MURMANN SÁMUEL
MURMANN SÁMUEL
n
Sopron, 1817. jún. 3. M. Kristóf szűcsmester és Halasy Erzsébet fia. Polgári születésű, magyar, evang. A bécsi műegyetemen tanul (1833-1834.) Nyugalmazott főhadnagy (1836-1848. jan. 15. a 2. Hannover huszárezredben szolgált). Nőtlen.
1848. októberében századosi rangban a Sopron városi nemzetőrség parancsnoka, részt vesz a Jellačić elleni harcokban. Nov. 13 (1.)- őrnagy, Arad megye és város nemzetőrparancsnoka. Mozgósított zászlóaljával a román felkelő ellen küzd. Decembertől az aradi vár ostrománál szolgál. Később az ostrom-sereg (az V. hadtest) szekerészkarának parancsnoka. gr. Vécsey Károly tábornok 1849. márc. 27. honvéd őrnagyi kinevezésre terjeszti fel, de ezt a hadügyminisztérium elutasítja. Nemzetőr őrnagyként azonban továbbra is az említett posztot tölti be ui. majd májustól Temesvár ostrománál.
A szabadságharc végén fogságba esik, Haynau rögtönítélő bíróság elé állíttatja, mely halálra ítéli, és kivégzik, Temesvár, 1849. aug. 25.
Tatay Jenő: Adalékok Murmann Sámuel életéhez (Soproni Szemle 1985/3. 264.), Hermann Róbert: Murmann Sámuel in Vértanúk könyve 212-213., Közlöny 1848/158., 186., MOL: Hm. Ált. 1849. 8322., KAW: Gb. 2. HR. 1841-1848. 4/79., Hermann Róbert: Niczky 359., Szögi László 161. (4819.), portré: Gracza György II. 325.
