AZ IRODALOM FEJLŐDÉSE 1945 UTÁN | A magyar irodalom története

162AZ IRODALOM FEJLŐDÉSE 1945 UTÁN

A Kárpát-Ukrajna területén létrehozott ideiglenes államalakulat: Zakarpatszka Ukrajina 1944 novemberétől 1946 januárjáig állt fenn. Hatalmi szerveinek politikáját – a pozitív szociális átalakítások mellett – két tényező befolyásolta: az ukrán nacionalizmus és a háborús állapotokkal terhelt személyi kultusz. Törvénytelen, diszkreditációs intézkedései jóvátehetetlen károkat okoztak, és súlyos csapást mértek a kárpát-ukrajnai magyar lakosságra, amelyet amúgy is megtizedelt a háború, a Horthy-rendszer megtorlásai és a közeledő front előli tömeges evakuálás. A magyar középiskolák működése átmenetileg szünetelt, az 1945 májusában megindult önálló hetilap, a Munkás Újság az év decemberében megszűnt, helyébe az ukránból fordított Kárpáti Igaz Szó című napilap lépett.

Az általános enyhülés első jelei 1954–1955-ben mutatkoztak, amikor a városokban, majd fokozatosan falun is megnyitották a magyar tannyelvű középiskolákat. Kárpát-Ukrajnában az 1968–1969-es tanévben 93 magyar iskola volt, ebből 18 közép-, 58 nyolcosztályos és 17 elemi iskola. A tanulók száma 22 807, a tanítóké 1433. Több magyar faluban orosz és ukrán, helyenként vegyes tannyelvű iskolák nyíltak. (Az 1937–1938-as tanévben itt 121 magyar iskola volt, 16 515 tanulóval.) Az iskolákat a Ragyanszka Skola köztársasági kiadó ungvári szerkesztősége látja el tankönyvvel.

1963-ban az ungvári egyetemen magyar nyelv és irodalom tanszék nyílt, amely nappali tagozatára 10, a levelezőre 10–15 hallgatót vesz fel.

1957-ben indult meg a magyarországi könyvek és folyóiratok behozatala, később tömeges előfizetése is.

1965-től önálló napilapként jelenik meg a Kárpáti Igaz Szó. Az ukránból fordított, hetente háromszor megjelenő Kárpátontúli Ifjúság című területi (megyei), A Kommunizmus Zászlaja című nagyszöllősi kerületi (járási) és A Kommunizmus Fényei című ungvári kerületi lapok 1967-től, a vegyes szerkesztőségű beregszászi kerületi Vörös Zászló lényegében az ötvenes évek elejétől eredeti anyagot is közöl irodalmi rovatában. Az ungvári Kárpáti Kiadó magyar osztálya 1951-ben adta ki az első szépirodalmi könyvet, azóta évente 2-3 eredeti művet és tucatnyi fordítást jelentet meg. Minden magyar és vegyes lakosságú faluban van köz- és iskolai könyvtár, könyvállományuk fele ukrán és orosz nyelvű kiadvány, a városi közkönyvtáraknak magyar osztályuk is van. A TV-stúdió hetente egyszer jelentkezik magyar nyelvű hírekkel, ritkán filmekkel is. Beregszászban 1953-tól öntevékeny színtársulat működik, amelyet 1962-ben Népszínházzá léptettek elő, azóta állami támogatást kap. Az ungvári rádióstúdió naponta egyórás műsort sugároz magyar nyelven, ezen belül 10-15 percnyi önálló anyagot.

163A szovjetunióbeli magyar irodalom kialakulása és fejlődése három szakaszra osztható: az 1951–1957-ig, az 1957–1965-ig tartó és az 1965 utáni szakaszra.

A kezdetet Balla László (írói álnéven: Bakó László) 1951-ben kiadott Zengj hangosabban! című verskötete jelentette. E kiadvány jelentősége túlnő irodalmi értékén. A megjelenés pozitív tényét csökkenti bizonyos petőfieskedő hangszerelés. Történelmietlen felfogást tükröz például jelmondatszerű verssora: "Ezer év óta nem volt itt semmi." Így önmagát fosztotta meg gyökereitől. Kevés előrelépést jelentett két újabb verskötete, a Kitárom karom (1954) és a Rohanó évek sodrában (1956), bár ez utóbbi verstechnikája javult.

Az országos méretű tisztázási folyamat, valamint Balla László és Sándor László kezdeményező-szervező készségének az eredménye volt a kárpát-ukrajnai magyar írók első antológiája, az 1954-ben kiadott Új Hang. Sorsa a jó szándékkal, de művi úton létrehozott "irodalom" életképtelenségét példázza: 31 szerzője közül 15 év alatt hárman jutottak el az első kötetig (s rekedtek ott meg), és csak egy lépett tovább. Lényegében ugyanez mondható el az 1955-ben megjelent Szovjet Kárpátontúl című jubileumi almanachról is, amelyben 29 ukrán és orosz szerző mellett 7 magyar szerepelt. A közös vállalkozások eredményeként még két gyűjteményes kiadvány látott napvilágot: a Tavaszi napsütés (1955), amelyben magyar, orosz és ukrán gyermekversek között néhány kárpát-ukrajnai írás is helyet kapott, és a Kárpátontúli elbeszélők (1956), amely 7 ukrán, illetve orosz és 4 magyar novellista nem túl színvonalas kiadványa volt.

Balla László (1927–) Szenes László (1921–) Kovács Vilmos (1927–1977) Antológiák Általános irodalom BALLA LÁSZLÓ BALOGH BALÁZS CSENGERI DEZSŐ FERENCZI TIHAMÉR GYÖRKE ZOLTÁN HORVÁTH ANNA KECSKÉS BÉLA KOVÁCS VILMOS PETRO LIZANEC LUSZTIG KÁROLY MÁRKUS CSABA OSVÁT ERZSÉBET ROTMAN MIKLÓS SÜTŐ KÁLMÁN SZALAI BORBÁLA SZENES LÁSZLÓ VÁRADI-STERNBERG JÁNOS VERESS GÁBOR ZÉKÁNY IMRE

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me