e.) A párkányi csata 1683. október 9-én.
e.) A párkányi csata 1683. október 9-én.
Október 8-án Sobiesky a saját és Károly herceg közben beérkezett csapatjaival egy órányira Párkánytól táborozott s másnapra a támadás megismétlését határozták el.* A német birodalmi csapatok még jóval hátrább voltak s így a következő napi csatában nem vettek részt.
Párkány látképét lásd XIV/11 és XVI/21. számú mellékleten.
A párkányi török parancsnok nem igen gondolt október 7-iki győzelmének kiaknázására, hanem Párkánynál megmaradva, erejének létszáma október 8-ika folyamán a beérkezett segélycsapatok betudásával 16.000 főre emelkedett, mely csapatok fölött most már az újonnan beérkezett Kara Mohamed budai pasa vette át a parancsnokságot, aki erejét Párkány előtt a Duna és a Garam alkotta szögben a XVII/3. számú mellékleten feltüntetett sematikus rajz szerint állította fel.* Kara Mohammed biztosan számított Thököly beérkezésére is, aki tényleg jelentette, hogy elindult Léváról, de ugyanekkor János királyt is értesítette, hogy közeledni fog ugyan Párkányhoz, de nem avatkozik bele az ottani harcba.
Lásd egyébként a XVII/4. számú mellékleten látható egykorú metszetet is.
A támadáshoz a 28.000 főnyi keresztény sereg következőleg álott csatarendbe: Ezúttal a lengyel király kivánságára a lengyel csapatok a bal, a császáriak a jobb szárnyon állottak fel.* Utóbbiak három, a lengyelek két csoportot alakítottak és pedig a császáriak jobbszárny-lovassága Lajos badeni őrgróf, a gyalogságból álló középhad gróf Starhemberg Rüdiger, a balszárny-lovasság pedig gróf Dünewald parancsnoksága alatt állott.* Ebben a csoportosításban a sereg egy jó félórát haladt előre, amikorára az ellenséges felállítást lövésnyire megközelítette.
Ezzel szemben a Kriegs-Chronik Oest. Ungarns, III/1. 66. azt mondja: „Am 9. October Früh stelten sich die Kaiserlichen, an deren beiden äussersten Flügeln die Polen eingetheilt waren, in Schlachtordnung.” Lehet, de nem nagyon valószínű, hogy Sobieski seregének ilynemű szétszakításához hozzájárult volna, bár ő – mint később részletesebben kifejtjük majd – e napon feltűnően tartózkodóan viselkedett.
Lotharingiai Károly herceg 1683. okt. 10-iki jelentése császárhoz a Campagne de l'anné 1683. szerint.
Még mielőtt a keresztények első vonala lövéseit leadhatta volna, az ellenséges jobbszárny nagy hevességel rávetette magát Jablonowski hadára.* Egyidejűleg a török középhad is előrenyomult s aztán hirtelen jobbra kanyarodva, szintén a már rendetlenségbe jutott lengyelekre vetett magát. Dünewald altábornagy ezt látva, csoportjának első harcvonalával villámgyorsan rohamot intézett az utóbb említett török csoportra s azt visszavetvén, egészen a párkányi lövegek aljáig üldözte. A középhad kudarca a támadólag előretört török jobszárnyat is visszavonulásra késztette, mely az egész török arcvonalmentén csakhamar általánossá vált. Ekkor Károly herceg jobb szárnyát, majd tűzérségét is előre rendelte s míg ez utóbbi a Duna-hídat vette tűz alá, Lajos badeni őrgróf a párkányi erődöt kerítette hatalmába, miáltal a törökök katasztrófáját végkép megpecséltelte.* A zavarba ejtett törökök egy része a Duna bal partján igyekezett elmenekülni, legnagyobb részük azonban a Duna hídja felé vett irányt, ahova oly tömegesen tódultak, hogy az a nagy teher alatt középen kettészakadt. Erre a menekülők a Dunába ugrottak s úszva igyekeztek a tulsó partra eljutni, de nagyobb részük a vízbe fúlt, úgyhogy a Duna medre egészen megtelt emberi és állati hullával. A 9000 török közül csak 400-an menekülte meg, 1200-an fogságba estek, a többieknek legnagyobb része elveszett.*
Kriegs-Chroni. Oest. Ungarns, III/1. 66: „Die Türken warteten den Angriff nicht ab, sondern stürzten sich mit ihrem rechten Flügel auf die gegenüber aufgestellten Polen.”
Hogy a párkányi nagy diadal elsősorban Badeni Lajos őrgróf javára írandó, ez a következő idézetekből is kitűnik: Lubomirsky herceg írja 1683. okt. 10-én (Böthius, Kriegshelm, I, 179): Prince Louis von Baden hat das grösste bei dieser action gethan, in deme Er mit seinen bey sich habenden Dragonern l'espée ă la main, den Fort Barrakan, in welchem alles gefangen und niedergemacht worden, glücklich und tapfer erobert.” – Egy másik, ugyancsak okt. 10-iki jelentés szerint (Röder, id. m. I, 70): „Nous avons eu hier un advantage contre les turques, ă quoy le prince Louis a toute la part, puisque tous c'est fait par son advis. Il a emporté le fort de Barrakan en une heure a le teste d'un de ses bataillons, et de trois mille turques sur le champ, sans conter les brissoniers, et les noyés, qui sont en grand nombre. On tient que la Journeé d'hier couste plus de 6000 hommes aux turques…”
Lajos badeni őrgróf jelentése, Röder, id. m. I, 72: „Inzwischen bin ich avertirt worden, dass die türken auf meiner rechten Hand in höchster cnfusion über die Brücke gehen und gar ein Theil derselben gebrochen seye, welches ich, sobald ich den augenschein eingenommen, den Hertzog berichtet, worauff Er auch gleich selbsten kommen und angefangen auf zweyhndert Schritt darauf Canoniren zu lassen und mir endlich auch erlaubet, mich mit den meinigen… der Pallanka und Brucke zu nähern; wir haben uns aber so wohl genähert, dass wird mit Sturm gar in die Pallanka und/auf die Brucken kommen… zum wenigsten sind sechs oder sieben tausend von den Türken ersoffen und geblieben, alle ihre Pferde und alles dieses mit Verlust 50 oder 60 der unserigen.” – Kriegs-Chronik Oest. Ungarns, III/1, 66: „Die Türken verloren in diesem blutigen Treffen 9000 Mann und 20 Geschütze, während der Verlust der Kaiserlichen sehr gering war.”
){kind=link}