65. LATIN DEMONSTRÁCIÓK
65. LATIN DEMONSTRÁCIÓK
Párizs, október hónap
A latin fajták ismét nagyon szeretik egymást egy kis idő óta, mióta a hivatalos politika kölcsön kérte az álmodozóktól a latin testvériség kóbor ideáját. Nem is régen zöld és kellemetlen diákálom volt az, ami ma kívánatos és komoly hiszekegy. Ma már irodalma van az olasz–francia testvériségnek, kormányprogram hirdeti merész változását az időknek, s a közeledő november második felében a latin testvériség dáridós napjairól fog hallani újra a világ.
Olasz vendégek seregeit várja Franciaország, november közepén az olasz kereskedelmi kamarák s az olasz városok küldötteit látják vendégekül a francia kereskedők. Néhány napra ezután az olasz egyetemek diákjait fogadják a francia diákok. Ez a két látogatás véletlenül is sokat mond. Azok, akik az olasz–francia megbarátkozás, igazi testvériség útját egyengetik, mintha valósággal szimbolizálni akarnák azt, hogy manapság még a rokonfajták barátságát is zsebre és szívre kell kötni. Jöjjenek hát egyidőben a kereskedők és a diákok. Az irodalmi barátkozás már a kettős nyelvű revükig ért el. A formaságos, nagy politikai látogatások megtörténtek. Valamelyik párizsi színházban ez idén föltámadnak a régi híres olasz opera-esték. A dolgok a legszebben folynak s a demonstrációból az egész világ olvashat.
Az olasz városi és kereskedelmi küldöttek Franciaország minden nagyobb városát be fogják járni. Párizsban öt napot töltenek. Csupa ünnep lesz ez az öt nap, s a vendégek tiszteletére rendezendő nagy banketten majdnem mindegyik francia miniszter ott lesz. Nagy fogadás lesz a városházán, díszelőadás az operaházban stb.
Az olasz diákok vizitje persze még lármásabb lesz. A rue des Écoles diákháza már most állandó lázban van. Azt remélik, hogy legalább háromszáz olasz diák érkezik Párizsba s a diákkaravánt nem kisebb ember fogja vezetni, mint Orlando, olasz közoktatásügyi miniszter, aki tiszteleti tagja a francia diákszövetségnek. Maga a miniszter biztatgatta e tanulmányútra a jövendő Olaszországot, s támogatja pénzzel is a szegényebb és érdemesebb diákokat. Ismeretes, hogy milyen nagy francia-barát Orlando miniszter. Talán nagyon is fogják ünnepelni a francia diákok s ha olasz diákjait mégsem ő fogja vezetni, ez a nagy ünneplő terv riasztja esetleg vissza.
Az olasz diákok is beutazzák Franciaországot, s az ő fogadásuknál is szerepet fog kapni a hivatalos megbecsülés. Az olasz diákok e tanulmányút kapcsán meg akarják csinálni a francia diákszövetség mását, ami mindenesetre üdvösebb volna nekik is, mintha belemennének a rue des Écoles néhány oláh diákjának a heccelődésébe, kik latin diák-unióról beszélnek s egy kongresszusról, melyet a latin fajú népek diákjai tartanának a jövő nyáron Párizsban, Brüsszelben vagy Bukarestben. A diákok is bankettezni fognak persze Párizs város jóvoltából. A sajtó pedig már készíti a lelkeket a latin demonstrációk napjaira.
Egy pár nevezetes olasz vendégjáték is lesz, ugyancsak mostanában a párizsi színházak egyik-másikában. Szóval: nagy és parádés olasz–francia barátkozásban fog úszni Párizs, mely lelkesedni különben is nagyon szeret és tud. Ám ezúttal mintha többről volna szó, mint demonstrációról, s ezek a sereges beiratkozások a hivatalos vizitek nyomában dáridós voltukban is ezúttal realitásnak mutatják be az olyan sokszor kompromittált latin testvériséget…
Budapesti Hírlap 1904. október 27.
