A háttértérkép elkészítéséhez alapvetően két forrást használtam fel. Az egyik a Budapestről és környékéről készített 1:25000-es sztereografikus szelvények (4962/3, 4962/4, 5062/1, 5062/2). Ezen katonai térképek legfőbb hátrányuk a koruk, mivel az 1930-as évek elején készültek el, míg a világháború idejére már jelentős változások következtek be, főleg Budapesten, amelyek már nem szerepelnek a térképeken.
Ennek ellenére rendkívül jó térképi alapnak tekinthetőek, legfőképp ha figyelembe vesszük, hogy az ostrom során ezt a méretarányú térképet használták a csapatok és napi jelentéseikben is erre a térképre vonatkozó adatokat adtak meg. Pl.:
„… Első vonal: Filatori gát, Óbudai régi temető, Remetehegyi út és Perényi út sarok, Remete hegy 348. magassági pont, Ny 600 m., Látó hegy 377. magassági pont, innen D-re kb. 1 km-re 275. háromszögelési pont, Rókus-hegy „R” betűjétől Ny-ra 500 m-re, Fogaskerekű vá., innen Ny, majd D-re fordulva a fogaskerekű vasút mentén , Orbán-hegy „B” betűje, Márton-hegy „O” betűje, Farkasréti temető D útkereszteződések, Dobogó 151. háromszögelési pont, Hunyadi keserűvíztelep „P” betűje, Ény irányban a vasút, Kelenföld írás első„K” betűje, Lágymányos Írás „L” betűje, innen K-re a vasút vonala.” [1]
A történelmi tematika felvételénél igen nagy szerepet kapott ez a tény hogy a térképre pontosan berajzolhatóak a napi jelentések által megadott frontvonalak. Bármilyen más térkép esetén ez nem lehetett volna lehetséges, hiszen mint az idézett jelentés is mutatja sokszor a térkép egy-egy megírásának egy-egy betűjéhez képest adták meg az első vonal helyzetét.
A katonai térképek felhasználásával készült a vízrajz, domborzatrajz teljes egésze és a síkrajz nagyobbik hányada. Ám a sztereografikus szelvények viszonylag réginek számítottak már a világháború idejére, továbbá a fedettségi viszonyok jelentősen változtak a térkép készítése óta eltelt időhöz képest. Döntően Budapest terjeszkedett, illetve a környező települések fejlődtek, drasztikus ütemben növelve a beépített területek nagyságát. Továbbá néhány helyen erdősítés miatt újabb parkerdők keletkeztek.
A másik forrástérképem segítségével tudtam az előbb említett különbségeket ábrázolni. Ez egy 1947-ben készült Budapest várostérkép, melyek előzménye egy háború előtt készült változata volt. Az 1945 előtti térképen még teljes szintvonalrajz is szerepelt, melyet a sztereografikus szelvényekről vettek át. (A 1947-ben készült térképen már nincs szintvonalrajz.)
Elsőre logikusabb lett volna a háború előtti változatot felhasználni, de pontosan nem tudtam megállapítani mikor is készült, viszont a másik térképnél az utcanévváltozások alapján meg tudtam állapítani, mikori állapotokat tükrözhet. (Évszámot egyik várostérkép sem tartalmazott, így csak következtetni lehetett rá.)
A másik ok, amiért a későbbi változat felhasználása mellett döntöttem az volt, hogy ez a térkép a már kiterjesztett Nagy-Budapestet ábrázolja. (Érdekességképpen a térképen jelölték az akkori Budapest határát és a még csak tervezett, 1950-ben egyesített Nagy-Budapest határát is.)
A névrajz tekintetében felhasználtam mindkét forrástérképem, de ezeken felül ellenőrzésnek, illetve sok helyen az utca névrajz helyesbítéséhez „Budapest teljes utcanév lexikonját” alkalmaztam.