472. BANKETT DANKÓ TISZTELETÉRE
472. BANKETT DANKÓ TISZTELETÉRE
Mint már megírtuk, bankett készül a Dankó Pista tiszteletére. A nagyváradi közönségnek szívéhez nőtt ez a sápadt, lázas szemű cigányember. Ezen a nyáron harmadszor van közöttünk, s igazi művészetével elfeledtette velünk a holt szezon szomorúságait. De még nagyobb csodát is tett. Nagyváradon lehetetlenné tette a német orfeumokat. Az ő zsenialitása könnyen kivitte azt, amiért mi olyan sokáig harcoltunk.
Ősziesen permetezik az eső, hűvösödik, deres világ liheg már felénk: a dalos madarak elmentek már, vége lesz a dalnak. Megöli a didergés. Mielőtt elmenne közülünk a nótakirály, búcsúzzunk el tőle, s tartsunk áldomást az ő tiszteletére.
Holnap, pénteken este lesz a lakomás búcsú a Bazár helyiségében. Ott lesznek Nagyvárad társadalmi előkelőségei s mindazok, kik tisztelői a nagy dalköltőnek: művész, író, újságírónépség.
A bankett, ahol természetesen mindenki a saját vendége lesz, előreláthatólag szépen sikerül.
Formális meghívók nincsenek, de meghívót mégis bocsátottak ki. Itt közöljük ezt a diszkrét hangú meghívót, mely három, magát szellemesnek tartó ifjú óriás lelkét terheli:
Mi, bohémek, született alperesek, állandó váltó-adósok, a szellem arisztokratái, szuverén sajtó és ouvriers indépendants (magyarul: a kiadók fehér rabszolgái) kívül címezetlen Önt meghívjuk Dankó Pistának, Csengőd urának, a nyirettyű anyacsászárnéjának, a nagy dalköltőnek, a vályogvetők királyának, fő-fő Kátsának, a Halász szeretőjének, a Pósa-asztal rendetlen tagjának, Kikumbán Aurélia barátjának, san-remói őrgrófnak stb., stb. tiszteletére a Bazárhoz, a rossz koszthoz, ellenben saját gyártmányú borhoz címzett vendéglőben, kávékorcsmában, kánikulában és nagy nyomorban titokzatos kődobálással egybekötve e hó végén, 31-én este 8 órakor tartandó áldomásra.
A daltársulat előadása közkívánatra szünetelni fog.
Ki-ki fizeti vacsoráját.
Mindenki, ahova leül, ott kuco-kuco-kucorog.
A tósztok sorrendje a következő:
1. Szelíd tósztok. 2. Szelídítetlen tósztok vadlével.
Gyakorlott kődobálókat és színházbérlőket szívesen lát
„Mentül jobban víg vagyok
Antul jobban bús vagyok”
asztaltársaság
mint központi jelzálog hitelbank.
Antul jobban bús vagyok”
asztaltársaság
mint központi jelzálog hitelbank.
Szabadság 1900. augusztus 31.
