki Honvédegylet tagja. † Csíkszentmihály, 1875. dec. 15. (A helyi r. kat. templomban temették el.)
Közlöny 1849/19., 113., Nagy: Háromszék LXXIX., MOL: Hm. Ált. 1848. 8221., 1849. 14135. és 19980., Uo.: Bm. Honv. segély 1868. 3251., HL: General Kommando 34., Uo.: Rendőri megfigy. 45., KAW: Conduite-Listen Nr. 458. (15. GIR. – 1849.), Pálmay: Háromszék 243., Vas. Újs. 1875/52., és 1912/1, Gyászjelentés: Székely Nemzeti Múzeum.