1945. február 6. kedd
3831945. február 6. kedd
(Időjárás: plusz öt Celsius-fok, alacsony felhőalap, helyenként eső; a szilárd burkolatú utak járhatók, a burkolatlanok erősen felázottak.)
(Időjárás: plusz öt Celsius-fok, alacsony felhőalap, helyenként eső; a szilárd burkolatú utak járhatók, a burkolatlanok erősen felázottak.)
Előző este a magyar 3. hadsereg arcvonalán is véget ért a nyugalom. A Sió- és Malom-csatornák partján állásban lévő erőket több szovjet támadás is érte. A 135. lövészhadtest hadosztályai a Siómarost védő magyar csapatokat a helység északkeleti szélére szorították vissza. Mezőkomáromtól délkeletre a 25. honvéd gyaloghadosztály erői nem tudták megakadályozni a szovjeteket abban, hogy hídfőt foglaljanak a Sió-csatornán.
Este 22.00 óra körül a 133. lövészhadtest kötelékei betörtek Kálozra. Visszavetésükre a 6. páncéloshadosztály páncélozott harccsoportja indított ellenlökést. Február 6-án hajnali 04 óra 30 perckor már csak a település déli része volt szovjet kézben. Éjfél körül a 133. lövészhadtest erői Nagyhörcsökpuszta irányában is támadást indítottak.
Napközben a szovjet 74. lövészhadosztály zászlóaljnyi erővel Siómarosnál három kilométer széles és egy kilométer mély betörést ért el, majd behatolt a helységbe. A szovjetek itt hamarosan hídépítésbe kezdtek. Nagyhörcsökpusztát és Déget is zászlóalj erejű támadások érték.
Káloznál a német páncéloscsoport gyakorlatilag felszámolta a betörést, de innen északra a szovjetek egy század erejű köteléke átkelt a Malom-csatornán és lezárta a Káloz – Nagyláng útvonalat. A szovjetek visszaszorítására ellenlökés indult.
A Malom- és Sárvíz-csatornák között a szovjetek elfoglalták a Soponyától másfél kilométerre keletre lévő 106-os magaslatot.131
131 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 6. 2. 1945 (629. tekercs 7 213957. felvétel), Tagesmeldung vom 6. 2. 1945 (629. tekercs 7 213960. felvétel), Tagesberichte Tagesmeldungen vom 6. Februar 1945 130. o.
A III. páncéloshadtest 23. páncéloshadosztálya éjszaka balszárnyán század erejű szovjet előretörést vert vissza.
A 23. páncéloshadosztály arcvonalán a szovjetek három helyi betörést is elértek, de a páncélgránátosok és a Kujacinski-páncéloscsoport harckocsijai felszámolták azokat. Abától északra, Fiáthkajtornál a németek a 18. harckocsihadtest négy páncélosának kilövését és a szovjet lövészcsapatok jelentős élőerő-veszteségét jelentették.
Napközben a szovjetek a Sárvíz-csatorna és a vasútvonal között, illetve attól keletre öt támadást indítottak, mindegyiket század, vagy zászlóaljnyi 384erejű gyalogsággal és négy-nyolc páncélos támogatásával. A 3. páncéloshadosztály legyengült csapatai – részben ellenlökéssel – visszaverték őket és a 18. harckocsihadtest hét páncélosát kilőtték.
A 3. páncélos-felderítőosztály az 5. SS-páncéloshadosztály alárendeltségébe került.132
132 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 6. 2. 1945 (629. tekercs 7 213957. felvétel), Tagesmeldung vom 6. 2. 1945 (629. tekercs 7 213960. felvétel), valamint 23. Pz. Div. 480. o. és 3. Pz. Div. 463. o.
Az 5. SS-páncéloshadosztály jobbszárnyán február 5-én este igen súlyos helyzet alakult ki. A szovjetek továbbra is Seregélyesnél akartak áttörni Székesfehérvár felé. A 23. harckocsihadtest 12 páncélossal betört az SS-páncélgránátosok vonalaiba. Noha a németek nyolc páncélost kilőttek (ebből ötöt közelharcban páncélököllel), a veszély egyáltalán nem múlt el.
A szovjetek éjszaka Seregélyestől északnyugatra, a vasúti hídnál ismét betörtek. Előretörésüket a németek csak Külsőbárándnál, az 5. SS-páncélos-tüzérezred állásai előtt tudták feltartóztatni. Hajnali 03.00 órakor a 9. SS-páncélgránátos-ezred részei a betörés felszámolására ellenlökést indítottak és Seregélyes felé vetették vissza a támadókat.
Délelőtt a szovjetek újra támadtak. A sűrű ködben 20 páncélossal és lövészalakulatokkal Seregélyesről északnyugati irányban indítottak támadást. A Székesfehérvár felé vezető út két oldalán támadó szovjetek szétszórták a 9. SS-páncélgránátos-ezred részeit és elfoglalták Jánosmajort. Az uralgó 130-as magaslat (Lászlóhegy) szovjet kézbe került.
Ezzel a szovjet csapatok Jánosmajornál mintegy másfél-két kilométeres rést ütöttek az SS-hadosztály arcvonalán. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy 12 szovjet páncélos Börgöndig tört előre. A 23. harckocsihadtest erői a Dinnyést védő 23/I. „Norge” és 24/I. „Danmark” SS-páncélgránátos-zászlóaljakat, valamint a magyar 1. SS-rohamvadász-ezred részeit elvágták az 5. SS-páncéloshadosztály főerőitől és öt kilométer mélységben beékelődtek a III. páncéloshadtest védelmébe.
A Jánosmajornál tátongó rés lezárására dél körül harcba vetették a „Flieder” [„Orgona”] fedőnevű harccsoportot. Az 5. SS-páncélosezred 2. századának egyik harckocsiparancsnoka, Max Juhr visszaemlékezése szerint a páncéloscsoport négy Tiger E-ből, két Panzer IV-ből és a harccsoportot vezető Bauer SS-Obersturmführer Panther harckocsijából állt.133
133 Klapdor 322. o.
Mivel a térségben Tiger nehézharckocsik a nehézpáncélos-osztályokon kívül csak a 3. SS-páncélosezred 9. nehézpáncélos-századában voltak, feltételezem, 385hogy a harccsoport zömét a 3. SS-páncéloshadosztály „kölcsönözte” saját jobbszárnya védelmében. A február 5-én este jelentett, bevethető páncélosokra vonatkozó adatok alapján úgy vélem, Juhr rosszul emlékezett és inkább két Tiger E és négy Panzer IV harckocsi érkezhetett a 3. SS-páncélosezredtől, miután az 5. SS-páncélosezred előző este még bevethető négy Pantheréből az éjszakai súlyos harcok után már csak egy harckocsi maradt harcképes állapotban.134
134 Vö. BA-MA Karte RH-2 Ost 5367.
A páncéloscsoport a Sárkeresztúr – Székesfehérvár vasútvonaltól délre indított támadást. A kezdeti lendület nemsokára elfogyott, és a Tigerek elakadtak. A támadás nem járt eredménnyel.
A rendkívül meggyengült 5. SS-páncéloshadosztályt napközben visszaminősítették harccsoporttá.135
135 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 6. 2. 1945 (629. tekercs 7 213957. felvétel), Tagesmeldung vom 6. 2. 1945 (629. tekercs 7 213960. felvétel), valamint Vopersal 663-664. o.
A 3. SS-páncéloshadosztály jobbszárnyán a szovjetek által szétzilált 9. SS-páncélgránátos-ezred harcolt. A vasútvonaltól északra, a Székesfehérvárra bevezető műút mentén a 3. SS-páncélos-légvédelmi tüzérosztály 3. ütegének 8,8 cm-es légvédelmi lövegeit a biztonság kedvéért páncéltörő reteszállásba rendelték. A reteszállás parancsnoka Lenkert SS-Obersturmführer volt.
Mivel a hadosztálynak alárendelt 356. gyaloghadosztály még nem érkezett be teljes létszámban (a 870/I. gránátoszászlóalj például a Holste-hadosztálycsoport alárendeltségében volt), az SS-páncélgránátosok kénytelenek voltak erősítésként állásaikban maradni. Ezek az állások Székesfehérvár északi szélétől egészen a 166-os magaslatig húzódtak.
Február 6-ára virradó éjjel a szovjetek zászlóaljnyi erővel kísérletet tettek a Zámoly felé vezető úton való átkelésre, de az 5. SS-páncélgránátos-ezred részei visszaverték őket. Napközben századnyi szovjet lövész próbálkozott, de ekkor sem jártak szerencsével.
A hadosztály csapatai napközben a várostól északra hozzákezdtek állásaik megerődítéséhez. Becker SS-Brigadeführer harcálláspontját Iszkaszentgyörgyre helyezte át.136
136 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 6. 2. 1945 (629. tekercs 7 213957. felvétel), Tagesmeldung vom 6. 2. 1945 (629. tekercs 7 213960. felvétel), valamint Vopersal 664. o.
Székesfehérvár körzetében jelentős mennyiségű szovjet aknavető, valamint több sorozatvető is volt, amelyek a Székesfehérvár – Várpalota műutat tűz alá vették.137
137 HL KSZV-napló 5143. fólió.
386Az 1. páncéloshadosztály Falubattyán körül gyülekezett. A karbantartók munkája nyomán a hadosztálynál február 6-án este 20 Panther, három parancsnoki Panther, 10 Panzer IV, egy-egy parancsnoki Panzer III és Panzer IV harckocsi, hét 7,5 cm-es önjáró páncéltörő ágyú (páncélvadász) és egy StuG. III rohamlöveg volt bevethető állapotban.
Az 5. SS-páncéloshadosztálynál kialakult kritikus helyzet ellenére a hadosztályt nem alkalmazták azonnal. Gaedcke vezérőrnagy, a Balck-seregcsoport vezérkari főnöke elérte, hogy a hadosztály katonái újabb bevetésük előtt legalább egyszer rendesen kialudhassák magukat.
A hadosztály erőit csak február 6-án éjfélkor riadóztatták. Ismét két harccsoportot képeztek. A Bradel-harccsoport a 113/I. páncélgránátos-zászlóaljból és Staudte százados 6. századdal megerősített 1/I. páncélososztályának Panther és Panzer IV harckocsijaiból állt. A Huppert-harccsoport egyelőre az 1. páncélgránátos-ezred törzsével és I. zászlóaljával, az 1. páncélos-felderítőosztály 3. (páncélozott) századával, Mischke százados 1/5. páncélosszázadának 10 Pantherével és a 37. páncélvadászosztály önjáró páncéltörő ágyúival rendelkezett.
Thunert vezérőrnagy, a hadosztály parancsnoka aznap a III. páncéloshadtest harcálláspontján Gille SS-Obergruppenführertől átvehette a Vaskereszt Lovagkeresztjét, amelyet Székesfehérvár visszafoglalásával érdemelt ki.138
138 Stoves KTB 6. 2. 1945, 7. 2. 1945, valamint 1. Pz. Div. 739. o.
Aznap este az 509. nehézpáncélos-osztályt is riadóztatták. Az alakulat már 16 bevethető Tiger B nehézharckocsival rendelkezett, amelyek König százados vezetésével nemsokára csatlakoztak is a 113/I. páncélgránátos-zászlóaljhoz.139
139 Schneider 423.o., illetve Tiger 275. o.
A 4. gárdahadsereg február 6-i előrenyomulása során elfoglalta Börgöndöt, Jánosmajort és Külsőbárándot. A 26. hadsereg támadása a Sárvíz-csatornán átkelve betört Kálozra és elfoglalta Külsőkajtort. A 26. hadsereggel együttműködő 57. hadsereg 135. lövészhadteste a Sió- és Sárvíz-csatornák között Dég – Nagyhörcsökpuszta vonalát érte el.
Mivel az 5. SS-páncéloshadosztály részei még tartották a Dinnyés – Börgönd vasútállomás vonalat, a 4. gárdahadsereg parancsnoka elhatározta, hogy a 104. lövészhadtesttel, a 23. harckocsihadtest és a 21. gárda-lövészhadtest 387részeivel február 7-ére virradó éjszaka csapást mér Kisfalud vasútállomása és a Börgöndtől két kilométerre északnyugatra lévő út- és vasútkereszteződés irányában, elfoglalja a két vasútállomást és megsemmisíti a németeket Dinnyés körzetében. A szovjet csapatok a továbbiakban szilárdan biztosítanak a Székesfehérvár délkeleti széle – 133-as magaslattól másfél kilométerre keletre lévő vasútkanyar – Börgönd északnyugat két kilométer – Dinnyés vasútállomás terepszakaszon.
A 26. hadsereg számára Tolbuhin marsall a következő feladatokat szabta: a 30. lövészhadtest és a 18. harckocsihadtest foglalja el a 106-os és 124-es magaslatokat, majd folytassák a támadást és érjék el az Úrhida – Falubattyán terepszakaszt; a 133. lövészhadtest fejezze be az átkelést a Sárvíz- és Malom-csatornákon, és foglalja el Rózsamajor – Polgárdi vonalát.
Az 57. hadsereg 135. lövészhadteste azt a feladatot kapta, hogy támadását folytassa és érje el a Polgárdi – Füle – Balatonakarattya terepszakaszt.140
140 Tóth 198. o.
A Balck-seregcsoport felett a kedvezőtlen időjárás miatt aznap sem szovjet, sem pedig német-magyar repülőtevékenység nem volt.141
141 HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 6. 2. 1945 (628. tekercs 7 213214. felvétel).
A Balck-seregcsoport 09 óra 30 perckor tett reggeli helyzetjelentése során Grolman megkérdezte Gaedckét, a seregcsoport mérlegeli-e, hogy az 1. és 3. páncéloshadosztály, valamint az 5. SS-páncéloshadosztály erőivel Seregélyes körzetében helyi ellentámadást indít a szovjetek ellen. A seregcsoport vezérkari főnöke szerint a Falubattyánnál gyülekező 1. páncéloshadosztályt pihentetni kellene. A 3. páncéloshadosztály is úgy legyengült az állandó harcok során, hogy előbb-utóbb majd ki kell vonni. Emiatt jelen pillanatban nem volt lehetőség összpontosított támadásra. Amennyiben az 5. SS-páncéloshadosztály Seregélyestől északra elreteszeli a szovjetek betörését, a 3. páncéloshadosztályt azonnal ki kell vonni és az arcvonal mögött tartalékként gyülekeztetni. Akár azon az áron is, hogy a többi hadosztály arcvonala tovább vékonyodik.
Grolman altábornagy 10 óra 10 perckor feltette Gaedckének a kérdést, milyen lehetőségek kínálkoznak arra, hogy Székesfehérvár térségében ismét támadólag lépjenek fel. Gaedcke erre felvázolta Balck tábornok ez irányú javaslatát. A Balck-seregcsoport parancsnoka szerint az 5. SS-páncéloshadosztályt le kellene váltani a 356. gyaloghadosztállyal, s csapatait a 3. SS-páncéloshadosztállyal 388és az 1. páncéloshadosztállyal együtt összpontosítva kellene bevetni Székesfehérvár északi előteréből keleti irányban. A páncéloscsapatok a Velencei-tó keleti végén jobbra fordulva újra birtokba vennék a Váli-víz vonalát.
Gaedcke ezzel kapcsolatban a következő nehézségekre hívta fel a figyelmet. Szerinte a támadáshoz hosszabb időt igénylő átcsoportosítás szükséges. A legyengült és „lélektanilag is megroggyant” 356. gyaloghadosztályra máshol volt szükség: kötelékeivel a kivérzett 3. páncéloshadosztályt akarták megerősíteni a Velencei-tótól délre. Az újabb támadás esetén a Velencei-tó és a Sárvíz-csatorna között még jobban szét kellene húzni a hadosztályok arcvonalát. S végül a szovjet 2. gárda-gépesítetthadtest által képviselt, északi irányból fenyegető veszélyt sem szabad lebecsülni.
Grolman megjegyezte, hogy a hadseregcsoport a Dunától északra, a „Feldherrnhalle” páncéloshadtest arcvonalán is támadást fontolgat a szovjetek garami hídfője ellen. A két tervezett támadás egyidejű végrehajtására a jelenlegi erőkkel nem tűnt lehetségesnek.
Déli 12.00 óra után pár perccel a Balck-seregcsoport jelentette a hadseregcsoportnak, hogy a szovjetek 20 páncélossal ismét betörtek. Ezúttal a Seregélyes – Székesfehérvár műúton hatoltak be mintegy másfél-két kilométernyire a német vonalakba. Az 5. SS-páncéloshadosztály páncélozott harccsoportja ellenlökést indított.
Este 18.00 órakor a seregcsoport megejtette esti helyzettájékoztatóját. Eszerint a szovjet páncélos ékek Jánosmajortól északra álltak. A IV. SS-páncéloshadtest a szétugrasztott 9. SS-páncélgránátos-ezred erőivel próbált biztosító vonalat kiépíteni a 3. SS-páncéloshadosztály jobbszárnyán. A német vonalak előtt Dinnyést még tartották az 5. SS-páncéloshadosztálynak alárendelt 23/I. „Norge” és 24/I. „Danmark” SS-páncélgránátos-zászlóaljak és a magyar 1. SS-rohamvadász-ezred kisebb részei.
A kialakult helyzetben a Balck-seregcsoport a következőket tervezte:
1. a gyengén támadott magyar 25. honvéd gyaloghadosztállyal továbbra is tartja a Sió- és Sárvíz-csatornák közötti arcvonalat, a kialakult betöréseket felszámolják;
2. a Margit-állás Seregélyestől nyugatra és északnyugatra lévő szakaszának visszafoglalására a már ott harcoló 5. SS-páncéloshadosztály csapatain kívül az 1. páncéloshadosztályt is bevetik, mert a szovjeteket nem engedhetik közelebb Székesfehérvárhoz.
389Grolman 19 óra 15 perckor beszélt Wenck altábornaggyal is. A Dél Hadseregcsoport vezérkari főnöke szerint a szovjetek 2. gárda-gépesítetthadtestüket és 5. gárda-lovashadtestüket Bicske körzetébe csoportosították át. Grolman szerint a szovjetek vagy megtudtak valamit a gyülekező I. SS-páncéloshadtestről és most megerősítik védelmüket, vagy maguk is támadást terveznek a Duna északi és déli partja mentén Komárom irányában.
Itt a német 8. hadsereg mélyen tagolt védelemmel rendelkezett, de a szovjeteknek nem volt jól felismerhető súlypontja a térségben. A hadseregcsoport azt vizsgálta, lehetséges-e a 46. gyaloghadosztállyal támadást indítani az Érsekújvár – Esztergom vasútvonaltól északra? Addig kellene cselekedni, amíg a szovjetek támadást nem indítanak, vagy annyira meg nem erősítik a védelmüket, hogy aztán a hadosztály már nem érhet el eredményt.
A Balck-seregcsoport szerint a két SS-páncéloshadosztállyal, az 1. páncéloshadosztállyal, illetve lehetőség szerint a 3. páncéloshadosztállyal indítandó sikeres támadása esetén volt remény arra, hogy a Székesfehérvártól északra a legyengült és elővigyázatos szovjetekkel elbírnak. Grolman szerint ezzel az utolsó felmentési kísérlettel Budapesti védőinek is tartoztak.
A seregcsoport 22 óra 10 perckor közölte a hadseregcsoporttal további elképzeléseit. Február 7-én este meg kívánta kezdeni a 6. páncéloshadosztály Bicske körül harcoló csapatainak kivonását, hogy a páncélozott harccsoporttal egyesítve erősebb tartalékra tegyen szert. Balck szerint Bicskénél a helyzet nem követelte meg, hogy a páncéloshadosztály zömét ott tartsák. Székesfehérvárnál viszont könnyen előfordulhatott, hogy az 1. páncéloshadosztályt a tervezett támadás végrehajtása után kénytelenek lesznek az arcvonalban tartani, s akkor újabb jelentősebb tartalékra lesz szükségük. Mivel a 25. honvéd gyaloghadosztály harcoslétszáma is folyamatosan apadt, tartalékok ott is elkelhettek. Emiatt a 6. páncéloshadosztályt a magyar csapatok mögött kívánták készenlétben tartani.
A hadseregcsoport 22 óra 35 perckor tájékoztatta az OKH szárazföldi haderő vezérkarának hadműveleti osztályát a Balck-seregcsoport szándékairól. Indoklásként rámutattak arra, hogy a még be nem vetett 7. gépesítetthadtest bevetésével a 25. honvéd gyaloghadosztály arcvonalán kell számolni. Ezért a 6. páncéloshadosztály egészét Polgárdi körül kellett gyülekeztetni. Bicskénél emiatt viszont meg kellett nyújtani az ott harcoló német erők vonalait, hogy a páncéloshadosztály erőit kivonhassák.
390A hadműveleti osztály nem volt elragadtatva az ötlettől. Úgy gondolták, a szovjetek nem véletlenül csoportosították át a 2. gárda-gépesítetthadtestet és az 5. gárda-lovashadtestet. Bizonyára támadást terveznek a Duna mentén Komárom irányában. A gyülekező friss SS-páncéloshadosztályokkal a Dél Hadseregcsoport pedig még véletlenül se kalkuláljon.
A hadseregcsoport sietett megnyugtatni a hadműveleti osztályt, hogy eszükbe sem jutott az új erőket is számításba venni.
A hadseregcsoport kis idő múlva, 23.00 órakor továbbította a hadműveleti osztálynak a Balck-seregcsoport azon kérését, hogy a 6. páncéloshadosztály északon maradt erőit a szárnyak további megnyújtása mellett kivonhassa Bicske nyugati körzetéből. A további alkalmazásra vonatkozó döntéssel várnak addig, amíg a kivont csapatokat rendben gyülekeztetik és a szovjetek szándékairól is világosabb képet kapnak.
A hadműveleti osztály szerint a kérést valószínűleg nem fogják ellenezni. Valóban, a Führerrel való helyzetmegbeszélés után közölték is, hogy az OKH beleegyezett a 6. páncéloshadosztály kivonásába.142
142 HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 6. 2. 1945 (628. tekercs 7 213215-7 213220. felvétel).
