Sir 23

Teljes szövegű keresés

Sir 23
Sir 23.1
Uram, Atyám és életemnek Ura, ne szolgáltass ki kényükre-kedvükre, és ne engedd, hogy miattuk elbukjam.
Sir 23.2
Ki forgatja a korbácsot az elmém felett, a bölcsesség fenyítő botját a szívem felett, hogy ne részesüljenek hibáim kíméletben, és ne maradjanak bűneim büntetlen?
Sir 23.3
Hogy ne gyarapodjék hebehurgyaságom, és a bűneim ne szaporodjanak. Hogy le ne roskadjak elleneim előtt, és az ellenségem ne diadalmaskodjon rajtam.
Sir 23.4
Uram, Atyám, és életemnek Istene, ne verj meg engem nagyravágyó szemmel,
Sir 23.5
és a mohóságot tartsd távol tőlem.
Sir 23.6
Érzéki, testi vágy ne fogjon el, ne hagyd, hogy zsákmányul ejtsen a buja szenvedély.
Sir 23.7
Fiaim, halljatok a száj fegyelméről, aki ezt megtartja, nem esik csapdába.
Sir 23.8
Ajkával a bűnös bajba keveredik, elbukik a gőgös és a gyalázkodó.
Sir 23.9
Ne szoktasd a szád az esküdözéshez, ne szokj rá, hogy a Szent nevét emlegesd.
Sir 23.10
Mert amint a vallatóra fogott szolgát szíjból font korbáccsal kékre-zöldre verik, úgy az sem ment a bűntől, aki örökké esküszik és visszaél a Szentnek nevével.
Sir 23.11
Aki sokszor esküszik, bűnt halmoz fejére, s a büntető bot nem hagyja el házát. Ha hibázik, rajta a bűn büntetése, ha rá sem hederít, kétszeres a bűne. Ha hamisan esküszik, nem lehet igaz, és sok próbatételben lesz része házának.
Sir 23.12
Van olyan beszéd, amely halált érdemelne - ne forduljon elő Jákobnak házában! Mert a jámboroktól távol áll az ilyen, ők nem hemperegnek a bűn fertőjében.
Sir 23.13
Ne szoktasd a szádat zabolátlan szóra, mert könnyen átsiklasz a bűnös beszédre.
Sir 23.14
Az apádra gondolj és szülő anyádra, amikor a nagyok társaságában ülsz. Előttük magadról ne feledkezzél meg, nehogy szokásaid zavarba hozzanak, s azt ne kelljen kívánnod: bár ne születtél volna, vagy átkoznod kelljen születésed napját.
Sir 23.15
Azon, aki megszokta a hitvány beszédet, élete végéig nem fog a nevelés.
Sir 23.16
Két embercsoport bűnt bűnre halmoz, s a harmadik hívja ki a haragot.
Sir 23.17
A szenvedélyes vágy ég, mint a lángoló tűz, s nem alszik ki, amíg el nem emésztődik. Az ember, aki saját testével vétkezik, nem szűnik meg, míg a tűz le nem ég. Az erkölcstelennek minden falat édes, nem hagy fel a bűnnel, amíg csak meg nem hal.
Sir 23.18
A férfi, aki vétkezik ágyában, azt gondolja magában: „Ugyan ki lát engem? Betakar a sötét, elrejtenek a falak, senki sem lát engem, miért félnék hát vétkezni? A Magasságbeli nem ügyel vétkemre.”
Sir 23.19
Csak az emberek szemétől fél, s nem gondol arra, hogy az Úr szeme tízezerszeresen fényesebb a napnál: az embereknek minden útját látja, s a legrejtettebb zugba is behatol.
Sir 23.20
Minden dolgot ismer létrejötte előtt, hát hogyne ismerné bevégzése után?
Sir 23.21
A város utcáin számadásra vonják, amikor nem is sejti, megállítják útján.
Sir 23.22
Így jár az asszony is, aki férjét elhagyja, és idegen embertől állít örököst.
Sir 23.23
Először, mert Isten törvényét megszegte, másodszor, mert vétett saját férje ellen. Végül: bujálkodott házasságot törve, s idegen férfitől szerzett gyermekeket.
Sir 23.24
A gyülekezet elé vezetik az ilyet, és a gyermekei szenvednek meg érte.
Sir 23.25
Nem fognak gyökeret verni gyermekei, és az ágaikon nem terem majd gyümölcs.
Sir 23.26
Utána átokként marad az emléke, eltörölhetetlen lesz a gyalázata.
Sir 23.27
A hátrahagyottak be fogják majd látni, nincs jobb a világon, mint az Úr félelme, s nincs édesebb, mint törvényeinek megtartása.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT