Zsolt. 32

Teljes szövegű keresés

Zsolt. 32
Zsolt. 32.1
Dávid tanítása.
Boldog az, a kinek * hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett.
Zsolt. 32.2
Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében * csalárdság nincsen.
Zsolt. 32.3
Míg elhallgatám, megavultak csontjaim * a napestig való jajgatás miatt.
Zsolt. 32.4
Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerőm ellankadt, mintegy a nyár hevében. Szela.
Zsolt. 32.5
Vétkemet bevallám néked, * bűnömet el nem + fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamisságomat az Úrnak - és te elvetted rólam bűneimnek terhét. Szela.
Zsolt. 32.6
Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes, * alkalmas időben. Bár a nagy vizek áradnának, nem juthatnak azok el ő hozzá.
Zsolt. 32.7
Te vagy oltalmam, * te mentesz meg veszedelemtől; végy körül engem a szabadulás + örömével! Szela.
Zsolt. 32.8
Bölcscsé teszlek * és megtanítlak téged az útra, a melyen járj; szemeimmel tanácsollak téged.
Zsolt. 32.9
Ne legyetek oktalanok, mint a * ló, mint az öszvér, a melyeknek kantárral és zabolával kell szorítani az állát, mert nem közelít hozzád.
Zsolt. 32.10
Sok bánata van * a gonosznak, de a ki bízik + az Úrban, kegyelemmel veszi azt körül.
Zsolt. 32.11
Örüljetek az Úrban, vigadozzatok ti * igazak! Örvendezzetek mindnyájan ti egyeneslelkűek!

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT