PETŐFI (PETROVICS) SÁNDOR
PETŐFI (PETROVICS) SÁNDOR
Kiskőrös, Pest m., 1823. jan. 1. P. István hentesmester, mészárszék bérlő és Hruz Mária fia. Magyar, nemes, evang. Gimnáziumot végez. Volt közvitéz (1839-1841. a 48. gyalogezredben szolgált), majd vándorszínész, 1844- lapszerkesztő és költő Pesten. A pesti márciusi forradalom egyik vezetője. Felesége 1847- Szendrey Júlia (1850- Horvát Árpád egyetemi tanár neje, meghalt Pest, 1868.), egy gyermek apja.
1848. márciusában Pesten nemzetőr századossá választják. Okt. 15 (1.)- százados a Debrecenben alakuló 28. honvédzászlóaljnál. Nov. 17- szabadságon tartózkodik, 1849. jan. 17. kérésére áthelyezik az erdélyi hadsereghez. Jan. 25. Szelindeken jelentkezik Bem tábornoknál, aki őt törzskarába osztja be. Részt vesz a Déváig tartó visszavonulásban. A tábornok febr. 8. futárként Debrecenbe küldi. Febr. 17. Mészáros Lázárral történt összeütközése következtében (a hadügyminiszter megrótta a Petőfit, aki nyakkendő nélkül jelent meg nála kihallgatáson, melyre a költő gúnyos hangú versben replikázott) leköszön rangjáról. Febr. 21. elbocsátják. Március elején Medgyesen ismét szolgálatra jelentkezik Bemnél, aki megbízással Kolozsvárra küldi. Ápr. 1- újra a tábornok mellett szolgál, aki ismét századossá és segédtisztjévé nevezi ki, majd kitünteti a katonai érdemjel 3. osztályával (ápr. 8.). Jelen van a temesközi hadjáratban. Ennek során máj. 3. Bem őrnaggyá lépteti elő, majd máj. 4. futárként ismét Debrecenbe küldi. Itt Klapka ideiglenes hadügyminiszter felelősségre vonja Bem tábornok gr. Vécsey Károly tábornokot elmarasztaló levelének közzététele, valamint az őrnagyi rendfokozat illetéktelen használata miatt. Kétségbe vonja a költő állítását, mi szerint a Vécseyt illető levél megjelentetése a sajtóban a tábornok utasítására történt, s hogy Bem valóban kinevezte őt őrnaggyá. (Ez utóbbi érvénybe lépéséhez a kormányzó, Kossuth jóváhagyása még hiányzott.) A becsületében sértett Petőfi ismét leköszön rangjáról (máj. 6.), majd Klapka utasítását figyelmen kívül hagyva – mi szerint ügye kivizsgálásáig maradjon Debrecenben –, apja halála miatt Pestre megy. Itt Klapka háziőrizetbe véteti, azonban Görgei tábornok közbelépésére szabadon engedik. Máj. 27. Nagyszalontáról ismételten bejelenti lemondását tiszti rangjáról, melyet – őrnagyi rangját elismerve – jún. 28. fogad el a hadügyminisztérium. Az orosz intervenció hírére Petőfi úgy dönt, újra fegyvert fog, és júl. 18. Erdélybe indul. Júl. 25. Berecken jelentkezik Bemnél, aki júl. 29. jelenti a hadügyminisztériumnak, hogy Petőfi, mint segédtisztje ismét szolgálatba állt. A konkrét beosztást és feladatot még nem kapott költő (aki polgári ruhát viselt) Bem parancsa ellenére – aki óvni szerette volna őt, s ezért a Marosvásárhelyen való maradásra utasított – júl. 30. csatlakozik a Segesvár felé induló sereghez. Másnap hősi halált halt a segesvári ütközetben.
Dienes András: Petőfi a szabadságharcban (Bp., 1958.), Dávid Gyula-Mikó Imre: Petőfi Erdélyben (Bukarest, 1972.), Szinnyei: Magyar írók X. 961-980., KLÖM XIII. 175., XIV. 159-160., 534., XV. 192., Mészáros Lázár emlékiratai II. 172., Klapka György 1986. 135-138., 144-145., Közlöny 1848/128., 1849/113., Nagy: Háromszék LIX., Kedves Gyula-Ratzky Rita: Csataterek Petőfije, Bp., 2009., Gyászjel. OSzK, portré: Hadtört. Múz. Fotóa.
