lemhényi GÁBOR ÁRON
lemhényi GÁBOR ÁRON
Bereck, Háromszék, 1814. nov. 27. G. István városi főjegyző és Hosszú Judit fia. Magyar (székely), r. kat. A csíksomlyói gimnáziumban végez. Volt tizedes (1831-1845. a 15. határőr- és az 5. tüzérezredben szolgált), iparosmester és feltaláló. Élettársa Velcsuj Krisztina (Jusztina), gyermektelen.
1848. november második felében két vas ágyút önt a bódvai hámorban a háromszéki felkelő sereg számára. Nov. 28. a szék védelmi bizottmánya újabb lövegek gyártásával bízza meg, melynek eredményeként további négy (más adat szerint ennél több) ágyút készít Sepsiszentgyörgyön. Dec. 23/16- főhadnagy (az említett védelmi bizottmány nevezte ki), ütegével részt vesz Háromszék védelmében. 1849. január közepétől a Háromszéken - zömmel Kézdivásárhelyen - öszpontosuló, valamint Alcsíkban és Udvarhelyszéken létesült, ill. létesülő hadiüzemek (ágyúöntőde, lőszer- és golyógyártó üzemek, stb.) főfelügyelője, egyben az itt alakuló tüzérség szervezője és parancsnoka. Irányítása alatt összesen közel 70 löveg készül és kerül felszerelésre az erdélyi honvédsereg számára. Tevékenységét márciusban századosi előléptetéssel ismerik el,. Máj. 12. (márc. 15.)- őrnagy, a székelyföldi haderő tüzérségi igazgatója. Az orosz betörést követően, ill. Háromszék megtámadásakor Gál Sándor ezredes székelyföldi hadosztályának tüzérparancsnokaként tevékenykedik. Júl. 2. hősi halált halt a Kökös és Uzon között vívott csatában.
Sz. Bakk Endre 353-356., 359., 394-395., Nagy: Háromszék 114-121., Gábor Áron az ágyúöntő székely Bp. 1921., Kovács László: Gábor Áron egy hős arcvonásai, Kolozsvár, 1943., Imreh István: Adatok Gábor Áron életrajzához, Kolozsvár, 1957., Bözödi György: Gábor Áron 1849-ben in 1848. Arcok, eszmék, tettek, Bukarest, 1974., Egyed Ákos I. 259-265, 277, 278, II. 61, 180-201, 233, 245-246., KAW: Gb. 5. FAR. 1841-1854. 39/24., portré: Hadt. Múz. Fotóa.
