STARK (később ERŐSS) JÁNOS
STARK (később ERŐSS) JÁNOS
Felsőmecenzéf, Abaúj m., 1815. jan. 16. S. János és Meder Magda fia. Magyar, nem nemes, r. kat. Gimnáziumot végez Nagyváradon. 1835- közvitéz, 1845- alhadnagy a 37. Máriássy gyalogezred 3. zászlóaljánál. Nagyváradon. Nőtlen.
1848 nyarán alakulatával részt vesz a szerb felkelők elleni harcokban, aug. 1- cs. kir. hadnagy. Szept. 24. főhadnaggyá nevezik ki a 23. honvédzászlóaljhoz, de szabadságharchoz csatlakozó alakulatánál lesz főhadnagy. Dec. 5 (1.)- százados a 24. honvédzászlóaljban, továbbra is a délvidéki hadszíntéren. 1849. januárjában megbetegszik, szabadságolják Nagyváradra. Márciusban csatlakozik Erdélyben küzdő alakulatához. Ápr. 20. áthelyezik a 2., majd a Marosvásárhelyen szerveződő 3. vadászezredhez. Júliustól őrnagy, az ezred 7. és 8. osztályának (13-16. századának) parancsnoka. Júl. 21. 407 főnyi csapatával bevonul a Szegeden alakuló tartalék hadtesthez. A temesvári csata és a lugosi ütközet után Ruszkabányán teszi le a fegyvert (aug. 19.).
Aradon 12 év (1850. jan. 30.), illetve 6 év (febr. 15.) várfogságra ítélik. 1853. kegyelmet kap. Később vasúti hivatalnok, 1859- és 1868. földbérlő Batizon.1867. a Szatmár megyei Honvédegylet tagja. † Batiz, Szatmár m., 1870. szept. 12.
Közlöny 1848/109., 180., 1849/89., MOL: Hm. Ált. 1849. 6202., 10857., 25246., HL.: 1848-1849. 32/397., Uo.: Aradi hadb. 113/10 2/347., Uo.: General Kommando 284., Mikár Zs. I. 86., Szül. akv., Vas. Újs. 1870/44., portré: Aradi Múzeum.
