Kovács Vilmos (1927–1977)

Full text search

167Kovács Vilmos (1927–1977)
Kovács Vilmos a kárpát-ukrajnai magyar líra egyik legfigyelemreméltóbb képviselője. Ő az első a második világháború utáni kárpát-ukrajnai magyar irodalomban, akinek sikerült a kisebbségi írósors természetes és mesterséges korlátait áttörnie. 1927-ben született Gáton. 1938–1939-ben Beregszászban, majd 1939–1945 között Munkácson élt. Ezt követően a beregszászi terménykészletező vállalat könyvelője, majd egy évig szülőfalujának VB-titkára volt. 1949-ben újra Munkácsra került. Öt évig mint a munkácsi adóhivatal főreferense (közben a csernovici-lvovi pénzügyi-közgazdasági főiskolán tanul), majd mint a járási lap (Prapor Peremohi) munkatársa dolgozott. 1958-tól 1971-ig az ungvári Kárpáti Kiadó magyar osztályának szerkesztője volt. 1977-ben halt meg Budapesten.
Első verseskötetében (Vallani kell, 1957) a szinte még feudális állapotban élő falu történelmi átalakulásának krónikása. A személyi kultusz évei után az első friss lélegzet mondatja el vele ezeket a verseket. A kezdet viszonylagos nyugalma azonban hamar szertefoszlik. A "könnyben és vérben fogant új század" társadalmi és politikai feszültsége Kovács Vilmosnál egy didaktikus, mégis emberközpontú költészetet teremt. Ez a költői világkép második kötete (Tavaszi viharok, 1959) után, az 1962-ben megjelent Lázas a Földben teljesedik ki. Ebben a kötetében már sikerül önmagát adnia: nem ismer el semmit az igazságon kívül. Az igazságszolgáltató szerepében lép fel társadalmi verseiben, a "nagy pert" vállaló költő alakja tölti be szerelmes verseit, gondolati lírájában pedig a "költővé lett mágus" vívja testére szabott harcát a Végtelennel.
Versesköteteit sokat vitatott regénye, a Holnap is élünk (1965) követte. Ez a könyv nem (vagy legalábbis nem csupán) a szovjet új hullám múlttal viaskodó, a személyi kultusszal szembenéző alkotások ösztönzésének jegyeit viseli magán, hanem elsősorban kisebbségi regény. Lényegében ez a könyv hívta fel a magyar irodalmi közvélemény figyelmét a kárpát-ukrajnai magyarságra és a kárpát-ukrajnai magyar irodalomra.
Következő verseskötete (Csillagfénynél, 1968) költői mérlege. Egyszerre jelzi a megismert-meghódított költői világ határait, válságát és a választott út irányát, az új költői világkép körvonalait. Ez a műve formai tekintetben is jelentős változásokat hozott. Az eddig szinte kizárólagos szabad vers mellett megjelent költészetében a népköltészet formai eszközeire épülő, kötött, dalszerű, epikus hangvételében azonban sokszor a balladákra emlékeztető forma. A költői világkép és forma kettőssége mellett a kötet egészére a szigorú, tudatos ars poetica jellemző. A kisebbségi alaphelyzetet és valóságérzést, a viszonyok és viszonylatok vállalását fogalmazza meg. A kötet legjobb versei kivételesen merész asszociációkra épülnek. A költő a 168valóság ismeretlen vonatkozásainak felmutatására törekszik. Versei a népi látásmódban és formában gyökerező korszerű magyar költészethez tartoznak éppúgy, mint az azóta írt, s csak folyóirat-publikációkból ismert költeményei. Ez a kivételes költői tisztaság érződik novelláiban is, így a kárpát-ukrajnai magyar próza legszebb alkotásában, a Kiskarácsonyban.
Kovács Vilmos műfordítással is foglalkozott (többek között Arszenyev, Gajdar, Korolenko, Sevcsenko műveit fordította magyarra). Hazai, valamint a külhoni lapokban kifejtett publicisztikai munkássága ugyancsak ismert. Irodalompolitikusként arra törekedett, hogy az "öntörvényei szerint kiértékelt", a sajátos történelmi helyzetbe került maroknyi közösség és az együttélő népek sorsát megfogalmazó kárpát-ukrajnai magyar irodalom "bekerüljön a nemzet szellemi vérkeringésébe". Válogatott verseit orosz fordításban is kiadták. Életének utolsó esztendeit a tudományos kutatómunkának szentelte.
A kárpát-ukrajnai magyar kisebbség helyzete adottságaik vagy a körülmények folytán az irodalom második vonulatába szorult írók, költők számontartására is kötelez. Közöttük kell megemlítenünk Balogh Balázs újságírót, akinek Kaláris című verseskötete 1974-ben jelent meg.
Csengeri Dezső irodalomtanár Fellegomlás című elbeszéléskötete 1959-ben jelent meg. Témája a régi és új falu élete, stílusa modorosan Szabó Dezső-s. Műfordítással és tankönyvírással is foglalkozik, színműírással kísérletezik.
Györke Zoltán újságírónak egy verseskötete jelent meg Homokszemek címmel (1968). A még csiszolatlan szabadverseiben az újságíró szól a világ nagy dolgairól. 1969 óta Magyarországon él.
Horváth Anna szobrász. Megtört a csend című riportfüzete (1965) Beregszász kulturális életét mutatja be. Gyakran szerepel esztétikai tárgyú cikkekkel.
Kecskés Béla tanító Izzó parazsak (1963) című verseskötete ígéret volt. Azóta publikált verseiben a falusi idill és a világméretű gondok közt elsikkad a költészet. Gyakran közöl sikerült gyermekverseket. Új verseskötete kiadásra vár.
Lusztig Károly újságíró Házavatás című karcolatkönyve (1966) a falu fejlődéséről ad képet szociográfiai elemekkel. Műfordítással is foglalkozik, magyarra és ukránra fordít. Gyakran publikál glosszát, humoreszket. Újabban novellával is jelentkezik.
Osvát Erzsébetnek két gyermekverskötete jelent meg: Csivi-csivi, megérkeztünk (1959) és Csipkebokor vendéget vár (1962). 1962 óta Magyarországon él, de a Kárpáti Igaz Szóban továbbra is publikál.
Sütő Kálmán kolhoztag első verseskötete (Lelkeket jöttem venni, Beregszász 1936) után 1961-ben adták ki újabb kötetét Kacagó faluvégek címmel. Erősen Ady-hatású szabadverseiben szólamokkal igyekszik megidézni a paraszti világot. Második kötete után semmit sem közölt.
169 Szalai Borbála tankönyvkiadói szerkesztő Dongó Dani danája című gyermekverskötete nagy példányszámban került magyarországi terjesztésre is, és sikert aratott. Sokat publikál, főleg gyermekverseket.
A várakozás legszebb reggelén címmel 1972-ben látott napvilágot öt – részben még kötettel nem rendelkező – fiatal költő (Balogh Balázs, Balogh Miklós, Ferenczi Tihamér, Füzesi Magda, Kecskés Béla) antológiája. A kárpát-ukrajnai magyar irodalom publicisztikai ága – önálló sajtó hiányában – nem tudott kellőképpen kifejlődni. A propagandaigényeket a fordításos publicisztika volt hivatva kielégíteni, ami viszont igen számottevő. A Kárpáti Igaz Szó önállósítása óta ez a műfaj is fellendült. Önálló kiadvánnyal rendelkező publicisták: Bihari Sándor (Armagedon zsoldosai, 1962), Lusztig Károly (A szó tanít, a példa vonz, 1963; Mielőtt megvirradt, 1974), Rotman Miklós (Új ember születik, 1961; A tűz nem alszik ki, 1966; Fáklyavivők, 1972), Szikszai Aladár (Igazság a református egyházról, 1962), Veress Gábor (Térjünk be a könyvtárba, 1962; Meggyőzéssel, jó példával, 1969; Barátságban az erőnk, 1974; ez utóbbi társszerzője Csanádi György, a Vörös Zászló szerkesztője), Márkus Csaba (Nevünk: ifjúság, 1973; A legenda folytatása, 1975).
A magyar nyelvű tudományos irodalmat több szerző képviseli: Petro Lizanec tanszékvezető docens, a filológiai tudományok kandidátusa (Ukrán-magyar nyelvi kapcsolatok. Uzshorod 1970; Vaszócsik Verával közösen összegyűjtötte és kiadta a kárpátontúli népballadákat), Alexander Rot, a filológiai tudományok doktora (A magyar nyelv fejlődése. A magyar-keleti szláv nyelvi kapcsolatok. Kijev-Uzshorod 1968), Zékány Imre nyelvész (Magyar nyelvemlékek I–II. Uzshorod 1973–1974) és Váradi Sternberg János, a történettudományok doktora. Utóbbi számos tanulmányt publikált az orosz-magyar és ukrán-magyar kulturális kapcsolatok, illetve a terület történetéről. Írásainak jelentősége túlnő az ország határain. Utak és találkozások című tanulmánygyűjteménye 1971-ben jelent meg a Kárpáti Kiadó gondozásában, majd Utak, találkozások, emberek című kötete 1974-ben látott napvilágot a szovjet-magyar könyvkiadás keretében. 1947-től 1962-ig fontos szerepet töltött be szervezői és tudományos munkásságával Sándor László. Képtárat szervezett, majd kiadói szerkesztőként számos művet publikált. 1962 óta Budapesten él.
A helyi pedagógiai irodalom létrejöttét a kárpát-ukrajnai magyar iskolák számára előirányzott sajátos tanterv tette szükségessé (pl. klasszikus és mai magyar, orosz és ukrán irodalom). A tankönyvírók (nyelvtanok, irodalmi olvasókönyvek, szöveggyűjtemények szerzői) a következők voltak: Balla László, Csengeri Dezső, Drávai Gizella, Gortvay Erzsébet, Kótyuk István, Szalai Borbála, Vladimir Mihály, Vladimir Piroska.
A fordításos politikai kiadványok tömeges megjelentetése mellett megindult az olyan szépirodalmi művek fordítása, amelyek előbb, vagy egyidőben magyarországi fordításban is megjelentek, de behozataluk nem 170volt lehetséges. A műfordítások megjelentetését két kiadó biztosította: az ungvári Kárpáti Kiadó és a Ragyanszka Skola köztársasági tankönyvkiadó ungvári szerkesztősége. Ez utóbbi számos szépirodalmi művet adott ki a fordító feltüntetése nélkül. A Kárpáti Kiadó és a budapesti kiadók között 1957-ben megindult közös könyvkiadási program keretében évente 15-18 kiadvány jelenik meg Ungváron (orosz és ukrán klasszikusok, mai írók Magyarországon fordított művei) magyarországi, csehszlovákiai és romániai terjesztésre, amiből könyvenként mintegy kétezer példány közvetlenül a kárpát-ukrajnai boltokba kerül.
Az Ukrajnai Írószövetség Kárpátontúli Tagozatának magyar választmányi tagjára hárul a magyar irodalommal kapcsolatos ügyek intézése: kéziratok megvitatása és kiadásra ajánlása, a klubtevékenység és író-olvasó találkozók szervezése, az irodalmi stúdiók patronálása stb. Kárpátalján két magyar irodalmi stúdió működik: a Vörös Zászló Stúdió az azonos nevű beregszászi járási lap mellett, amely 10-12 beregi és ugocsai kezdő írót tömörít, és a Kárpáti Igaz Szó mellett létrehozott József Attila Irodalmi Stúdió.
A fórumok között fontos helyet foglal el a Kárpáti Igaz Szó hetente megjelenő irodalmi oldala, a Neon, valamint a József Attila Stúdió fóruma, a Lendület. Átgondoltabb programmal és odaadóbb gondozással e két rovat egy sajátos irodalmi lap szerepét is betöltheti. A Kárpátontúli Ifjúság című fordításos megyei lap a fordítandó ukrán irodalmi anyag mellett alkalmanként eredeti magyar írásokat is közöl, fiatal költők bemutatására is vállalkozik. Ugyanez mondható el a hetente háromszor megjelenő járási lapokról (Vörös Zászló, Beregszász, vegyes szerkesztőségű; A Kommunizmus Zászlaja, Nagyszöllős, fordításos; A Kommunizmus Fényei, Ungvár, fordításos).
A Kárpáti Könyvkiadó köztársasági keretek között dolgozó intézmény. A többszörös alárendeltség miatt munkája nehézkes. Az eredeti magyar szépirodalmi művek kiadásáról egy, a kiadón és írószövetségen kívül álló társadalmi bizottság dönt. Magyar osztálya nem szakosított. Munkájának nagyobb részét a magyarországi partnerkiadókkal közösen megjelentetett könyvek kontrollszerkesztése (szövegegybevetés) és az állandó kiadványok gondozása teszi ki. Állandó jellegű kiadványa a Műsorgyűjtemény, amely évente, illetve másodévenként jelenik meg 6-8 ív terjedelemben. A falusi műkedvelő egyesületek számára készül. Anyagának válogatását (ukránból és oroszból fordított egyfelvonásosok, versek, dalok, konferanszok, ritkán magyar eredeti írások) a megyei művelődési osztály végezteti. A Kárpáti Kalendárium 20-25 íves, 15–18 ezer példányban megjelenő, évkönyvszerű kiadvány. Népszerűségét kalendárium jellegének, a hazai és külhoni sajtó elismerését az igényes szerkesztésnek és figyelmet érdemlő publikációinak köszönheti. 1970-től 3, illetve 4 íves Irodalmi Melléklettel jelent meg. A melléklet – éppúgy, mint az ugyancsak 1970-ben indult Körkép 171című negyedéves szemle – 1974-ben megszűnt. Szerepüket esetenkénti antológiák hivatottak betölteni.
A Kárpát-Ukrajnában ma folyó, 1945 után a semmiből indult irodalmi tevékenység csak úgy teljesedhetett irodalommá, hogy "felfedezte" saját előzményeit: évek munkájával számba vette és tisztázta a két világháború közötti kárpát-ukrajnai magyar irodalom fejlődését, s elsajátította annak haladó hagyományait. Másrészt – a szovjet valóság felől indulva, annak hordozójaként – megtette az első lépéseket az egyetemes nemzeti kultúra felé. Segítik ebben épülő-fejlődő kapcsolatai, az 1971-től magyarországi terjesztésre kerülő, illetve közösen megjelenő kiadványai, úgyszintén a határon túli magyar sajtóban számára megnyílt publikációs lehetőségek. Törekvéssé szerveződött az a természetes igénye, hogy mindazokhoz szólhasson, akikkel egy nyelven beszél. Sajátos helyzetéből eredő mondanivalója erősen hangsúlyos, és túlnő a szűkebb haza határain.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT