felsőszopori TÓTH ÁGOSTON
felsőszopori TÓTH ÁGOSTON
Marcali, Somogy m., 1812. okt. 28. T. József uradalmi ügyész és Márton Johanna fia. Magyar, r. kat. A soproni gimnáziumban, majd 1827-1831. a bécsi hadmérnöki akadémián tanul. 1831- zászlós, 1834- hadnagy, 1840- főhadnagy, 1848. ápr. 1- alszázados a 34. Vilmos gyalogezred 1. zászlóaljánál Galíciában. 1847- felesége Scharinger, Emilia (meghalt Sopron, 1921.), egy gyermek apja. 1848. máj. 28. áthelyezését kéri a honvédsereghez.
Aug. 16. századossá nevezik ki a 10. (debreceni) honvédzászlóaljhoz. Szept. 22 (okt.1.)- őrnagy, a 31. zászlóalj parancsnoka és szervezője Szilágysomlyón. Nov. 25. áthelyezik a felső-erdélyi sereg vezérkarához. Dec. 23. kitünteti magát a dési ütközetben, Bem tábornok alezredessé lépteti elő, majd egy dandárral Kolozsvár védelmét bízza rá. 1849. február végén közreműködik a Bukovinából betört császári csapatok kiszorításában. Ezredes és a besztercei kerület (hadosztály) parancsnoka lesz (febr. 28.). Ápr. 8. kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. Május közepén Bem tábornok felmenti beosztásából (miután a polgári hatóság – Csány László kormánybiztos – utasítására nem teljesítette a tábornok parancsát, hogy székelyeket telepítsen Beszterce - Naszód vidékére és fenntartásait hangoztatta a hadifoglyokból szerveződő erdélyi lengyel légiót illetően). Jún. 15- a bácskai (IV.) hadtest parancsnoka, a hadtest újjászervezője, Perczel tábornok kátyi vereségét (jún.7.) követően. Júl. 3- a Délvidéki sereg (Vetter Antal altábornagy) vezérkari főnöke. A Jellacic felett aratott júl. 14-i hegyesi győzelem haditervének kidolgozója. A világosi fegyverletételnél esik fogságba.
Aradon kötél általi halálra (1849. nov. 15.), ill. 18 év várfogságra (nov. 27.) ítélik. Olmützben raboskodik, fogolytársairól mintegy száz portrét készít (ezek egy része ma a MNM Tört. Képcsarnokában található). 1856. júl. 12. kegyelmet kap. Később uradalmi gazdatiszt, Zala megye főmérnöke, ill. a keszthelyi gazdasági főiskola tanára. 1867. a Pest városi Honvédegylet tagja. A kiegyezés után főmérnök és a térképészeti osztály vezetője a közlekedésügyi minisztériumban. A modern magyar térképészet egyik úttörője. 1871- a MTA levelező tagja. 1873. nyugalomba vonul. (1869-1877. szabadságolt állományú ezredes volt a magyar királyi honvédségnél.) † Graz, 1889. jún. 9. (Hamvai a soproni Szt. Mihály temetőben nyugszanak.)
Gatti, Friedrich I. 758., Egervári Ödön 53-54. (portré ui.), Irmédi-Molnár László: Tóth Ágoston honvéd ezredes a XIX. századbeli magyar térképezés úttörőjének élete és működése, Bp., 1938., Közlöny 1848/69., 122., 170., 1849/113., 119., MOL: ONőHt. Ált. 1848. 979., HL: Aradi hadb. 113/3 2/239., Uo.: Tiszti akvi. lapok 29114., KLÖM XIV. 999., XV. 945., KAW: Trauungsbuch 34. LIR 1847., Mikár Zsigmond I. 21.
