1945. február 3. szombat
1945. február 3. szombat
(Időjárás: olvadás, helyenként borult, másutt derült égbolt, köd; az utak továbbra is nehezen járhatók.)
(Időjárás: olvadás, helyenként borult, másutt derült égbolt, köd; az utak továbbra is nehezen járhatók.)
A magyar 3. hadsereg arcvonalán az éjszaka nyugodtan telt. A Balaton és Mezőkomárom között napközben sem került sor harcokra. A szovjetek csupán a Pape-csoport balszárnyán próbálták felmérni, hogy hol is húzódhat a magyar-német csapatok új arcvonala. Eközben lövészerőik néhány páncélos támogatásával beleütköztek a védők harcelőőrseibe és új peremvonalába. Az akció során két szovjet páncélost kilőttek.98
98 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 3. 2. 1945 (629. tekercs 7 213928. felvétel), Tagesmeldung vom 3. 2. 1945 (629. tekercs 7 213931. felvétel).
A III. páncéloshadtest 23. páncéloshadosztályának reggelig Káloztól öt és nyolc kilométerre keletre a szovjet 104. gárda-lövészhadosztály zászlóaljnyi erővel indult előretöréseit kellett visszavernie.
Napközben a szovjetek ismét betörtek Sárszentágotára. A 128. páncélgránátos-ezred támogatására a 23. páncélosezred öt Panther harckocsija érkezett. A borzasztóan kimerült és kis létszámú páncélgránátosokat a szovjetek sikeresen leválasztották a páncélosokról. Így saját páncélromboló osztagaik gond nélkül cserkészhették be a német harckocsikat. A németek három Panthert veszítettek, ebből az egyik páncéltörőágyú-találat következtében kiégett. A betörést végül el tudták reteszelni.99
99 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 3. 2. 1945 (629. tekercs 7 213928. felvétel), Tagesmeldung vom 3. 2. 1945 (629. tekercs 7 213931. felvétel), valamint 23. Pz. Div. 480. o.
Éjszaka a 3. páncéloshadosztály arcvonalán is próbálkoztak a szovjetek. Hajnali 02.00 órakor a Perkáta – Seregélyes műút mentén törtek előre páncélosokkal támogatott lövészeik. A németek egyelőre vissza tudták verni őket. Felsőszabadegyháza körül, a műút mentén egy szovjet páncélost kilőttek.
360Napközben a helyzet egyre komolyabbá vált. A hadosztály balszárnya és a szomszédos 5. SS-páncéloshadosztály arcvonala ellen nagy létszámú szovjet gyalogság indított támadást. A lövészeket mintegy 50-60 páncélos támogatta. A szovjetek áttörtek a hézagos német védelmi vonalon, megkerülték Seregélyest és a településtől három kilométerre délkeletre 15 páncélossal átvágták a Sárosd felé vezető utat. A németek Seregélyest egyelőre még tartották.
Sárosd vasútállomásától keletre késő este a szovjetek újabb páncélosokkal támogatott támadásba kezdtek. A 6. páncélosezred hat Panther, hat Panzer IV és Panzer IV/70 páncélossal ellenlökést indított. A német páncéloscsoport lassan nyomult előre, és körülbelül négy és fél kilométert haladt északnyugati irányban. Itt a német páncélosok sündisznóállást vettek fel.
Időközben a 3. páncélgránátos-ezred sem bírta a szovjet 36. gárda- és 68. gárda-lövészhadosztályok nyomását és Sárosdra vonult vissza. A helység körül a következő éjszaka heves harcok dúltak. A 3. páncélos-felderítőosztály részei délkeleti irányban nyomultak előre, hogy felvegyék a kapcsolatot a páncélgránátosokkal.
Söth vezérőrnagy, a hadosztály parancsnoka a kialakult helyzetben azt javasolta a III. páncéloshadtestnek, hogy vonják vissza a csapatokat. Breith tábornok ezt elutasította. Az egyre kritikusabb helyzetben Söth – miután beszélt erről Ullrich SS-Standartenführerrel, az 5. SS-páncéloshadosztály parancsnokával – felsőbb engedély nélkül, saját elhatározásából kissé hátrébb vonta csapatait. A hadosztály harcálláspontját a belsőbárándi kastélyban rendezték be.100
100 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 3. 2. 1945 (629. tekercs 7 213928. felvétel), Tagesmeldung vom 3. 2. 1945 (629. tekercs 7 213931. felvétel), HL KSZV-napló 5095. és 5135. fólió., valamint 3. Pz. Div. 462. o.
A IV. SS-páncéloshadtest 5. SS-páncéloshadosztálya február 3-ára virradó éjjel sem volt irigylésre méltó helyzetben. A sűrű köd és a sötétség leple alatt a szovjetek elérték Seregélyes északkeleti, keleti és délkeleti szélét is. A rossz látási viszonyok miatt a németek először fel sem tudták mérni, mekkora szovjet erőkkel állnak szemben, de 3. páncéloshadosztály csapataival közösen ellenlökésbe kezdtek. A két páncéloshadosztály a körzetben mindössze nyolc-nyolc bevethető páncélossal rendelkezett.
Amint megvirradt, a németek 27 szovjet páncélost számoltak össze Seregélyes körül. Napközben tovább dúlt a harc Seregélyes és Dinnyés között. 361Seregélyest a 10. SS-páncélgránátos-ezred, a 23/I. „Norge” SS-páncélgránátos-zászlóalj, az 5. SS-páncélosezred maradványai és a 3. páncéloshadosztály kisebb kötelékei védték. Estig a németek itt nem végleges jelentéseik szerint 12 szovjet páncélost lőttek ki.
A Seregélyestől északnyugatra előretörő szovjetek a településtől északra délután bekerítették a 9. SS-páncélgránátos-ezred egy részét és az éppen tüzelőállást váltó 5. SS-páncélos-tüzérezred parancsnoki törzsét. Kiszabadításukra Vogt SS-Hauptsturmfüher 23/I. „Norge” SS-páncélgránátos-zászlóalja és az 5. SS-páncélosezred néhány bevethető harckocsija estefelé Seregélyesről északi irányban sikeres támadást indított. Miután a bekerített kötelékeket felmentették, Vogt páncélgránátosai a még német kézben lévő Dinnyés felé fordultak, amelyet a szovjet lövészzászlóaljak délkelet felől egész nap rohamoztak.
A heves küzdelem ellenére a szovjetek több helyen harc nélkül kerülték meg az 5. SS-páncéloshadosztály támpontjait és a köd leple alatt zavartalanul nyomultak tovább nyugat felé.
Este a hadosztály harcálláspontját ugyancsak Belsőbárándra helyezték át.101
101 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 3. 2. 1945 (629. tekercs 7 213928. felvétel), Tagesmeldung vom 3. 2. 1945 (629. tekercs 7 213931. felvétel), valamint Klapdor 321. o., Vopersal 653. o.
A 3. SS-páncéloshadosztály erői az éjszaka felkészültek a Zámoly felé indítandó támadásra. Hajnalra a csapatok Székesfehérvár északkeleti és északi szélén elfoglalták megindulási állásaikat. Az 5/I. SS-páncélgránátos-zászlóalj egyik katonája így látta a támadás előtti feszültséget:
„Még sötét van. Didergünk. Néhányan kenyeret majszolnak, mások cigarettáznak. Megint mások a fegyvereiket ellenőrzik még egyszer. Én is meggyőződöm róla, hogy „kályhacsövem” [8,8 cm-es kézi páncéltörő rakétavető – Sz.N.] működőképes és ügyelek rá, hogy az elsütőbillentyű ne koszolódjon be. Világosodik… A támadási parancsra azonban még várni kell…”102
102 Idézi Vopersal i.m. 654. o.
A késedelem egyik oka az volt, hogy az 1. páncéloshadosztály Sárkeresztes körül gyülekező erői az utak borzasztó állapota miatt még nem álltak készen.
A támadást 10.00 órakor kellett volna megkezdeni, de mint kiderült, a 3. SS-páncéloshadosztály sem úgy állította fel alakulatait, ahogy azt korábban elrendelték számára. Északnyugat helyett északkelet felé csoportosultak, 362hogy később majd keleti irányba fordulhassanak. A Balck-seregcsoport szerint ez túl nehézkes manőver volt, így ennek végrehajtásától óvta a IV. SS-páncéloshadtestet.
Reggel 09.00 óra körül Székesfehérvár északnyugati részén, a temetőnél szovjet támadás indult. A szovjet gyalogság rohamát tüzérségi előkészítés vezette be, majd a lövészek előtt 12 Sherman harckocsi indult meg a német állások felé.
Az 5/I. (páncélozott) SS-páncélgránátos-zászlóalj egyik Sd.Kfz. 251/9 lövészpáncélosa Pelka SS-Unterscharführer parancsnoksága alatt öt percen belül négy szovjet páncélost lőtt ki rövid csövű L/24-es 7,5 cm-es lövegének gránátjaival. Tíz perc múlva egy újabb Sherman borult lángba a lövészpáncélos előtt. Két további szovjet harckocsit egy másik német harcjármű lőtt ki. A páncélgránátosok közben a gyalogságot vetették vissza. A szovjetek támadókedve ezzel le is lohadt.
Később a szovjetek három harckocsival újabb támadást intéztek a németek ellen, ezúttal Kiskecskeméttől nyugatra, a téglagyár felől. Ezzel sem értek el eredményt.
A 3. SS-páncéloshadosztály harccsoportja végül 11 óra 30 perckor lendült támadásba. A 6. SS-páncélgránátos-ezred és a 24/I. páncélososztály 18 Panther harckocsija a Mór felé vezető úttól jobbra először északnyugat felé tört előre, majd három kilométer megtétele után kelet felé fordult. Néhány német harckocsi visszamaradt, hogy biztosítsa a harccsoport hátát.
A keleti irányú német előretörés azonban alig tudott teret nyerni és két-három kilométer megtétele után elakadt a páncéltörő reteszállás és a páncélosok állásai előtt. A 24/I. páncélososztály egy Sherman harckocsi, egy nehéz önjáró löveg és két páncéltörő ágyú kilövését jelentette. A sűrű ködben végrehajtott támadás során a páncélososztály egyik Panthere is megsemmisült.
Délután Becker SS-Brigadeführer erőit a hadosztály balszárnyára csoportosította át, hogy a szovjeteket távozásra bírja a várostól északra lévő gyártelepről és környékéről. A 6/II. SS-páncélgránátos-zászlóalj legyengült századai nyugatról megközelítették a zámolyi utat, ahol aztán este heves harcokba bonyolódtak.103
103 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 3. 2. 1945 (629. tekercs 7 213928. felvétel), Tagesmeldung vom 3. 2. 1945 (629. tekercs 7 213931. felvétel), Vopersal 654-655. o., valamint 24. Pz. Div. 309. és 317. o.
Az 1. páncéloshadosztály Sárkeresztestől keletre készült a támadásra. Thunert vezérőrnagy a hadosztály maradékát két harccsoportba osztva kívánta alkalmazni. A hadosztály balszárnyára a 4. lovasdandár csapatai zárkóztak fel.
363A jobbszárnyon Bradel ezredes harccsoportja a 113. zászlóaljból és Staudte százados 1/I. páncélososztályának mintegy 16 bevethető Pantheréből állt. Tűztámogatásáról a 73. páncélos-tüzérezred gondoskodott.
Huppert alezredes 1. páncélgránátos-ezredének balszárnyon gyülekező megerősített összevont zászlóalját Fürlinger hadnagy parancsnoksága alatt a „Feldherrnhalle” nehézpáncélos-osztály öt Tiger B nehézharckocsija támogatta.104
104 Dr. Nordewin von Diest-Koerber százados, a „Feldherrnhalle” nehézpáncélos-osztály parancsnokának egykorú naplóbejegyzései (nyomtatott formájának másolata a szerző birtokában) 3. 2. 1945. Több helyen a páncélosokat mint az 509. nehézpáncélos-osztály járműveit emlegetik. A százados a támogatandó alakulatot tévesen az 5. SS-páncéloshadosztállyal azonosította. „Nehézpáncélosok” című könyvem 106. oldalán e pontatlanság felett sajnos jómagam is elsiklottam.
A keleti irányú támadás itt is 11 óra 30 perckor indult. A Bradel-harccsoport a 166-os magaslaton keresztül tört kelet felé. Az 1. páncélgránátos-ezred századai és az öt nehézharckocsi estig visszafoglalta Gyulamajort, majd a 37. páncélos-utászzászlóalj részeivel együtt lezárta a Székesfehérvárból Zámoly felé vezető műutat. A harcok során a németek öt páncéltörő ágyút zsákmányoltak. A Székesfehérvártól északra ütött rést a németek ezzel gyakorlatilag lezárták.
A IV. SS-páncéloshadtest támadó alakulatai Székesfehérvártól északra aznap nem végleges adatok alapján 12 szovjet páncélos kilövését jelentették, amelyeket a német utász-rohamosztagok a biztonság kedvéért még fel is robbantottak.105
105 HL KTB/HGr. Süd Morgenmeldung vom 3. 2. 1945 (629. tekercs 7 213928. felvétel), Tagesmeldung vom 3. 2. 1945 (629. tekercs 7 213931. felvétel), valamint 1. Pz. Div. 738. o., Stoves KTB 3. 2. 1945.
A rossz időjárási körülmények miatt aznap a szovjet légitevékenység szünetelt. A németek is csupán néhány felderítő repülést végeztek és egy csatarepülő-századot küldtek bevetésre Budapesttől délre lévő célpontok ellen. A vasúti forgalmat támadó gépek kilőttek egy mozdonyt, három vonatszerelvényt pedig bombákkal támadtak.106
106 HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 3. 2. 1945 (628. tekercs 7 213173. felvétel).
A IV. SS-páncéloshadtest támadása a hadseregcsoport értékelése szerint Székesfehérvártól északra helyreállította az arcvonalat és elvette a szovjetek kedvét attól, hogy ebben a térségben tovább próbálkozzanak az áttöréssel. Más szóval védelembe kényszeríttették őket.
364A reggeli helyzetjelentés alkalmával Gaedcke 09 óra 45 perckor arról tájékoztatta a hadseregcsoportot, hogy a Seregélyes körül benyomult páncélosok száma 15-ről 27-re emelkedett. A felderítés egyelőre nem tudta kideríteni, hogy kíséri-e a páncélosokat lövészgyalogság.
A szovjetek gyors előrejutásának oka a seregcsoport szerint az volt, hogy az 5. SS-páncéloshadosztály első vonala nem volt egyértelmű. A hadosztály egyes részei Szabadegyházánál álltak, de innen Csiribmajorig nem voltak német állások. Csiribmajortól Gárdonyig már ismét a hadosztály csapatai tartották megszállva a terepet. Gárdonytól délnyugatra egy második biztosító vonalat is létrehoztak, de emiatt a rés lezárására nem maradt elég bevethető német alakulat. Ekkor a Balck-seregcsoport beavatkozott, és utasította az 5. SS-páncéloshadosztályt a rés mielőbbi lezárására.
A IV. SS-páncéloshadtest által 10.00 órára kitűzött támadás céljai a következők voltak: a 3. SS-páncéloshadosztálynak el kellett érnie a Császár-vizet Pákozdtól nyugatra, az 1. páncéloshadosztály erőinek a Pákozdtól öt kilométerre északnyugatra lévő útkereszteződést kellett birtokba venni, míg a balszárnyon támadó 4. lovasdandárnak Pátkától nyugatra, a szőlőhegyekig kellett előretörni.
A Balck-seregcsoport vezérkari főnöke 12 óra 35 perckor beszámolt Grolmannak az 5. SS-páncéloshadosztálynál történtekről. Eszerint a hadosztály parancsnoka az éjszaka saját elhatározásából kettős vonalat alakított ki a Velencei-tótól délre, s ennek következtében keletkezett a rés Szabadegyháza és Csiribmajor között. A Seregélyesnél kialakult veszélyes helyzet megszüntetéséig a seregcsoport a hadosztályt átmenetileg Breith tábornok III. páncéloshadtestének rendelte alá.107
107 HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 3. 2. 1945 (628. tekercs 7 213174-7 2123176. felvétel).
Úgy tűnik, hogy a Söth vezérőrnagy és Ullrich SS-Standartenführer „különegyezményéről” az egyéni arcvonal-visszavétellel kapcsolatban sem a seregcsoportnál, sem pedig a hadseregcsoportnál nem szereztek tudomást.
Az 5. SS-páncéloshadosztály átmeneti alárendeléséről a hadseregcsoport 12 óra 50 perckor az OKH szárazföldi haderő vezérkarának hadműveleti osztályát is tájékoztatta.
Dél körül a Balck-seregcsoport a IV. SS-páncéloshadtest Székesfehérvártól északra indult támadásáról még nem kapott jelentést. Ennek az volt az 365oka, hogy a hadtest törzse Schönfelder SS-Obersturmbannführer utasítására áthelyezte harcálláspontját Inotára, noha erre a seregcsoport nem adott engedélyt. Mivel Balckék sem az SS-hadtest törzsét, sem pedig a csapatainál tartózkodó Gille SS-Obergruppenführert nem találták, nem volt kitől jelentést kérni.
Az első hírek csupán 16 óra 40 perckor futottak be, amikor a Balck-seregcsoport végre beszámolhatott a hadseregcsoportnak arról, hogy a 11 óra 30 perckor indult támadás Gyulamajornál elérte a Zámoly – Székesfehérvár műutat. A továbbiakban a tervek szerint átcsoportosítják az erőket a jobbszárnyra, majd folytatják a támadást keleti irányban, hogy kiszorítsák a szovjeteket a várostól északra még tartott állásaikból.
A Seregélyesnél tomboló harcokról 17 óra 45 perckor kapott jelentést a hadseregcsoport. Itt a németek napközben a 27 páncélosból 12 darabot már kilőttek, de a szovjet gyalogság a megmaradt páncélosokkal együtt még mindig tartotta magát a település körül. A Balck-seregcsoport véleménye szerint a körzetben nem egy általános támadás folyt, csupán a köd leple alatt jelentősebb szovjet kötelékeknek páncélosokkal megerősítve sikerült átszivárogni a németek állásai között. A betört erők ellen megindult ellenlökések sikerétől a seregcsoport azt remélte, hogy a német csapatok Seregélyestől keletre továbbra is tartani tudják állásaikat.
Ezalatt Székesfehérvárnál a 3. SS-páncéloshadosztály támadása még a zámolyi út elérése előtt elakadt. Az 1. páncéloshadosztálynak nagyobb szerencséje volt: Gyulamajornál támadó harccsoportjai előtt jelentősebb szovjet kötelékek nem védekeztek. A SS-páncéloshadosztály elakadt erőinek támogatása érdekében tervbe vették, hogy az 1. páncéloshadosztályt észak felé kerülve vetik be. A 4. lovasdandár támadása aznap még nem bontakozott ki, de az arcvonalat nélküle is sikerült helyreállítani.
A támadás kitűzött célját, vagyis áttörni a Zámoly – Székesfehérvár műút vonalán, még nem sikerült megvalósítani. Ha a csapatok végrehajtották volna a korábbi tervekben megfogalmazott célokat, az erők egy részét már átcsoportosíthatták volna Seregélyestől északra. A jelenlegi képlékeny helyzetben erre viszont még nem volt reális lehetőség.
Balck tábornok 22 óra 20 perckor beszámolt Wöhlernek a helyzetről. Értékelése szerint az 5. SS-páncéloshadosztály arcvonalán a szovjetek erős csoportosítása tört be. A támadást a sűrű ködön kívül az is segítette, hogy 366a hadosztály gyéren szállta meg a számára kijelölt arcvonalat. A nap folyamán indított ellenlökések, ha nem is reteszelték el a szovjetek előretörését, de mindenképpen lefékezték azt. Balck azt remélte, a hadosztály tartani tudja a Seregélyes – Dinnyés vonalat.
Azzal a Balck-seregcsoport parancsnoka is tisztában volt, hogy az 5. SS-páncéloshadosztály megmaradt 600 harcképes páncélgránátosával csodákra nem lehet képes. Ezért indítványozta, hogy Székesfehérvártól keletre az arcvonalat még nyugatabbra vegyék vissza, mert így talán valamivel mélyebb német állásrendszer kialakítására lenne lehetőség. Az ily módon csökkentett terület még mindig alkalmas volt további hadműveletek kiindulási bázisaként.
Balck a IV. SS-páncéloshadtest támadásának folytatása érdekében elrendelt átcsoportosítás befejeződéséről estig még nem értesült. A seregcsoport azon igyekezett, hogy a biztonság kedvéért egy páncéloshadosztályt innen minél előbb átcsoportosíthasson a III. páncéloshadtest állásai mögé.
Napközben a seregcsoport távirati úton utasítást kapott a Dél Hadseregcsoport vezérkari főnökének aláírásával. A távirat a Führer parancsa nyomán arra utasította a Balck-seregcsoportot, hogy a felső-sziléziai szénbányák elveszítése miatt fokozottan ügyeljen a Felsőgalla környéki szénmezők biztosítására. A német-magyar csapatok akadályozzanak meg bármiféle ellenséges behatást a környéken, mert az innen nyert szén elengedhetetlenül szükséges volt a magyarországi, szlovákiai és részben a németországi vasúti közlekedés működőképességének fenntartásához.108
108 HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 3. 2. 1945 (628. tekercs 7 213176-7 2123178. felvétel).
