530. TOSCA
530. TOSCA
Ha Sardou akarja, nevetünk, ha Sardou akarja, sírunk. Sardou a színpadi hatások felülmúlhatatlan mestere. Kegyetlen rafinériával megcsinált Toscája, ez a vérrel és halálos hörgéssel teljes darab is óriási hatást tett mindenütt. A címszerep erőpróbája minden drámai színésznőnek, Sarah Bernhardtnak és Dusének állandó repertoárdarabja.
Ez a kegyetlen számítással megcsinált darab, amely gyilkos módon belemarkol az idegekbe, ma ritka nagy sikert hozott a nagyváradi színtársulatnak. A siker természetesen fő részben P. Adorján Berta érdeme. Erről a kedves művésznőről, erről a szép asszonyról, aki olyan sok bájjal tud beszélni a szalondarabok közönséges társalgási hangján, alig hinné el az ember, hogy annyi megrázó erővel és borzalmas realizmussal is tud játszani. Toscája gyönyörűszép, fenséges kegyetlen és lesújtóan igaz volt. Semmi szavalás, semmi hamis póz a játékában, igaz, kiszámított és öntudatos minden mozdulata, és játékában az első felvonásban megragadó báj, azután pokoli, démoni erő – természetes hát, hogy nagy sikere volt. A leghatásosabb harmadik és negyedik felvonás után hatszor-nyolcszor hívták a lámpák elé, még pedig olyan meleg lelkes tapssal, amilyent nemigen hallottunk a nagyváradi színházban.
A sikerhez hozzájárultak a többi szereplők és a rendezés is. A tegnapi nagyon rossz előadást ma, úgy látszik, hibátlan, gyorsan pergő előadással akarták helyreütni. A rendezés ma teljesen kifogástalan volt, a csoportos jelenetek igen jól sikerültek, aminek szintén van része a sikerben.
Peterdy, aki különben rendezte az előadást, kitűnő Scarpia volt. Ez a derék, régi művész, úgy látszik, mindenhez ért. A kegyetlen, aljas és kéjvágyó rendőrminisztert erős, jellemző vonásokkal rajzolta meg. Könyves is jó volt a kínzott festő szerepében. Persze fájdalmasabban kellett volna nyögnie, amikor kínozzák. De alakítása különben szimpatikus és hatásos volt. Gáthy, Sághy, Füredi, Szarvasi, Rákosy, Madas, Balázs Olga kis szerepeiket jól játszották. Feltűnést keltett Batizfalvy Gizella, aki hajporos rokokó parókájában nagyon szép volt.
Hozzátartozik az est krónikájához, hogy egy hölgy rosszul lett és kiment. Aminek természetesen a kegyetlen Sardou és szép interpretálója, P. Adorján Berta az oka.
Szabadság 1900. december 13.
