346. SZENT ANTAL KENYERE
346. SZENT ANTAL KENYERE
Áldott, jó kenyér lehet a Szent Antal kenyere. Olyannak képzelem el, hogy az nemcsak az éhező gyomrot, de a szívet is kielégíti. Hogy a szentek Antaljának nevét miért viseli, azt nem tudom. Régen olvastam már a szentek csodaszép legendáit. Biz’ én erről az egyről keveset tartottam meg az emlékezetemben.
A lexikonban sincs kedvem keresni. Leírom úgy, ahogy elgondolom.
Antal, a szent, bizonyára nagy férfiú volt. Egyházi férfiú, kit nagy, szerető szívvel áldott meg a – szívek teremtője. Járt-kelt itt a világban, s látta itt a nagy szerencsétlenséget. Látta, hogy sok itt az alázatos nyomorék, meg sok a dölyfös gazdag. Látta a nyomort, és igen sokszor kínlódott ennek folytán az ő szíve. Elszáná magát, hogy kiérdemli az egek szerelmét. Olyan jámbor, szent életet élt, hogy eléré célját. Az örök hatalmasság megengedte neki, hogy nagy szíve ne szenvedjen tovább, segíthessen minden nyomorékon.
Csodatevő erőt kapott. Kenyeréből mindenkinek törhetett. Nem fogyott el a kenyér soha. Csodás áldás lett Antal kenyere, ő maga pedig szent.
Így gondoltam én ki az Antal legendáját.
Most aztán egy kolozsvári lap került kezembe, s olvasom belőle ezeket a sorokat:
Bartók György dr., a reformátusok püspöke, tegnap példát mutatott. Nemest, nagyot és követésre méltót, mely dokumentálja, hogy az egyházfő a legszebb értelemben vett szeretet vallásának hivatott és választott papja. Abban a kis házban ugyanis, ahova most könnyel szemükben jönnek az éhezők, tegnap Bartók György osztotta ki a fehér, puha kenyeret, melyet egész Kolozsvár váltott azok számára, akik rongyokban születtek. Saját kezűleg nyújtotta az enyhet a szegényeknek, s ez a tény – mely mint eszme először nála fogantatott meg a Kolozsvárt levő közéleti honoráciorok közül – avval a mély jelentőséggel bír, mely áthidalja a szív és köznapiság között levő pusztaságot.
És gondolkozni kezdtem. Ejnye is, túlságosan legenda ízű ez az én legendám. Hiszen nagy egyházi férfiak nem tördelik ma már szűkölködők számára saját kezükkel a kenyeret.
Egy van ilyen csak. Az erdélyi palástos püspök. És ez sem püspök, hanem szuperintendens. Legalábbis az Alkotmány nem tartja püspöknek. De mégis van egy!…
…Gyere vissza, édes, kigondolt legendám. Nem vagy legenda mégsem. Van Szent Antal kenyere. Kolozsvárott osztja György püspök. Gusztáv püspök is osztaná bizonyosan, de ő a hitélet felélesztésével van elfoglalva.
Szabadság 1901. január 17.
ae.
