i) A wysokow-nachodi ütközet 1866 június 27.-én.
i) A wysokow-nachodi ütközet 1866 június 27.-én.
A porosz V. hadtest parancsnoka, Steinmetz tábornok elővédjét június 27.-én korán reggel Wysokowra tolta előre s maga reggel 8 órakor Nachodra érve, ott azt a jelentést vette, hogy az elővéd, anélkül hogy ellenségre bukkant volna, Wysokowot megszállotta. Erre Steinmetz tábornok abban a hiszemben, hogy aznap már nem kerül harcra a dolog, parancsot adott hadtestének a Wysokow és Nachod tájékán való táborbaszállásra s egyúttal a 2. gárdahadosztály parancsnokával is közölte, hogy ilyen körülmények között támogatásra szüksége nincsen. A táborbaszállásra vonatkozó parancsok kiadása közben az elővéd parancsnoka hírt vevén, hogy Neustadt felől Wysokow és Skalitz felé nagyobb ellenséges erők vannak előnyomulásban, nyomban a Wysokowtól délre fekvő magaslatok megszállására adott parancsot.
Az osztrák VI. hadtest parancsnoka, báró Ramming altábornagy, a hadseregparancsnokságtól vett parancs értelmében, hogy a wysokow–nachodi szorost megszállja, június 27-ikére a Hertweck-dandárt Wysokowra, a Jonak-dandárt a Wysokow és Skalitz között fekvő Klenyre, a Rosenzweig- és Waldstätten-dandárt pedig Skalitzra irányította.
Hertweck tábornok Wysokowtól délre az ellenséget megpillantván, dandárának zömét, azzal a szándékkal, hogy az ellenséget oldalba fogja, a menetvonalról balra letérítette, aminek azonban az lett a következménye, hogy nem oldal-, hanem tiszta arctámadásra került a dolog, mégpedig a mélyedésből az ellenség által megszállt magaslat felé s így ez a támadás eredményre nem vezetett. Maga a hadtestparancsnok reggel 8 óra tájban ért a Walstätten-dandárral Skalitzra s a Wysokownál folyton ersőbödő harc hallatára a többi dandárokat is arra felé indította s bár azok egyenként és nem egységes terv szerint elegyedtek harcba, déltájban a wysokowi magaslatok mégis az osztrák csapatok kezében voltak. Ámde a délután folyamán a porosz V. hadtest zömén kívül a VI. hadtest részei is a helyszínére érkezvén, a Rosenzweig- és Jonak-dandárokat baloldalukban megtámadván, majd a segítségükre jövő Waldstätten-dandárt is visszavetvén, báró Ramming altábornagy d. u. 4 órakor hadtestének a Skalitzra való visszavonulást parancsolta meg.
Az ellenség a fárasztó menet és harc által maga is erősen kimerülve lévén, az osztrák csapatok visszavonulását alig zavarta és a harc elnémulása után Wysokow környékén helyezkedett el éji szállásra.
A wysokow–nachodi ütközetben a magyar csapatok közül csak a Jonak-dandár kötelékébe tartozó 60. gyalogezred vett részt, mely az összes csapattestek közül a legvéresebb veszteséget szenvedte, még pedig halottakban 10 tisztet és 454 embert, sebesültekben 10 tisztet és 60 embert, foglyul esettekben 3 tisztet és 334 embert, vagyis összesen 23 tisztet és 848 embert vesztett. A VI. hadtest összes vesztesége kitett: halottakban 105 tisztet és 2092 embert, sebesültekben 85 tisztet és 1093 embert, foglyul esettekben 42 tisztet és 2302 embert, vagyis összesen 232 tisztet és 5487 embert. Ezzel szemben a porosz V. hadtest halottakban csak 19 tisztet és 278 embert, sebesültekben 43 tisztet és 782 embert, vagyis mindössze 62 tisztet és 1060 embert vesztett.
