2.7 A domborzatábrázolás
2.7 A domborzatábrázolás
A térképeknél a domborzat jelölése (a „fent”és „lent” viszonyainak megállapítása) az egyik legfontosabb információ a felhasználó számára. A történelmi térképek nem számítanak kivételnek ebből a szempontból, a magassági viszonyok valamilyen jellegű bemutatása alapkövetelmény. A választott ábrázolási módszerek viszont témától függően különbözőek lehetnek.
Történelmi térképek esetében többnyire csak árnyékolásos domborzatábrázolást alkalmaznak a relief bemutatására. Többségében ez a megoldás elégséges a domborzati viszonyok érzékeltetésére, ám néhány sajátos esetben ez nem megfelelő. Ilyenek a valódi történelmi térképek azon típusai, melyek nagy részletességgel mutatnak be egy viszonylag kisebb területen bekövetkezett hadműveletet vagy csatát.
Nem kizárólag a 20. század csatáinál, de a megelőző korok háborúiban vívott ütközetek térképeinél is előnyös lenne a szintvonalas ábrázolás, ugyanis a summer nem adja vissza a domborzat pontos, mérhető képét csupán sejteti azt.
A részletes hadműveleteknél viszont a részletességen van a hangsúly, hogy adott esetben melyik terepszakaszon nehezebb támadni a domborzat miatt. Továbbá, hogy melyek az adott terület stratégiai magaslatai, melyek birtokában tűz alatt tartható nagyobb terület. (pl.: Sas-hegy, Gellért-hegy, Budapest esetében)
Térképem esetében szintvonalakkal történő domborzatábrázolás mellet döntöttem, mivel a részletes hadműveletek bemutatásához, így lehet a legpontosabban bemutatni (akár mérhető módon is) a magassági különbségeket.
Az alapszintköz tekintetében viszont már nehezebb volt dönteni. Először 20 m alapszintközre gondoltam, de a hadműveleti terület és a domborzat tanulmányozása után rá kellet ébrednem, ez nem adná meg a kellő részletességet. Ezért 10 m-re változtattam meg az alapszintközt.
A szintvonalrajz a 1:25000-es sztereografikus szelvények szintvonalrajza alapján készült. Ezek a szelvények a 1930-as évek elején készültek el és csak a síkrajzukhoz használtak légifotókat, a szintvonalrajz mégis pontosnak mondható.
A mai Gauss-Krüger térképek szintvonalrajzát azért nem használhattam fel, mert nem lehetett volna torzításmentesen a térképbe illeszteni a vetületi különbségek miatt, mivel a térkép minden más eleme a sztereografikus szelvényekről vagy azokból levezetett térképekből (várostérképek) került átrajzolásra.
A választott szintvonalrajz nagy részletességgel ábrázolja Budapest és környéke domborzatát, a történelmi tematika megrajzolása során bizonyosodott be menyire is fontos a szintvonalrajz az ilyen jelegű térképeknél.
A légvédelmi ütegek helyének megállapításánál légifotókat használtam és ezek alapján próbáltam a térképemen meghatározni a helyzetüket. A pesti oldalon számos esetben találtam olyan helyen ütegeket, ahol kisebb-nagyobb 10-15 m magas „buckák” helyezkedtek el. Értelemszerűen ezekre telepítették a németek a légvédelmi ütegeket. A szintkülönbség olyan minimális volt hogy a légifotókon fel sem tűnt, csupán a beazonosításnál derültek ki. Viszont ha summer, vagy nagyobb alapszintközű szintvonalas ábrázolást választok, ez az apró, de mégis fontos információ elveszett volna.
