DECARLINI, GIOVANNI
DECARLINI, GIOVANNI
Manfredonia, Nápolyi királyság (más adat szerint Asti, Piemont), 1806. Olasz, polgári születésű, r. kat. 1830- közvitéz, 1831- tizedes, 1843- őrmester a 7. Kresz könnyűlovasezredben. 1837- felesége Teng (Ting ?) Terézia.
1848. okt. 22. olasz legénységű ezrede egy fél-századával Proetzl (Pereczi) hadnagy vezetésével Nagyváradon átáll a honvédsereghez. Nov. 19- hadnagy, decembertől Bem tábornok alatt végig küzdik az erdélyi hadjáratot.1849. márc. 24 (febr. 1)- főhadnagy, máj. 9 (ápr. 11)- százados, alakulatának parancsnoka. Ápr. 24. kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. Júliusban Szegeden századával csatlakozik az olasz légióhoz. Júl. 29- őrnagy, a légió parancsnoka br. Monti ezredes hadosztályában a Délvidéken összpontosított főseregnél. Légiójával kitünteti magát a Szegedtől Temesvárig tartó visszavonulás utódév harcaiban.
Az általános fegyverletételkor a légióval török földre menekül. 1850. Szardínia szigetére hajóznak, ahol a piemonti kormány feloszlatja a légiót. 1858. febr. 2. jelentkezik a császári hatóságoknál, besorozzák régi ezredéhez. 1859. nov. 20. elbocsátják.
Berkó István 32., Bettoni-Cazaggo, F. 271., Közlöny 1849/63., 102., Nagy: Háromszék LIV., KAW.: Gb. 7. Chev. Lég. Rgt. 1841-1850. 1/140., 2. Drag. Rgt. 1851-1860. 3/71., HL.: 1848/1849. 38/312.
