34. AZ AGRÁRIUS PRIMADONNA ÉS A MAGYAR LUEGER
34. AZ AGRÁRIUS PRIMADONNA ÉS A MAGYAR LUEGER
Ez írás komolyabb lesz, mint amilyennek címével sejteti magát. Az agrárius primadonna – tetszik tudni, Fedák Sári volna, s a magyar Lueger Bartha Miklós. És sietünk ideírni, hogy ők nem tehetnek róla, ha így összekerülnek.
A Bob herceg nagyon nem intelligens darab, tehát Budapesten megőrjítette az embereket. Fedák Sári erős, okos, fiatal, tetszetős leány. Letaszigált maga elől minden útjában álló nőcskét, ami szép, szerencsés és jogos dolog. Az ő dolga, mert sem a Fedák Sárik, sem a Küry Klárák nem teremtődtek arra, hogy társadalmakat kavarjanak föl, lévén ez ma még a Lujzák, Drága Masinák missziója. Mikor ez a leány – így hallottuk – először ruccant fel a színpadra, forrott az egész ház, és e nagy forróságot lehűtötte néhány páholy és néhány első sor, melyekben a kaszinók urai csücsültek, kik eljöttek, hogy megóvják a nagy, az isteni Klárit egy vad, falusi csitrileány esetleges diadalától. Ekkor senki sem nevezte a Klárit agrárius primadonnának és szemitának a Sárit. A Sári pedig pityeregve nézte a függöny-lyukon a kaszinói urak hideg tüntetését, s bizakodva makacskodott: „fog még titeket a frász törni értem”. Sic. Mi légyen a frász, nem tudjuk, de a kaszinói urak ma a Klári helyett a Sáriért bomolnak, és a „liberális” tollforgatók jajveszékelve ordítoznak: megöli a liberalizmust Fedák Sári, veszélyben van [a] demokrácia, a merkantilizmus, a Lipótváros, a derék Küry-dandár, a természettudományi alap s a modern haladás. Hogy a macska rúgja meg e jeles tollforgatókat, de el is tudja sorvasztani az agyvelőket az Otthon, a New York kávéház és a többi. Ezeknek az embereknek a legnagyobb búbánatuk a Bob herceg s a Klári megaláztatása. És ebből préselik ki a magyar honhaza és társadalom nagy problémáit, holott az orfeumi Luna asszony és az Indra jóval értékesebb dolgok a Bobnál s az Indrában vendégszereplő Carola Ceciliának ötvenezerszer nagyobb politikai és társadalmi vonatkozásai voltak, mint a Klárinak és a Sárinak.
Ám, hát ez urak látó és értő képességének Csimborasszója egy operett színpad. És ők innen magyarázzák és csinálják a társadalom, a politika, a művészet, az irodalom ügyeit. Aztán persze, hogy alig két lap látta meg, hogy Bartha Miklós kibontotta a keresztes fekete lobogót, s nyíltan keresztes háborút hirdet a magyar zsidók ellen. Pedig ha Fedák Sárinak állandóan szenvednie kell a maga agrárius volta miatt, Bartha Miklóst egyenesen le kellene bunkózni.
De e jeles tollforgatók nem ismerik a magyar életet, csak a New Yorkot, az Otthont, a színházakat s egymást. A Bartha Miklósok rettenetesen megnőtt szarvait nem veszik észre. Ők a kaszinó urait a Bob herceg üstökénél ragadják meg, holott e feudális, korlátolt banda ellen mégsem a népszínház nézőterén, a Küry Klári köténye jegyében illenék e bizonyos liberális újságíróknak megvívni a harcot.
Eddig úgy tartottuk, hogy a magyar társadalomnak kivételesen, egy regula megerősítéseképpen, különb sajtója van, mint amilyet megérdemel, most már tudjuk, hogy alantosabb. Pedig de alant áll ez a társadalom…
Nagyváradi Napló 1903. március 22.
(ae)
