Az Árpád-vonal ma
285Az Árpád-vonal ma
1. Páncéltörő tüzelőállás bejárata Alsóvereckénél.
A Maginot-vonal eleste után ilyen monstrumokat már nem építettek.
2. A páncéltörő tüzelőálláshoz vezető alagút.
2863. Kőrösmező. A völgyzárat A. A. Grecsko tábornok, az 1. gárdahadsereg parancsnoka könyvében a Kárpátok leghatalmasabb erődjének nevezte, pedig semmivel sem volt nagyobb vagy jobban felfegyverzett, mint a többi.
4. Kőrösmező. A völgyzár mögött épült bunker az ellátó-részleg állományát védte. Visszavonuláskor a védők a benne levő lőszerrel együtt robbantották fel.
2875. Kőrösmező. A 17. szovjet gárda-lövészhadtest rohamát közel egy hónapig állta.
A háború után a legmagasabban fekvő bunker mellé a szovjetek emlékművet állítottak elesett katonáik emlékére. A mi hőseinkről csak a beton mesél.
6. Kőrösmező. A bekerítésben vívott harcok során ez a bunker több telitalálatot kapott, de a védők életét megvédte.
2887. Az egykori erődítési elemek a háború után a mindennapi élet kelléktárába kerültek. Ez a bunker Ökörmezőnél például buszváró lett.
8. Egy raktárnak használt bunker Borszéknél.
2899. A Fehér-Tisza völgyét lezáró géppuska-tüzelőállás.
A meredek hegyoldalba épített bunker az ellenség számára megközelíthetetlen volt.
10. A Fekete- és Fehér-Tisza összefolyásánál épült bunker falán az egykori harcosok feliratai is olvashatók.
(A képen a szerző.)
29011. Útzár (szerb sorompó) maradványai Volócnál.
Az előre elkészített nyílásokba vasúti sínből készített oszlopokat helyeztek. Harckocsik és gépjárművek mozgását gátolta, ráadásul az ellenséges tüzérség sem tudta szétrombolni.
12. A harckocsik által jól járható folyómedreket lebetonozott gúlákkal zárták le. Volóc, a Vecsa patak medre.
29113. A harckocsiakasztó gúlák ritkán maradtak eredeti helyükön. Ökörmezőtől északra, Vízköznél, ezek nem voltak senkinek útjában.
14. Az egykori harckocsiakasztó gúlák ma békés célt szolgálnak, a Tisza erős sodrása ellen védik a partot Rahónál.
29215. A rahói völgyzár rajállásának bunkere. Nem robbantás, hanem a talaj mozgása mozdította el eredeti helyéről. (A képen a szerző.)
16. A parancsnoki bunker maradványai Tiszabogdánynál. A parancsnokságon kívül a vezetéshez szükséges eszközöket (rádiók, telefonközpont stb.) is be kellett fogadnia, ezért általában nagyobb volt, mint egy átlagos rajbunker.
29317. Egy géppuskás raj épen maradt bunkere Királymezőnél. (A képen Nagy Tamás)
18. Harckocsi akasztó gúlák az Uzsoki-hágón.
29419. Felsőszinevér. A bunkerek alakja és mérete igen változatos. Ha nem volt az ellenség tűzhatásának közvetlenül kitéve, az építők a gyorsabban zsaluzható függőleges fallal építették. (A képen Kovács Sándor)
20. Míg Romániában 1968-ban a legtöbb bunkert felrobbantották, Kárpatalján a helybeliek turistacsalogatónak használják.
29521. Robbantóakna bejátata a Békás-szorosban. A 20 méter mély akna felrobbantása az egész völgyet járhatatlanná tette volna. A román átállás miatt már nem volt idő robbanóanyaggal feltölteni és felrobbantani.
22. 1968-ban a román hadsereg az Árpád-vonal bunkereit felrobbantotta. Talán a csehszlovákiai események késztették a román hadvezetést erre a lépésre. Felrobbantott bunker a „Beszterceinyak”-ban, Nagyilvánál.
29623. Felrobbantott parancsnoki bunker a Priszlop-tetőn. Innen a több kilométer távolságra levő „bástyaállások” védelmét az erődszázad tüzérsége is tudta támogatni.
24. A Borsai-hágó. A Priszloptetőn kiépített erőd maradványai. Az Árpád-vonal erődjeit általában összeszűkülő völgyekben építették. Ez az erőd kivételt képezett, mert közvetlenül a hágót védte. Mosó Endre százados erődszázada ezért zászlóalj nagyságú volt, és külön „bástyaállásokkal” is rendelkezett.
29725. A modern kori erődítéseknek is hasonló a sorsa, mint elődeié. Ha elveszítette eredeti funkcióját, elemeit, építőanyagát a lakosság veszi birtokba. Harckocsiakasztó gúlák Kisilván.
26. Bunker a Maros völgyében. A Szalárd telepi völgyzár kezdetben csak önálló harckocsiakadály volt, de a Maros jól járható völgyének lezárására 1944-ben völgyzárrá építették ki.
29827. A bunkerek födémét sokszor 1 méter vastagra építették. Ez nem volt túlzás, mert a közepes tüzérség telitalálatának kellett ellenállnia. (A képen Martinkó József.)
28. A falak és a födém betonozási hibáit nem volt szabad kijavítani, mert a javítóanyag találat esetén leválhatott, és a védőket megsebesíthette. Ezért, ha lehetett, a belső zsalut bent is hagyták.
29929. Egy bunker belülről. Bezárt ajtókkal a védőknek három órára elegendő levegője volt.
