Péld. 16

Teljes szövegű keresés

Péld. 16
Péld. 16.1
Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van * a nyelv felelete.
Péld. 16.2
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, * az Úr az!
Péld. 16.3
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid * véghez mennek.
Péld. 16.4
Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek * napjára.
Péld. 16.5
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében * felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
Péld. 16.6
Könyörületességgel * és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
Péld. 16.7
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
Péld. 16.8
Jobb a kevés igazsággal, * mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Péld. 16.9
Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja * annak járását.
Péld. 16.10
Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon * hamisságot az ő szája.
Péld. 16.11
Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden * mérőkő.
Péld. 16.12
Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
Péld. 16.13
Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; * és az + igazmondót szereti a király.
Péld. 16.14
A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
Péld. 16.15
A királynak vidám * orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
Péld. 16.16
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az * aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
Péld. 16.17
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
Péld. 16.18
A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
Péld. 16.19
Jobb alázatos lélekkel * lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
Péld. 16.20
A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az * Úrban, oh mely boldog az!
Péld. 16.21
A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
Péld. 16.22
Életnek kútfeje * az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
Péld. 16.23
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
Péld. 16.24
Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Péld. 16.25
Van * oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
Péld. 16.26
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
Péld. 16.27
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy * égő tűz van;
Péld. 16.28
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
Péld. 16.29
Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
Péld. 16.30
A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
Péld. 16.31
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
Péld. 16.32
Jobb a hosszútűrő * az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
Péld. 16.33
Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT