1945. február 9. péntek
1945. február 9. péntek
(Időjárás: plusz két Celsius-fok, általában felhős, párás idő, délután helyenként gyenge havazás; az utak állapota változatlan.)
(Időjárás: plusz két Celsius-fok, általában felhős, párás idő, délután helyenként gyenge havazás; az utak állapota változatlan.)
A magyar 3. hadsereg arcvonalán február 8-án este megélénkült a szovjetek tevékenysége. Nagylángot 18.00 órától kezdve ezred erejű támadás érte, de a védők visszaverték a szovjeteket, és súlyos veszteségeket okoztak nekik.
Csősz községben is súlyos éjszakai harcok zajlottak. A falu délkeleti részébe betört szovjet gyalogság zömét a 6. páncéloshadosztály páncélozott harccsoportjának ellenlökése kiszorította. A támadó német páncélosok, valamint a 25. honvéd gyaloghadosztály 59. utászzászlóaljának és 1/III. gyalogzászlóaljának részei négy szovjet páncéltörő ágyút és egy 120 mm-es aknavetőt semmisítettek meg. A helység megtisztítása igen elkeseredett küzdelmet eredményezett.173
173 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 9. 2. 1945 (629. tekercs 7 213982. felvétel), valamint 313/59. u. zlj. 45. III. 2. szám (megtalálható: HL Kitüntetési javaslatok – idegen katonáknak adományozott kitüntetések).
Szabó hadnagy itt harcoló 1/9. százada is szembesült a keleti front embertelen harcmodorával:
„Másnap [február 9-én – Sz.N.] visszafoglaltuk a falut. Legalábbis azt hittük. Megdöbbenéssel fogadtuk, hogy mind a 27 sebesültünket a két egészségügyi katonával együtt az oroszok tarkón lőtték. Nem bajlódtak hadifoglyokkal! Ugyancsak kivégezték a tüzér-felderítő járőrt, akiket lerohantak, mint bennünket és akik nyilván megadták magukat. Mérhetetlen volt a felháborodás. A ’légió’ minden katonája bosszút akart állni bajtársaik embertelen legyilkolása miatt. […]
405Sötétedéskor ismét megszálltuk a védőállást és egy távbeszélő állomás-csoport kezdte helyreállítani az összeköttetést a zászlóalj-parancsnoksággal, amikor váratlanul géppisztoly-sorozatot hallottunk a mögöttünk lévő házak egyikéből. A kiküldött járőr jelentette, hogy a távbeszélősöket lelőtték! Már elegünk volt a keserű meglepetésekből! Még két járőrt küldtem ki, akik most már felkészülve rövidesen tűzharcba keveredtek az elhagyott házakban rejtőzködő ellenséggel. Pár fogollyal tértek vissza. Egyikük, egy súlyos sebesült elmondta, hogy büntető ezredhez tartoznak és nem vonulhatnak vissza, mert kivégzik őket! – Győzelem vagy halál! – nyögte fájdalmasan.
Egész éjszaka tartott a csatározás a falu házai között jelentős veszteségekkel mindkét oldalon.” 174
174 Egy talpalattnyi csatatér 8. o.
Napközben a von Roden-csoport jobbszárnyán kisebb erőkkel támadtak a szovjetek. Ezeket a magyar honvédek visszaverték és főellenállási vonalukat megtartották.
Balatonbozsok és Csősz között már másképp alakult a helyzet. Jelentős szovjet lövészalakulatok 15 páncélos támogatásával támadást indítottak, majd 12 kilométer szélességben és három kilométer mélyen betörtek a magyar csapatok főellenállási vonalába. Az itt védő honvéd gyalogzászlóaljat szétszórták. A szovjetek Mezőszentgyörgytől délkeletre indult rohama elfoglalta Rikipusztát, Attilapusztát, valamint Garasmajort és a 147-es magaslatot.
A támadó szovjetek 10 páncélosuk támogatásával Mezőszentgyörgyre is behatoltak. Feltartóztatásukra a 25. honvéd gyalogezred egy harccsoportja indított ellenlökést, amelyet Henkey-Hönig József őrnagy 20. honvéd rohamtüzérosztályának 24 fehérre festett Jagdpanzer 38(t) Hetzer vadászpáncélosa támogatott.
Két ezrednyi szovjet gyalogság Vázsonyon keresztül támadva elfoglalta Felsőtarnócát és tovább törtek előre másfél kilométernyire északnyugatra. A 6. páncéloshadosztály páncélozott harccsoportjának zöme Csősz területéről oldalba támadta ezeket a szovjet erőket és déli irányban visszavetette őket. A III. páncéloshadtesttel átmenetileg megszakadt kapcsolatot ezzel helyreállították.175
175 HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 9. 2. 1945 (629. tekercs 7 213986. felvétel), HL KSZV-napló 5237. fólió, HL A m. kir. honvéd rohamtüzérség története (dokumentumgyűjtemény) 14/6. Farkas Jenő: Villanások a magyar királyi rohamtüzérség történetéből. 20. rohamtüzérosztály 1943-1945. 11. o.
406A III. páncéloshadtest balszárnyán a 23. páncéloshadosztály Tiedemann-harccsoportja február 8-án este elfoglalta a Soponyától három kilométerre lévő 106-os magaslatot.
A szovjetek éjfélkor Abától két kilométerre északnyugatra betörtek a hadosztály főharcvonalába. Visszavetésükre a 23. páncélos-felderítőosztály részei és a 23. páncélosezred Panther harckocsijai indultak ellenlökésre. A németek kisebb veszteségek mellett visszaszorították a szovjeteket és helyreállították arcvonalukat a Sárvíz-csatorna mentén. A harcokban Schulz főhadnagy, a páncéloscsoport parancsnokának Pantherét kilőtték. A tapasztalt harckocsiparancsnok és járművezetője elesett.176
176 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 9. 2. 1945 (629. tekercs 7 213982. felvétel), valamint 23. Pz. Div. 480-481. o.
A 3. páncéloshadosztály jobbszárnyán a Székesfehérvár – Sárkeresztúr műút mentén zászlóalj erejű szovjet támadás indult, de a németek visszaverték. A szovjetek lendületéből csupán egy kisebb betörésre futotta, amelynek felszámolása folyamatban volt.
Seregélyesnél a hadosztály csapatai saját veszteség nélkül megsemmisítettek egy-egy szovjet harckocsit és önjáró löveget, valamint öt páncéltörő ágyút. A németek az arcvonalban itt összesen 24 szovjet páncélost azonosítottak.
Este megérkezett a hadosztály kivonására vonatkozó parancs. A csapatok hozzáláttak, hogy kiürítsék állásaikat és felkészüljenek a Polgárditól délre kijelölt gyülekezési körletbe való menetre. A korábbi állásokra csupán a hadosztály páncélozott harccsoportja és a 75/II. páncélos-tüzérosztály ütegei ügyeltek még egy napon keresztül.177
177 HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 9. 2. 1945 (629. tekercs 7 213986. felvétel), valamint 3. Pz. Div. 463. o.
Az 5. SS-páncéloshadosztály harccsoportja Dinnyéstől délnyugatra folytatta a 130-as magaslat környékének megtisztítását. A szovjetek mintegy 300 fős kötelékét keleti irányban vetették vissza.
Napközben a szovjetek zászlóaljnyi erővel előretörtek a Dinnyéstől nyugatra vezető vasútvonal mentén és a településen védekező mintegy 180 főnyi SS-páncélgránátost elvágták a hadosztálytól. A községet támadó páncélosok közül a németek három ISZ–2 nehézharckocsit kilőttek.178
178 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 9. 2. 1945 (629. tekercs 7 213982. felvétel), Tagesmeldung vom 9. 2. 1945 (629. tekercs 7 213986. felvétel). Mivel ISZ–2 nehézharckocsik a körzetben az eddigi adatok alapján ekkor csak a 18. harckocsihadtestben voltak, de Dinnyés eredetileg a 23. harckocsihadtest sávjába esett, feltételezem, hogy a nagyon legyengült 18. és 23. harckocsihadtesteket ekkor már összevontan alkalmazták.
407Az 5. SS-páncélosezred aznap jelentette felállítása óta az ezredik kilőtt szovjet páncélosát.179
179 HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 12. 2. 1945 (629. tekercs 7 214014. felvétel).
A Falubattyán körül állomásozó 1. páncéloshadosztályt az 509. nehézpáncélos-osztállyal és a 24/I. páncélososztállyal együtt a magyar 3. hadsereg közvetlen alárendeltségébe utalták.180
180 HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 9. 2. 1945 (629. tekercs 7 213988. felvétel).
A IV. SS-páncéloshadtest arcvonalán éjszaka nyugalom volt. Napközben a hadtest jobbszárnyán védő 356. gyaloghadosztály arcvonalszakaszát század erejű szovjet támadás érte. A lövészeket támogató páncélosok közül a 3. SS-páncélos-légvédelmi tüzérosztály 3. ütegének 8,8 cm-es légvédelmi lövegei öt harckocsit kilőttek.
A 3. SS-páncéloshadosztály csapatai utászaik segítségével tovább erődítették állásaikat és nehézfegyvereik hatékony alkalmazása céljából tűzterveket készítettek egy esetleges szovjet támadás esetére.181
181 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 9. 2. 1945 (629. tekercs 7 213982. felvétel), Tagesmeldung vom 9. 2. 1945 (629. tekercs 7 213986. felvétel), valamint Vopersal 667. o.
A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt aznap a 4. légiflotta csupán néhány felderítő bevetést hajtott végre.182
182 HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 9. 2. 1945 (628. tekercs 7 213249. felvétel).
A Balck-seregcsoport vezérkari főnöke 09 óra 25 perckor jelentette, hogy a 25. honvéd gyaloghadosztály visszavonása befejeződött. A magyar csapatok megszállták az Enying északi széle – Kislángtól északra – Soponyától északra húzódó vonalat. A Csőszre betört szovjeteket a 6. páncéloshadosztály páncélozott harccsoportja visszaszorította.
A seregcsoport felvetette, szükséges-e Dinnyés további tartása azok után, hogy Seregélyesnél visszafoglalták a Margit-állás állásait. A falu a vonalon kívül helyezkedett el és az ott harcoló 180 páncélgránátosnak máshol nagyobb hasznát vették volna. Különben is, a katonák ellátása nappal a „senkiföldjén” át gyakorlatilag lehetetlenné vált, és az éjszakai akciók is veszteségekkel jártak. Éjszaka az 5. SS-páncéloshadosztály öt lövészpáncélosát lőtték ki emiatt a szovjetek.
Grolman szerint tartaniuk kellett Dinnyést, hiszen a szovjetek már decemberi támadásuk során is a Velencei-tónál törtek be a Margit-állásba. Ha 408a Velencei-tótól délre lévő ingoványos terepszakaszt nem is tudják lezárni a tó partjáig, legalább a Dinnyésen átvezető utat tartsák ellenőrzésük alatt. A tó délkeleti csücskét Pákozd felé lezárva kellett tartani.
A szovjetek állítólagos támadási szándékával kapcsolatban Gaedcke megjegyezte, hogy a megélénkült szovjet felderítő tevékenység nem utalt szükségszerűen küszöbön álló támadásra. Egy Budaörs körzetéből lehallgatott szovjet rádióüzenet ugyan valóban érdeklődött a február 10-én bevethető repülőgépek mennyisége felől, de ettől még nem biztos, hogy nyugati irányú támadás támogatására akarnák őket alkalmazni. Előfordulhat, hogy a szovjetek február 10-én Budapest ellen terveznek egy végső összpontosított támadást, amivel a jaltai konferencián („Dreier-Konferenz am Schwarzen Meer”) tárgyaló Sztálin pozícióit akarták erősíteni.
A seregcsoport ettől függetlenül engedélyt kért a 19. népi-sorozatvető-dandár alkalmazására az I. lovashadtest 6. páncéloshadosztályának arcvonalszakaszán, hogy a Bicske körüli védelem jelentősebb tüzérségi támogatást kaphasson. A hadseregcsoport távirati úton engedélyt is adott a sorozatvetők összpontosított bevetésére.
A Balck-seregcsoport 12 óra 25 perckor jelezte a hadseregcsoportnak, hogy az SS Vezetési Főhivatal parancsa alapján az 5. SS-páncéloshadosztályban harcoló 23/I. „Norge” és 24/I. „Danmark” SS-páncélgránátos-zászlóaljaknak vissza kell térniük eredeti alakulatuk, a 11. „Nordland” SS-páncélgránátos-hadosztály kötelékébe.
A seregcsoport – mivel a jelenlegi helyzetben egyetlen páncélgránátosról sem mondhatott le – kérte a hadseregcsoportot, járjon közbe az ügyben. A hadseregcsoport 19.00 óra után a kérést továbbította is az OKH szárazföldi haderő vezérkara hadműveleti osztályának.
Délután a 25. honvéd gyaloghadosztály arcvonalán már krízishelyzet körvonalazódott. A seregcsoport 17 óra 10 perckor tett jelentést a magyar csapatokat ért támadásról. A 12 kilométer szélességben betört szovjetek visszavetésére Mezőszentgyörgytől délkeleti irányban magyar erők, Csősztől délnyugati irányban pedig a 6. páncéloshadosztály páncélozott harccsoportja indított ellenlökést.
A Balck-seregcsoport szerint ez azonban nem volt elegendő a támadás elreteszelésére és ezért a következő intézkedéseket javasolta:
4091. a tartalékban álló 1. páncéloshadosztály, az 509. nehézpáncélos-osztály és a 24/I. páncélososztály erőivel Csősztől délnyugati irányban támadva Balatonbozsokig le kell zárni az arcvonalon ütött rést, hogy a magyar csapatok újra visszatérhessenek nemrég elfoglalt állásaikba;
2. a 3. páncéloshadosztályt ki kell vonni és a bevetendő 1. páncéloshadosztály helyett Polgárdinál tartalékban kell tartani.
A seregcsoport úgy vélte, a szovjetek legalább két lövészhadosztállyal erősítették meg csapataikat a 25. honvéd gyaloghadosztály arcvonalán. A magyar 3. hadsereg (Heszlényi József vezérezredes) többször kérte, csapatai hadd vonuljanak vissza a Margit-állásba. Ezt a Balck-seregcsoport abból a meggondolásból utasította el, hogy a magyaroknak a Margit-állás előtt kell állásokat létesíteniük, mert ha a Margit-állásban törik át a védelmüket, akkor már semmi sem állítja meg őket.
Grolman 17 óra 45 perckor rákérdezett Gaedckénél, hogy a 25. honvéd gyaloghadosztályt szétverték-e a szovjetek. A Balck-seregcsoport vezérkari főnöke szerint a hadosztály már nem úgy harcolt, mint az elmúlt napokban. Arcvonala a Balatontól Enyingig szilárd volt, bár itt a szovjetek nem is támadtak. Csősznél sem volt nagyobb gond, itt a 6. páncéloshadosztály páncélozott harccsoportja „tett rendet”.
Enying és Csősz között azonban Gaedcke szerint a magyar csapatok rendezetlenül harcoltak. Jelentéseik szerint a betörésben négy szovjet lövészhadosztály nyomult be. Ezt a németek túlzásnak tartották. A seregcsoport vezérkari főnöke szerint a magyarok kudarcának az volt az oka, hogy a magyar hadosztályok öt napnál tovább nem bírják a szovjet rohamokat.
Grolman úgy vélte, a Margit-állásat mindenképpen meg kell tartaniuk, még akkor is, ha a magyarok kudarcot vallanának. Összességében ismét bizonyítva látta az általános német tapasztalatot, miszerint nincs értelme a magyarokat teljes hadosztályokban saját parancsnokaik vezetése alatt bevetni. Ehelyett inkább ezredenként, német hadosztályokba osztva kell alkalmazni őket, amelyek felelősek a magyarok vezetéséért és ellátásáért.
A Balck-seregcsoport 20.00 óra után nem sokkal jelentette a hadseregcsoportnak, hogy Margit-állás biztosítása céljából a magyar csapatok háta mögé, Polgárdihoz vezényeli a 3. SS- és 5. SS-páncéloshadosztályok hadosztály-kísérőszázadait. A seregcsoport kérte a hadseregcsoportot, hogy az 410erőd-páncéltörőágyús-századokat viszont ne vezényeljék a Margit-állásba, mert azokat a mögöttes területen, mélységben szeretné elhelyezni.
Miután a 3. páncéloshadosztályt kivonták, a Velencei-tó és a Sárvíz-csatorna között minden katonára szükség volt. Ezért a seregcsoport kérte, adják fel Dinnyést és a 180 páncélgránátost alkalmazzák a Margit-állásban. Ez a létszám a jelenlegi viszonyok mellett jelentős volt, de ha a katonák eddigi elszigetelt állásaikban maradnak, előbb-utóbb teljesen felmorzsolják őket.
Grolman 18 óra 30 perckor megbeszélést folytatott Hans von Greifenberg gyalogsági tábornokkal, aki a Wehrmacht meghatalmazott tábornoka volt Magyarországon. Greifenberg Szálasi Ferenc egy levelével kapcsolatban kereste meg a hadseregcsoportot, amelyben a magyar „nemzetvezető” ismét teljes magyar hadosztályok bevetését kérte. Grolman erre előadta véleményét a magyar hadosztályok öt-hat napos kitartásával kapcsolatban. Greifenberg megjegyezte: az újabb magyar hadosztályok felállítását indítványozó felvetést elutasító véleményezéssel továbbította az illetékeseknek.183
183 HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 9. 2. 1945 (628. tekercs 7 213250-7 213255. felvétel).
