OROSZHEGYI JÓZSA (eredetileg SZABÓ JÓZSEF)
Nagykolcs, Szatmár m., 1822. máj. 24. Sz. Bertalan uradalmi udvarbíró és N. Borbála fia. Magyar, görög kat. Szigorló orvos Pesten, író, újságíró, a márciusi ifjak egyike. Nőtlen.
1848. májusától fogalmazó a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban. Dec. 23- Nyáry Pál (az OHB tagja) megbízásából egy gerilla csapat alakítója Pesten, 1849. jan. 2- százados parancsnoka (Csány László kormánybiztos nevezte ki). Alakulatával január - februárban Zemplén megyében, márciusban Heves megyében működik. Ápr. 2. (1.) őrnagyi kinevezést kap. Később a felső-magyarországi hadszíntéren tevékenykedik. Júl. 16.-i kimutatás szerint három századból álló csapatával a Közép-Tiszai hadsereg Gál - László ezredes vezette hadosztályában szolgál. Július végén az alakulatából szervezett (de számot már nem kapott) honvédzászlóalj parancsnoka lesz. Utoljára a temesvári csatában (aug. 9.) vesz részt.
A fegyverletétel után bujkál. 1851. novemberében elfogják és halálra (dec. 4.), ill. 10 év várfogságra (1852. máj. 5.) ítélik. 1856. kegyelmet kap (Josefstadtban raboskodott). Befejezi tanulmányait, orvos lesz a Havasalföldön, majd Törökországban. 1867. hazatér, a Pest városi Honvédegylet tagja. † Buda, 1870. febr. 20.
Közlöny 1849/71., KLÖM XIV. 285., 360., 774., 793., MOL: Hm. Ált. 1849. 4094. HL: 1848-1849. 38/78., Uo.: Pesti hadb. 1852-6/66., Pesti Hírlap 1848/63., Szinnyei: Magyar írók IX. 1401-1405., Mikár Zsigmond I. 37., Vas. Újs. 1870/10., portré (fantomkép!) Hadtört. Múz. Fotóa.