Megindul a gépezet
Megindul a gépezet
1939. szeptember 1-jén 4.45-kor megindított nagy mélységű csapásokkal a német légierő – a Luftwaffe – szétrombolta a lengyel repülőtereket. Sok gépet a földön semmisítettek meg, és már az első órákban kivívták a légi uralmat. Különösen hatékony volt a zuhanóbombázók tevékenysége, amelyek a kiserődök, a tüzérségi ütegállások, a vezetési pontok leküzdésével előkészítették és támogatták a szárazföldi csapatok előretörését.
A német repülőgépek a hadjárat első napjától kezdve nagy erőkkel és folyamatosan támadták az utakat, vasutakat, a mozgósítási központokat, a hátország fontos objektumait, megakadályozva ezzel a lengyel hadsereg felvonulását, a csapatok mozgását és összpontosítását.
A légi hadművelet részét képezte a Varsó elleni támadás is, amely a kormányzati apparátus megbénítására és a lakosság megfélemlítésére irányult. A jól megtervezett és végrehajtott légitámadások eredményeként 19nagyrészt sikerült megbénítaniuk az ország híradását, közlekedését és vezetését is.
A német légi kötelékek, az 1936-os spanyolországi tapasztalatok alapján, szorosan együttműködtek a szárazföldi erőkkel. Megtörték a szívósan védekező ellenfelet, elpusztították az ellenlökésre készülő ellenséges csapatokat, így segítve a gyalogság tevékenységét. A légierő és a szárazföldi csapatok közötti pontos koordináció és együttműködés alapját azok a mozgó repülőirányító csoportok képezték, amelyek a szárazföldi erők kötelékében mozogtak közvetlenül az arcvonalban. Állandóan tájékoztatták a repülőgép-vezetőket a harc jelenlegi helyzetéről, feladatot szabtak számukra, és célra irányították a gépeket.
A támadásban az Észak és a Dél hadseregcsoporthoz beosztott 1. és 4. légiflotta vett részt több mint 2000 repülőgéppel. A támadó csoportosítás magját közel 800 bombázó repülőgép adta, amely majdnem 20 000 tonna bombát dobott le Lengyelországra. A nagyobb városok, de különösen Varsó szenvedett hatalmas károkat a német bombáktól. A főváros több mint kéthetes védelme alatt 16 000 katona és 20 000 polgári lakos vesztette életét a német bombázások következtében.
A Lengyelország felé garanciákat vállaló Franciaország és Anglia szinte semmit nem tett. Igaz, hadat üzentek Németországnak, de nem indították meg az ígért támadást nyugaton. Ezért is nevezzük ezt az időszakot „furcsa háborúnak”, és ennek köszönhetően Lengyelország kiszolgáltatott helyzetbe került.
A Molotov–Ribbentrop paktum alapján a szovjet csapatok szeptember 17-én átlépték a határt, és ezzel Lengyelország sorsa végleg megpecsételődött.
A Szovjetunió a titkos záradék alapján már szeptemberben megkezdte a balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – bekebelezését, majd felbátorodva ezeken a gyors 20sikereken, november 30-án hadüzenet nélkül megtámadta Finnországot. A finnek azonban a Mannerheim-vonalra támaszkodva szervezetten védekeztek, nagy veszteségeket okoztak a támadónak, sőt több szovjet hadosztályt be is kerítettek. A rosszul előkészített hadműveletek, a fegyvernemek helytelen alkalmazása és gyenge együttműködése arra késztette a szovjet vezetést, hogy ismételten gondolja át eddigi hibáit, és új terveket készítsen elő.
Az 1940. február 11-én felújított szovjet támadás így is nagyon lassan haladt, és a szovjet csapatok ismét óriási veszteségeket 21szenvedtek. A felek újabb és újabb erőket vetettek be. A szovjet bombázók, hasonlóan az előző évihez, az ellenséges csapatok pusztításán túl egyre nagyobb számban támadták a finn városokat, és hatalmas károkat okoztak. A szovjetek mélyen benyomultak a finn területekre, de a kialakított védelmi rendszert nem sikerült áttörniük. Március 12-én azután megszületett a fegyverszüneti egyezmény, amelyet a finnek kénytelenek voltak elfogadni. Ennek eredményeként Leningrád térségében a határt 100-150 kilométerrel északabbra húzták meg.
)
)
Német csapatok Danzig romjai között (4461).
)
18A háború első „áldozata”, a tczewi híd (71933).
)
A bombázás nyomai Varsóban (4463).
)
A dirschaui nagy Visztula-híd, amelyet a visszavonuló lengyelek robbantottak föl 1939 szeptemberében (42304, RDV).
)
Homokzsákok a londoni háztetőkön 1939. szeptember első napjaiban (5076, KF).
)
„Furcsa háború II.” Az angol HMS Glorius repülőgép-anyahajó csak járőrözik az Atlanti-óceánon. Később a németek elsüllyesztették (67024, Ch. E. Brown).
)
„Furcsa háború I”. Csak átvizsgálják a torpedókat egy angol romboló fedélzetén (4694, KF).
)
Lelőtt szovjet bombázó repülőgép roncsai Helsingforsban (4519).
)
Helsinki szovjet bombatámadás után (4520, FNS).
)
1940-ben még súlyosabb támadások érték a finn városokat (4548, FNS).
)
A szovjet bombatámadás után megkezdik a romok eltakarítását Helsinkiben (4462, FNS).
)
1940 februárjában a német légierő bombázó repülőgépét támadáshoz készítik elő (4847, RDV).
