583. HÁROM TESTŐR
583. HÁROM TESTŐR
A Három testőrnek a budapesti Nemzeti Színházban való első előadásáról azt írta egyik legszellemesebb írónk, hogy a második felvonás után a közönség kitörő, tomboló öröme az iskolás gyerekek ujjongásához volt hasonló, akik végigrohannak a folyosón, s boldogan kiáltozzák: Verik a vigyázót.
Nos igen, verik a vigyázót. Veri az újságírókat Herczeg Ferenc, de okosan, elegánsan, elmésen veri, és úgy, hogy dédelgetéshez is hasonlít a verés, amely különben sem volna fájó, hiszen közülünk valótól ered.
Természetesen a nagyváradi közönségnek is tetszett a verés a mai reprízen, amely egészében nem volt méltatlan Herczeg Ferenchez. Elég összevágó előadás volt a mai, ami dicséretet érdemel annyival inkább, mert Rátky szerepét Ballától hírtelen Könyves vette át. Könyves szimpatikus Rátky volt, és egyetlen játékán nem látszott meg a beugrás. Elegáns Flóris báró volt a kissé rekedt Gáthy, kacagtató Polacsek Bérczi, bár nem használta ki egészen fényes szerepét. Nyáry Rózát Balázs Olga játszotta. Lizát pedig P. Szép Olga, aki bájos és ötletes volt, bár erős indiszpozícióval küzdött.
Külön kell felemlítenünk Deésyt, aki pompás Hortovay volt és Füredit, aki rövid szerepében remekelt, és nyílt színen is tapsot kapott. Nyárai kacagtató figurát csinált a lovagias lengyelből. Jók voltak még Sághy, Madas és Rákosy. A rendezés is jó volt, némely botlásoktól eltekintve. Így például a második felvonás kacagtató végét, az elnyelt vezércikk jelenetét éppenséggel nem használták ki.
A csekély számú közönség jól mulatott. Nagy megbotránkozást keltett azonban, hogy négy-öt szerepet is mások játszottak, mint akiknek a neve a színlapon volt. A direkció annyi fáradságot sem vett magának, hogy ezeket a változásokat a fekete táblán jelentette volna.
Szabadság 1901. március 19.
