231 1945. február 16. Wöhler gyalogsági tábornok, a Dél Hadseregcsoport főparancsnokának távirati zárójelentése a szárazföldi had…

Teljes szövegű keresés

231
1945. február 16.
Wöhler gyalogsági tábornok, a Dél Hadseregcsoport főparancsnokának távirati zárójelentése a szárazföldi haderő főparancsnoksága hadműveleti osztályának Budapest elestéről.
Budapest védőrségének 1945. február 12-én végrehajtott áttörésével a magyar fővárosért folytatott 50 napos hősies küzdelem befejeződött.
A 46. és a 4. gárdahadseregnek (kereken 25 lövészhadosztállyal és 4 gyorskötelékkel) a Velencei-tó mindkét oldala irányában végrehajtott előretörésével 1944. december 24-én bekövetkezett Budapest körülzárása. A nagyszámú fegyvernemi kötelékkel (közöttük 2 tüzér- és 1 légvédelmi tüzérhadosztállyal) megerősített 17 lövészhadosztály és egy légi hadsereg koncentrált támadását a hős védők megállították, és ezzel meghiúsították az ellenségnek a főváros gyors birtokbavételére irányuló szándékát. Eltekintve Budapest birtoklásának politikai jelentőségétől, a védők erős ellenséges erőket kötöttek le és lehetetlenné tették a Nagy-Alföld északi térségében tervezett orosz hadművelet végrehajtását.
A budapesti védőrség hősies ellenállás után kénytelen volt a városnak a Duna keleti oldalán fekvő részét január 18-án kiüríteni. A szűk területre beszorított védők továbbra is dacoltak az ellenséges rohamokkal. A nagyvárosért érzett aggodalom, a rendkívül szűkös élelmezés – mivel az időjárás nem tette lehetővé a kielégítő légi utánpótlást –, a sebesültek nagy száma és hiányos ellátásuk, valamint a magyar polgári lakosság felől érkező erkölcsi nyomás a harcosok küzdő szellemét és a csapatok vezetését a legnagyobb próbának vetette alá. Ezt az egyedülálló teljesítményt Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführer und General der Waffen-SS vezetésével a hadsereg, a Waffen-SS kötelékei, a magyar csapatok, a Nyilaskeresztes Párt tagjainak harci összefogása valósította meg.
A fegyverletételre szóló többszöri felszólítás után, csak akkor, amikor az utolsó töltény, az utolsó gránát és a csekély élelem is elfogyott, az utánpótlás légi úton – a kedvezőtlen időjárás miatt – lehetetlenné vált és a maradék védők a megsemmisülés előtt álltak; helyezte Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführer und General der Waffen-SS a mintegy 10 000 német és a 2 000 magyar sebesültet a pápai nuncius oltalma alá, és szánta el magát az áttörésre a saját vonalakig, hogy mentse az utolsó, még harcképes csapatokat.
Mialatt tombolt a Budapest körüli védelmi harc, a hadseregcsoport nagyszabású védelmi csatát vívott a fővárostól nyugatra és a Dunától északra 54 lövészhadosztállyal, 3 harckocsihadtesttel, 5 gépesített hadtesttel, 2 lovashadtesttel és nagyszámú önálló kötelékkel szemben 158(4 tüzérhadosztály, 4 légvédelmi tüzérhadosztály, 5-7 páncéltörő dandár, aknavetődandár), amelyről végezetül meg kell jegyezni, hogy a lövészhadosztályok zöme és valamennyi gyorshadtest oly mértékben leharcoltak voltak, hogy feltöltés céljából ki kellett vonni őket.
A nehéz elhárító harcok ellenére a hadseregcsoport folyamatosan arra törekedett, hogy támadólagos harceljárásssal kikényszerítse Budapest felmentését. Ebből a célból január 1-jén a Dunától délre a IV. SS-páncéloshadtest Gille SS-Obergruppenführer und General der Waffen-SS vezetésével előretört Budapest felé. Ez által sikerült a teljes frontvonalat a Dunától délre a Vértes hegység keleti szegélyéig ismét áttörni, Esztergomot újból elfoglalni és erős ellenséges erőket szétverni.
Átcsoportosítás után a Balaton és a Velencei-tó között kezdetét vette egy újabb támadás azért, hogy most már délről állítsák helyre az összeköttetést Budapesttel. Sikerült is a Dunáig előrenyomulni és a Duna—Velencei-tó közötti folyosót elfoglalni. Ez az előnyomulás az ellenséget további hadműveleti tartalékok bevetésére késztette (2 harckocsihadtest), és északról, délről indított erős ellentámadásokkal megakadályozták támadásunk folytatását.
Erőink szívós, az ellenségnek különösen nagy veszteségeket okozó harcok után a jelenlegi arcvonalszakaszra tértek vissza. A hadseregcsoport ismét részleges támadásokat indított, legutóbb a Balaton és a Sárvíz-csatorna között, amelyekkel az ellenségnek emberben és anyagban súlyos veszteségeket okozott. Mindkét ellenséges hadtestet szétverte, és megőrizte teljes cselekvési szabadságát.
Ezekben a harcokban 1944. XII. 24. és 1945. II. 10. között az ellenség az alábbi veszteségeket szenvedte (a légierő által okozott veszteségeken kívül):92
92 Vö. Wöhler gyalogsági tábornok 1945. február 15-i levelét Szálasi Ferencnek Budapest elestéről. A két Wöhler-levélben foglalt szovjet veszteségi adatok között nagyságrendi különbség van. Feltételezhetjük csupán, hogy Wöhler a Szálasinak írott levél után felülvizsgált (vagy kozmetikázott?) újabb veszteségi jelentést kapott.
— 5 138 hadifogoly,
— 6 532 megszámlált halott,
— 13 600 becsült halott,
— 1 981 harckocsi és rohamlöveg,
— 946 löveg,
— 273 aknavető,
— 1 700 páncéltörő löveg,
— nagyszámú egyéb fegyverzet, jármű, hadianyag és felszerelés,
— 63 repülőgép, amelyeket a csapatok és a légvédelmi tüzérek lőttek le.
A fentiekből az 1945. január 25-én megindított orosz ellentámadás után elszenvedett ellenséges veszteség:
— 916 hadifogoly,
— 2 272 megszámlált halott,
— 2 100 becsült halott,
— 711 harckocsi és rohamlöveg,
— 216 löveg,
— 51 aknavető,
— 441 páncéltörő löveg,
— 13 lelőtt repülőgép.
Az összesített számok a IX. SS-hegyihadtest által az ellenségnek okozott alábbi veszteségeket is tartalmazzák:
— 84 hadifogoly,
— 90 megszámlált halott,
— 700 becsült halott,
— 61 harckocsi és rohamlöveg,
— 11 löveg,
— 104 páncéltörő löveg,
— 5 lelőtt repülőgép.
159A saját veszteségek is nagyok. A hadseregcsoport vesztesége 1944. december 24. és 1945. február 10. között a halottakban és sebesültekben:
— 1 111 tiszt,
— 32 997 tiszthelyettes és legénység.
Az anyagi veszteség csekély.
Wöhler gyalogsági tábornok,
a Dél Hadseregcsoport főparancsnoka
Bundesarchiv-Militärarchiv RH 19 V/61.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem