76. AMERIKAI MŰVÉSZHÁZ PÁRIZSBAN
76. AMERIKAI MŰVÉSZHÁZ PÁRIZSBAN
Budapest, dec. 14.
Nemrégiben küldtünk hírt a párizsi Sorbonne eseményéről. Az Egyesült Államok tanszéket kreált a párizsi egyetemen s azóta Párizsban sikk, divat a Sorbonne-ba járni s hallgatni előadásokat Amerika eszméiről. És most még érdekesebb amerikai institucióhoz jut a francia metropolisz. Egy hivatalos amerikai művészházhoz.
Amerika szépművészeti iskolát akar fölállítani Párizsban. Egészen olyat, mint amilyen a franciáké Rómában. A franciák római művészházát általában magát-lejárt intézménynek kezdik tartani. Az amerikai művészházat, ha megvalósul, az újvilág művészi viszonyai között aligha fogja ilyen hamar e sors fenyegetni. Így érzik ezt a tervezői is. Örökéletűnek látják előre, s már látják benne az ó- és újvilág művészi eszméinek összehozó, kibékéltető templomát.
Az idea egy amerikai hölgyé volt, a miss Smedleyé. Az összes amerikai művésztestületek, a kormány, a mecenások föllelkesedtek rajta. Amerikában hamar és mindenre kerül pénz. Már szinte együtt van a művészház költsége. Egyetlen mecénás gondoskodik például a művészház könyvtáráról, mely természetesen elsőrendű lesz. Azt akarják, hogy tanárokul a legkiválóbb francia mestereket nyerjék meg.
Az Egyesült Államok kormánya ítélné oda minden évben az illetékes művészkörök meghallgatása után a párizsi díj-akat. Tehetségükről már tanúságot tett fiatal amerikai művészek és művésznők kerülnek majd a párizsi művészházba.
Az a komité, mely a terv megvalósításán dolgozik, már Párizs város községtanácsához is beadta kérelmét. A művészház számára ingyen telket kér. Párizs város pedig előreláthatóan készségesen teljesíti e kérést. A Champs de Mars-on jelöl ki valószínűleg telket e most még kissé elhagyott helyen, de mely minden párizsinak hite szerint a jövő Párizsának a középpontja lesz. Amerika ifjú művésznemzedéke itt fog tanulni.
Jótékony vagy kulturális amerikai intézmények már előbb is voltak Párizsban. Ám most a Sorbonne új tanszéke és az amerikai művészház terve hivatalosan és programszerűséggel hirdetik, hogy Amerika immár a népek koncertjében kultúrája révén is szerepelni és érvényesülni akar. Francia írók, gondolkozók nagyon különös érzéssel kezdik konstatálni, hogy Amerika, mely sajtóját már előbb átküldte az óvilágba, azt az álmát árulja el, hogy majd annak idején irodalmával, művészetével is föl fog tudni keresni s versenyre hívni bennünket saját fészkünkben.
A Saint-Louis-i kiállítás ötletéből sokan megcsinálták azt a jóslást az Amerikába kiránduló európaiak közül, hogy Amerika játszva fogja behozni azt a hátramaradást, melyet gazdasági munkalázában a kultúra terén természetszerűleg mutat. A párizsi művészház kicsi, de szintén biztos jelenség erre.
Budapesti Hírlap 1904. december 15.
