„...az eskü szövegét nem állott módunkban előzetesen elolvasni”
27„...az eskü szövegét nem állott módunkban előzetesen elolvasni”
Másnap, 16-án reggel a páncéloshadtest ügyeletes tisztje telefonon jelentette, hogy délelőtt 10 órakor jelentkeznem kell a miniszternél László altábornaggyal együtt. A városba menet láttam, hogy minden közlekedő gépkocsin ugyanaz a piros-fehér csíkos papírlap látható, mint amilyet én kaptam, sőt néhány katonaszemély nyilas karszalagot visel. Azt is hallottam, hogy Buda és Pest között felfüggesztették a járműforgalmat. A hidak két oldalát német és magyar katonák szállták meg.
A vár feljárata és maga a vár belterülete is tele volt német és nyilas karszalagos magyar katonákkal. Először László altábornagyot kerestem fel. A vezérkarfőnökség kapujában is állott egy fegyveres német őr, aki érkezésemkor tiszteletadást teljesített. László altábornagy sem tudta, miért hivatnak bennünket. 10 órakor átmentünk a Honvédelmi Minisztériumba. A nagy miniszteri előszobában ott találtuk Feketehalmy-Czeydner altábornagyot28 is, aki a hírhedt újvidéki ítélete elől Németországba szökött. Ekkor hallottuk, hogy Beregfy lett a honvédelmi miniszter és a vezérkar főnöke egy személyben. Jelenleg a miniszterelnökségen van megbeszélésen.
28 Feketehalmy-Czeydner Ferenc (Piski, 1890.11.22. – Zsablya, 1946.11.05.) vezérezredes. 1942 januárjában, az újvidéki razzia idején altábornagyi rangban a szegedi V. hadtest parancsnoka volt. Ügyészi vizsgálatot indítottak ellene, 1942. augusztus 20-án nyugdíjazták. 1943. október 11-én elrendelték a bácskai események felülvizsgálatát, amely elől Németországba szökött. 1944. október 15-e után visszatért. Szálasi honvédelmi miniszterhelyettesévé és szolgálaton kívüli vezérezredessé nevezte ki. A magyar kormány az amerikaiak által kiszolgáltatott háborús bűnöst kiadta Jugoszláviának, ahol halálra ítélték és kivégezték.
Beregfy rövidesen megérkezett, leült velem és László altábornaggyal egy asztalhoz, és a következőket közölte: a kormányzó úr lemondott és Szálasyt29 bízta meg a helyettesítésével, valamint a miniszterelnökséggel. A tegnapi proklamációját visszavonta, tehát nincs fegyverszüneti tárgyalás. A honvédséget felmentette az esküje alól, az új esküt minél előbb le kell tenni és tetetni. Az 1. hadsereg parancsnoka, Miklós vezérezredes30 átment az oroszokhoz, a 2. hadsereg parancsnokát, Veress vezérezredest31 a németek őrizetbe vették parancs nem teljesítéséért. László altábornagy fogja átvenni az 1., én pedig a 2. hadsereg parancsnokságát. Minél előbb útba kell indulnunk. Végre tudjuk-e hajtani a kapott parancsot, és van-e valami kérdezni valónk?
29 Helyesen: Szálasi.
30 Miklós Béla, dálnoki (Budapest, 1890.07.11. – Budapest, 1948.11.21.) vezérezredes. 1942. októberétől a kormányzó főhadsegéde és katonai irodájának vezetője. 1944. augusztus 1-jén az 1. magyar hadsereg parancsnokává nevezték ki. Be volt avatva a kormányzó kiugrási tervébe, ezért annak kudarca és a nyilas hatalomátvétel után szűkebb törzsével átment a szovjet hadsereghez. 1944. december 22-től 1945. november 15-ig az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke. 1948-ban hunyt el Budapesten.
31 Veress Lajos, dálnoki (Sepsziszentgyörgy, 1889.10.06. – London, 1976.03.29.) vezérezredes. 1944. augusztus 28-tól a 2. magyar hadsereg parancsnoka. Kulcsszerepet játszott volna a kiugrási kísérletben. A kormányzó akadályoztatása esetén „homo régius”-ként a legfelsőbb hadúri jogok birtokában rendelkezhetett volna a honvédséggel. 1944. október 16-án az elöljáró német parancsnokság lefogatta és átadta a nyilas kormánynak. 15 évre ítélték, de a sopronkőhidai fegyház kiürítése alkalmával sikerült megszöknie. Az orosz katonai hatóságok internálták, ezt követően visszakapta rendfokozatát és nyugdíját. 1947 januárjában a magyar hatóságok összeesküvés vádjával 15 évi fegyházra ítélték. 1956. november 4-e után emigrált és Londonban élt. Nevéhez fűződik a Magyarország honvédelme a második világháború előtt és alatt című háromkötetes munka összeállítása, illetve szerkesztése.
Én is, László is egyöntetűen azt kérdeztük: törvényes formák közt történik-e ez a változás? Beregfy azt válaszolta, hogy igen, teljesen alkotmányos alapon és alkotmányos formák között. Különben is az egész változás alkotmányos külsőségek közt a Parlamentben ki lesz hirdetve. Majd Lászlóval az eskü szövege iránt érdeklődtünk. Azt a közlést kaptuk, hogy most szövegezik, még nincs készen. Mindketten azt kértük, hogy az eskü szövege minél érthetőbb, világosabb és rövidebb legyen. A magyar haza iránti hűséget, érte a legnagyobb áldozatra való készséget és a parancsnokok iránti engedelmességet tartalmazza. Beregfy vezérezredes megnyugtatólag kijelentette, hogy ő is így gondolja, és ilyen értelemben fog közreműködni.
Ezután át kellett menni a miniszterelnökségre eskütételre, hogy mielőbb útba indulhassunk a hadsereg-parancsnokság átvételére. A miniszterelnökségen gyülekeztek az új kormány tagjai. Előbb ők tették le az esküt, majd mi, katonák Szálasy jelenlétében. Szálasy is közölte, hogy előző eskünk alól fel vagyunk mentve, ezt rövidesen általánosságban is kihirdetik. Az eskü szövegét nem állott módunkban előzetesen elolvasni, és csodálkoztunk annak hosszúságán, valamint a benne lévő „hungarista eszme”, „hungarista munkaállam” kifejezésekkel kapcsolatban mindjárt felvilágosítást kértünk. Emlékezetem szerint maga Szálasy azt válaszolta, hogy mindezek rövidesen általánosságban kihirdetésre kerülnek.32 Beregfy ezután elbocsátott bennünket azzal, hogy tájékozódjunk az 1. és a 2. hadsereg helyzetéről, és mielőbb induljunk útba.
32 A Szálasi-féle eskü szövegét közli Gosztonyi Péter A magyar honvédség a második világháborúban. Róma, 1986. Katolikus Szemle kiadása. 310. o.
László altábornagytól elváltam, és az úti előkészületek, valamint a hadműveleti osztálynál való tájékozódás után 17-én 9 óra tájban indultam el Budapestről Máriapócsra (Nagykálló és Nyírbátor közt) a 2. hadsereg-parancsnoksághoz. Útközben jelentkeztem Mátraházán a Friessner33 seregcsoport-parancsnokságon, hogy az eléggé hiányos helyzettájékoztatást kiegészítsem. Miskolcon és Szerencsen áthaladva már sötétedett, amikor a Tiszát átléptem. Tokaj és Nyíregyháza közt észak felé haladó gépkocsioszloppal találkoztam. A 2. magyar páncéloshadosztály-beliek voltak, akik a „Tokaji hídfőbe” törekedtek. Tőlük tudtam meg, hogy a 2. páncéloshadosztály Nyíregyházán gyülekezik ellentámadásra. Kissé meglepő volt ez a hír, mert a kapott tájékoztatás szerint a harcoló vonalnak még messze, a Szilágyság északi részén kellett lennie. Ezért Nyíregyházán egy német repülődandár-parancsnokságtól kértem újabb tájékoztatást, melyre a vak sötétségben véletlenül rábukkantam. Közölték velem, hogy a harcok Debrecen körül és Debrecenben dúlnak. A magyar 2. hadsereg helyzetéről ő sem tud bővebbet. Ellenben innen nincs messze a 6. hadsereg parancsnoksága34, ad kísérőt, aki odavezet, ott biztosan többet tudnak.
33 Friessner, Johannes (Chemnitz, 1892.03.22. – Bad Reichenhall, 1971.06.26.) vezérezredes. 1944. július 25-től a német Dél-Ukrajna, szeptember 24-től a Dél Hadseregcsoport parancsnoka. 1944. december 23-ig a Magyarországon harcoló német–magyar erők legfelsőbb elöljárója.
34 A 6. német hadsereg-parancsnokságról van szó.
A 6. hadsereg-parancsnokságon megtudtam, hogy e hadsereg és a 2. magyar hadsereg közt 40-50 kilométeres hézag van. Az orosz nagy páncéloserővel támadja Debrecent. A hadseregparancsnok biztosított róla, hogy visszaveti az ellenséget. Ezt oly meggyőző erővel mondta, hogy – ha nem lett volna már sok tapasztalatunk e téren – nyugodtnak érezhette volna magát az ember Debrecen sorsa felől. A magyar 2. hadsereg-parancsnoksággal innen már fel tudtam venni a távbeszélő-összeköttetést, és tudtul adtam, hogy jövök.
Az átveendő hadsereg-parancsnokságot Máriapócson, a görög katolikus kolostorban találtam Kovács Gyula altábornagy35 vezetése alatt. A német hadseregcsoport-parancsnokság őt küldte ide átmenetileg, hogy Veress vezérezredes távozása után a hadsereget vezesse. Ugyanis a magyar 2. és a német 8. hadsereg – ez utóbbi parancsnokának vezetése alatt – egy seregcsoportot képezett a hadseregcsoportnak közvetlenül alárendelve.
35 Kovács Gyula (Tordatúr, 1899.06.04. – Cleveland, 1993.06.04.) altábornagy. 1944. szeptember 1-től 1944. novemberig az erdélyi IX. hadtest parancsnoka. 1944 decemberétől a Fővezérség meghatalmazott tábornoka. Fő feladatai közé tartozott a német katonai vezetéssel való kapcsolattartás. 1945 februárjában a harcfegyelem biztosító felügyelői teendőkkel is megbízták. Amerikai hadifogságba került, majd az Egyesült Államokba emigrált.
Még az éjjel és másnap, október 18-án délelőtt tájékozódtam a 2. magyar hadsereg részletes helyzetéről a térkép alapján. Ez bizony nem volt rózsás. Leharcolt csapatok, a harci kedv hiánya, hiányos felszerelés jellemezték az uralkodó állapotot. A Nyírségből származó legénység csoportostul szökdösött haza. Hasonlóképpen még mindig szökdöstek egyenként a szilágyságiak és az Erdélyből valók, akiknek otthona már orosz kézre került. Persze ebből a jelenségből a német felső vezetés nagy lármát csinált és szigorú rendszabályokkal fenyegetett.
