kézdivásárhelyi PAP MIHÁLY
kézdivásárhelyi PAP MIHÁLY
Kézdivásárhely, 1784. P. Mihály földbirtokos, országgyűlési követ és Bertalan Anna fia. Magyar (székely), ref. Őrnagyi címmel nyugalmazott főszázados (1840-ig a 15. határőrezredben szolgált), Kézdivásárhelyen él. Felesége br. Schirding Vilma, majd Riebel Vilma (meghalt Kézdivásárhely, 1862.), három fia - Károly, Lajos és Vilmos - honvéd törzstiszt a szabadságharcban.
1848. októberétől Háromszék mozgósításának és védelmének egyik megszervezője, a kézdivásárhelyi honvédelmi bizottmány vezetője. Novembertől a szék felső járásai népfelkelőinek, dec. 3- az Erdővidéken levő csapatoknak a parancsnoka. Dec. 6. (9.?) Köpecnél a császáriak fogságába esik, melyből Nagyszeben bevételekor (1849. márc. 11.) szabadul ki. Máj. 8 (ápr.20.)- honvéd alezredes, előbb Brassó, majd Kézdivásárhely térparancsnoka. Júniusban az Ojtozi szoros őrségének parancsnoka. Részt vesz a székelyföldi harcokban.
A fegyverletétel után bujkál, 1850. végén jelentkezik a császáriaknál. Nagyszebenben halálra, ill. 8 év várfogságra ítélik (1851. aug.). Gyulafehérváron és Olmützben raboskodik, 1854. kegyelmet kap. 1861. Kézdivásárhely város tb. tanácsnoka, Háromszék táblabírája. † Kézdivásárhely, 1865. ápr. 15.
Közlöny 1849/104., KLÖM XV. 240., Nagy: Háromszék 351., 355., 358., 369., 371., 425., Orbán Balázs: Székelyföld III. 107., Pálmay: Háromszék 352-353., Egyed Ákos I. 284., KAW: Staabsoffiziere II. 536., Tört. Lapok 1893/7., Gyászjel.: Székely Nemzeti Múzeum.
