Szenes László (1921–)

Full text search

Szenes László (1921–)
Szenes László a szlovákiai Homonnán született. Fiatalon került a munkásmozgalomba, az ungvári gimnázium 8. osztályát végezte, amikor letartóztatták és Buchenwaldba internálták. Szabadulása után a Munkás Újság belső munkatársa volt, utána a beregszászi Vörös Zászló című járási lapot szerkesztette, majd az ungvári könyvkiadó magyar osztályának az élére került, s hivatalból is irodalomszervező szerepet vállalt. 1959–1964 között irodalmat tanított az ungvári magyar középiskolában, utána az önállósított Kárpáti Igaz Szó pártélet-, később irodalmi rovatának vezetője lett. 1957-ben jelent meg első elbeszélés- és karcolatkötete Sóvirágok címmel. Írásaira ekkoriban a sematizmus nyomta rá bélyegét.
Újabb elbeszéléskötete, a Hajnalra kitisztul csak 1963-ban látott napvilágot. A kötet két fő témája: a fasiszta haláltáborok borzalmai, valamint a kispolgári és szocialista erkölcsi normák ütköztetése. Az első témakörbe tartozó írások fogyatékossága, hogy a borzalmak ecsetelésével akarnak 166hatást kelteni, nem mentesek az érzelgősségtől, és nem vezetnek el a fasizmus lélektani vizsgálatáig. A kispolgár és a szocialista embertípus szembesítése nem drámai, a vulgárisan fekete és ideálisan fehér színnel felvázolt figurák között nincs igazi konfliktus, a köztük mesterségesen teremtett távolság csak moralizálásra ad lehetőséget. Felbukkan azonban az olyan negatív típus is, amely nem feltétlenül a múlt csökevénye, amelynek boldogulását szándéka ellenére segíti az új társadalmi rend. E jelenség vizsgálatáig Szenes nem 1965-ben kiadott kötetében jutott el (Kiszakított lapok), hanem az 1972-ben megjelent Fej vagy írás? című új novellás kötetében. E könyvének megjelenése után áttelepedett Magyarországra. Válogatott elbeszélései orosz fordításban is megjelentek.
Az 1965-ös év fordulópontot jelentett az ország életében. Megindult a pártéletben és államvezetésben fennállt szubjektivista gyakorlat megváltoztatása, ennek kapcsán az irodalompolitika is revideálta az új hullám társadalmi törekvéseinek megítélését. E mindmáig zajló, lehetőségmeghatározó folyamat új utak keresésére késztette a kárpát-ukrajnai magyar irodalmat.
Emellett, ugyancsak 1965-ben egyszerre több olyan esemény is történt, amely közvetlenül befolyásolta a kárpát-ukrajnai irodalmi élet alakulását. Ekkor önállósították a Kárpáti Igaz Szót, s a nagy formátumú napilap 1967 óta vasárnaponként irodalmi oldallal jelenik meg.
Ezt követően 1966-ban jelentkezett a zömében egyetemi diákokból álló új költőgarda, amely kezdetben Együtt című rövid életű kéziratos lapjában, majd az írószövetség mellett 1967–1971 között működő Forrás Stúdióban kovácsolódott csoporttá. A csoport befogadott soraiba másokat is, akik a realitások talaján, a haladó kárpát-ukrajnai hagyományok birtokában, a történelmi ihletésű nemzeti kultúra felől közeledtek hozzá. Tagjainak felkészültsége és tudatos tenni akarása lehetővé tette számukra, hogy a költészet mellett más műfajokban is eredményesen kísérletezzenek (műfordítás, irodalomtörténet és kritika, néprajzkutatás, publicisztika). A csoport tagjai – elsősorban Balla Gyula, S. Benedek András, Fábián László és Fodor Géza – nemcsak helyi kiadványokban publikálnak, de túllépve a provincializmus elvi és esztétikai korlátain, magyarországi, romániai és jugoszláviai lapokban, folyóiratokban is. Közülük Fodor Géza költészete a legkiérleltebb és legegységesebb. 1965-ben jelent meg Kovács Vilmos regénye, a Holnap is élünk. A könyv úgy került a köztudatba – E. Fehér Pál kifejezésével – mint "a kárpát-ukrajnai magyarság regénye".

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages