Irodalom
Irodalom
Antal Gábor: Ankétok az új magyar irodalomról. Új Idők 1945. I. 186. – Boldizsár Iván: A másik Magyarország. ÚjMo 1945. okt. 31. és nov. 7. – Bölöni György: Írók állásfoglalásáról. Képes Figyelő 1945. jan. 5. – Fodor József: Írók, föl a szent háborúra! Szab 1945. ápr. 14. – Füst Milán: "A boldog ferencjózsefi kor." Nszava 1945. okt. 31. – Gergely Sándor: Miért jöttél haza? Szab 1945. ápr. 28. – Horváth Márton: Versek és képek. SzabN 1945. máj. 1. – Horváth Márton: Magyar értelmiség. SzabN 1945. máj. 20. – Horváth Márton: Babits halotti maszkja. SzabN 1945. máj. 31. – Horváth Zoltán: Óvás, elvtársak! Nszava 1945. máj. 6. – Horváth Zoltán: Demokratikus könyvkiadás. Nszava 1945. máj. 19. – Horváth Zoltán: Mentőakciók. Nszava 1945. máj. 23. – Horváth Zoltán: A mi demokráciánk. Nszava 1945. júl. 8. Horváth Zoltán: Tiszta vizet a pohárba! Nszava 1945. dec. 8. Illyés Gyula: Forradalmi magyarság. SzabSzó 1945. aug. 22. Illyés Gyula: A hazafiságról. SzabSzó 1945. júl. 5. – Irodalmunk időszerű kérdései. A Magyarok c. folyóirat ankétja: Kardos László 1945. 92–95., Kéry László 1945. 135–137., Vas István 1945. 225–229., Gellért Oszkár 1946. 249–252., Keszi Imre 1946. 627–630., Komlós Aladár 1946. 467–470. – József Attila emlékére. Szab 1945. dec. 4. – Kállai Ernő: Az új művészet és a dolgozók. Kis Újság 1945. jún. 3. – Kállai Ernő: Szabad népnek szabad művészetet! Kis Újság 1945. ápr. 12.
Kassák Lajos: Az írók is elindultak. Kis Újság 1945. ápr. 22. Kassák Lajos: Az író írjon. Vil 1945. máj. 24. – Kassák Lajos: Söprögetés magunk körül. MNemzet 1945. jún. 8. – Kassák Lajos: Zűrzavar és késő bánat. Nszava 1945. jún. 27. – Kassák Lajos: "Új szellemi front." Vil 1945. júl. 5. – Kassák Lajos: Gondoljuk meg! Vil 1945. júl. 15. – Kassák Lajos: Ne feledkezzünk meg értékeinkről. Kis Újság 1945. júl. 22. – Kassák Lajos: Elöljáró szavak. Szoc 1945. 57–59. – Kenyeres Imre: Irodalom és rémület. Diár 1945. 7–13. – Keresztury Dezső: A műveltség gondja. SzabSzó 1945. máj. 3. – Kodolányi János: Szellemi bénaság. Függlfj 1945. dec. 1. – Lukács György: A magyar értelmiség és a demokrácia. SzabN 1945. szept. 30. – Lukács György: Balzac, 432Stendhal, Zola. Hal 1945. dec. 29. Marosán György: József Attila emlékezetére. Nszava 1945. máj. 4. – Szabó Zoltán: Könyvek külpolitikája. ÚjMo 1945. szept. 4. – Tamási Áron: Zöld Ág. SzabSzó 1945. ápr. 12. – Tolnai Gábor: Politizáljon-e az író? Kis Újság 1945. ápr. 21. – Zelk Zoltán: Van-e út visszafelé? Fényszóró 1945. 23. sz. – Zilahy Lajos: Új Szellemi Front. Szab
1945. máj. 19.
Bóka László: Illyés fóruma. Hal 1946. szept. 19. – Bóka László: Miről írnak a magyar írók? ÚjMo 1946. nov. 9. – Darvas József: Népiség és demokrácia. Irodalomtól a politikáig. SzabSzó 1946. febr. 17. – Fodor József: Ady példája. Vil 1946. jan. 30. – Gogolák Lajos: Magyar író a magyar társadalomban – ami nincs. Hal 1946. márc. 28. – Horváth Márton: Magyar kultúrpolitika. SzabN 1946. máj. 12. – Illyés Gyula. Úgy érzem, visszaléphetek az irodalomba. SzabSzó 1946. márc. 22. – Kelemen János: Új irodalmi nemzedék? ÚjMo 1946. júl. 6. – Keszi Imre: A demokratikus irodalom problémái. K. I.: A sziget ostroma. 1948. 93–102. – Kodolányi és Sinka. Nszava 1946. jan. 11. – Lengyel Balázs: Babits után Újh 1946. 1. sz. 1–8. – Lengyel Balázs. Új irodalmunk elé. Igaz Szó 1946. okt. 5. – Lukács György: Irodalom és demokrácia. SzabN 1946. jan. 29. – Lukács György: Meg kell teremteni a magyar irodalom egységét. SzabN 1946. márc. 6. – Lukács György: A magyar irodalom egysége. Forum 1946. 9. sz. 1–17. – Lukács György: Marxizmus és polgári értelmiség. SzabN 1946. dec. 25. – Lukács György: Irodalom és demokrácia. 1946. 47 és L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. 1970. 335–352. – Ortutay Gyula: Magyar célok. I–III. Demokrácia 1946. jan. 27., febr. 10., febr. 24. – Révai József: Petőfi. SzabN 1946. márc. 20. – Somlyó György: Kérdés és felelet. Újh 1946. dec. 73–81.
Andics Erzsébet: Petőfi öröke. Tovább 1947. aug. 8. – Bóka László: Egyszerű szavak a kritikáról. Nszava 1947. febr. 23. – Boldizsár Iván: A magyar szellem 1947 karácsonyán. ÚjMo 1947. karácsony; ÚjMo 1948. jan. 1., jan. 2. – Czibor János: A magyar könyvkiadás új feladatai. SzabSzó 1947. febr. 23. – Faludy György: Kétségek az egység körül. Nszava 1947. okt. 19. – Faludy György: Az elsikkasztott történelem. Nszava 1947. okt. 26. – Gereblyés László: A költő jussa. Nagyv 1947. II. 13. – Gogolák Lajos: Társadalmi válság – irodalmi lelkiismeret. MNemzet 1947. jan. 26. – Haraszti Sándor: A csönd megtört. Tovább 1947. máj. 1. – Horváth Márton: Illyés és Zsolt. SzabN 1947. ápr. 13. – Horváth Márton: Munkásság és művészet. SzabN 1947. máj. 4. – Horváth Márton: A kommunista József Attila. SzabN 1947. dec. 4. – Horváth Márton: Illyés Gyula. SzabN 1947. jan. 12. – Illyés Gyula: Jegyzeteimből. Tovább 1947 máj. 1. – Juhász Géza: Irodalmunk egysége. Mk 1947. 216–224. – Justus Pál: Művészet – valóság – világnézet. Kort 1947. 2. sz. 38–39. – Kassák Lajos: Az író, a művész és a tudós kapcsolata a dolgozó tömegekkel. Nszava 1947. ápr. 2. – Kassák Lajos: Szocializmus és kultúra. Nszava 1947. nov. 1. – Keszi Imre: Irodalmunk a felszabadulás óta. Val 1947. 1. sz. 27–38. – Keszi Imre: Születőben az új magyar regények… SzabN 1947. szept. 14. – Keszi Imre: Elszakadtak-e az új költők a tömegektől? SzabN 1947. szept. 24. – Komlós Aladár: Irodalmi életünk margójára. Nszava 1947. aug. 29. – Kovács Endre: Irodalmunk és a munkásság. Vál 1947. 241–249. – Lukács György: Régi és új legendák ellen. Forum 1947. 203–210. – Lukács György: A magyar irodalom időszerű kérdéseiről. SzabN 1947. aug. 24. – Lukács György: Elfogulatlan irodalomszemléletért. Forum 1947. 553–558. és L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. 1970. 439–445. Lukács György: Szabad vagy irányított művészet? L. Gy.: Irodalom és demokrácia. 1947. 134–159. – Lukács György: Megjegyzések az irodalmi vitához. Forum 1947. 577–592. Molnár Miklós: Két író beszélget. SzabN 1947. ápr. 6–13. – Sőtér István: Apátlan irodalom. Vál 1947. 67–72. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. 472–478. – Sőtér István: Testvértelen nemzedék. Mk 1947. III. 669–676. – Szellemi elzárkózás?… Nagyv 1947. 13. sz. 6. – Vas István: Irodalmunk időszerű kérdései. Mk 1947. 57–61. – Vas István: Kosztolányi. ÚjMo 1947. jan. 11. – Zelk Zoltán: Baloldaliság és igényesség. – Zelk Zoltán: Irodalmunk időszerű kérdései. Mk 1947. 139–141.
Bóka László: A népi demokrácia és az irodalom. Nszava 1948. ápr. 11. – Bortnyik Sándor: Irányítható-e a művészet? Forum 1948. 226–235. – Fodor József: A népi demokrácia és az irodalom. Nszava 1948. ápr. 18. Hatvany Lajos: Népi demokrácia és irodalom. Nszava 1948. máj. 9. és H. L.: Irodalmi tanulmányok. 1960. 2. köt. 399–408. – Horváth Márton: A magyar demokrácia irodalmi életének mérlege. Csill 1948. 4. sz. 46–55. – Karinthy Ferenc: "A valóság felé." Fiatal irodalmunk fejlődése. SzabN 1948. okt. 3. – Keszi Imre: Elfogultság, halandzsa, reakció a magyar műbírálatban. SzabN 1948. ápr. 11. – Keszi Imre: Jobb és baloldali hibák a marxista irodalomkritikában. SzabN 1948. jún. 20. – Keszi Imre: Pártprogram és művészet. K. I.: A sziget ostroma. 1948. 25–48. – Király István: "A pórköltő." SzabN 1948. márc. 14. – Komlós Aladár: A népi demokrácia és az irodalom. Nszava 1948. máj. 1. – Laczkó Géza: A magyar irodalom tündöklése 433és nyomorúsága. Alk 1948. 3–4. sz. – Lukács György: A MKP és a magyar kultúra. SzabN 1948. ápr. 11. – Lukács György: A művészet és tudomány igazi szabadsága. Csill 1948. 8. sz. 53–54. – Lukács György: Levél a fiatal magyar írókhoz. SzabN 1948. okt. 10. – Lukács György: A magyar irodalomtörténet revíziója. Forum 1948. 11. sz. 860–877. és L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. 1970. 491–513. – Lukács György: A Magyar Kommunista Párt és a kultúra. Forum 1948. 5. sz. 343–358. és L. Gy.: Új magyar kultúráért. 1948. – Lukácsy Sándor: Seregszemle. Mk 1948. 374–384. – Major Ottó: Kegyetlen humanizmus. Újh 1948. 1. sz. 1–5. – Németh Andor: A népi demokrácia és az irodalom. Nszava 1948. ápr. 4. – Ortutay Gyula: Irodalom és politika. Forum 1948. 257–264. – Révai József: Petőfi Sándor. SzabN 1948. jan. 1. – Rónay György: Versek vallomása. Hazánk 1948. jan. 30. – Sós Endre: Ignotus és a Nyugat negyven esztendeje. Nszava 1948. jan. 20. – Veres Péter: A népi demokrácia művészetpolitikájáról. Forum 1948. 417–422.
Kovács Endre: Irodalomtörténetírásunk útja. Mk 1949. 2. sz. 57–66. – Lukács György: A marxista kritika feladatai. Forum 1949. 4. sz. 291–313. és L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. 1970.
Nagy Péter: Az irodalomtörténet kutatásának ötéves terve. It 1950. 1. sz. 1–4.
Megjegyzések az irodalmi kritika kérdéséhez. SzabN 1951. szept. 23. – Pándi Pál: Jegyzetek a kritikáról. Csill 1951. 6. sz. 781–789. és P. P.: Viták és kritikák. 1954. – Révai József: A magyar irodalom feladatai. TársSz 1951. 345–359.; IÚ 1951. máj. 10. és R. J.: Kulturális forradalmunk kérdései. 1952.
Bodnár György: Kritikánk helyzetéről. Csill 1952. 10. sz. 1232–1237. – Bóka László: Eredmények és feladatok az utolsó század irodalmának hatásában. MTA I. OK 1952. 121–157. – Nagy Miklós: Az irodalomtörténeti kongresszus előadássorozata az irodalomtörténet-kutatás helyzetéről és feladatairól. It 1952. 1. sz. 118–127. – Waldapfel József: Irodalomtörténetírásunk helyzete és feladatai. MTA I. OK 1952. 23–39.
Király István: Az irodalmi kritikáról. IÚ 1953. 26. sz. – Waldapfel József: A Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály munkája 1952–53-ban. MTA I. OK 1953.
Király István: Irodalmi nézeteltérések. Csill 1954. 1764–1771., 1777–1983. – Pándi Pál: Beszámoló a Magyar Irodalomtörténeti Társaság közgyűlésén. It 1954. 1. sz. 1–9. – Pándi Pál: Az irodalomkritikáról. IÚ 1954. 19. sz. és P. P.: Viták és kritikák. 1954. – Szauder József: Vita a magyar irodalom korszakhatárairól. It 1954. 4. sz. 470–478. – Az új magyar irodalom egyes kérdéseiről. SzabN 1954. márc. 15. és Csill 1954. 663–673.
Bóka László: A magyar irodalomtudomány tíz esztendeje – eredmények, problémák, feladatok. It 1955. 4. sz. 431–445. és B. L: Tegnaptól máig. 1958. 428–457. – Csabai Tibor: Az irodalomtörténeti kongresszusról. TársSz 1955. 11. sz. 90–97. – Csabai Tibor – Klaniczay Tibor: A magyar irodalomtörténetírás mai helyzete. TársSz 1955. 9. sz. 84–107. – Irodalom és felelősség. Tíz év irodalmi kritikáiból. Szerk. Szabolcsi Miklós. 1955. – A realizmus kérdései a magyar irodalomtudományban. Szerk. Klaniczay Tibor. 1955. – Sőtér István: Irodalomtörténetírásunk és élő irodalmunk. Csill 1955. 6. sz. 1268–1274. – Szabolcsi Miklós: Irodalmi bírálatunk helyzete. Csill 1955. 1490–1499.
Bóka László: Irodalomtörténetírásunk és a mai irodalom. Csill 1956. 2. sz. 378–385. és B. L.: Tegnaptól máig. 1958. 537–549. – Klaniczay Tibor: Jelentés az irodalomtörténeti kongresszusról. MTA I. OK 1956. 321–332. – Klaniczay Tibor: A magyar irodalomtörténeti kutatások második ötéves terve (1956–1960). ItK 1956. 242–244. – Pirnát Antal: Vita a XX. Kongresszus tanulságairól az irodalomtörténetírásban. Itk 1956. – Tolnai Gábor: A XX. Kongresszus és az irodalomtörténetírás ItK 1956. 255–262. és T. G.: Évek, századok. 1958. 245–263. Abody Béla: Indulatos utazás. 1957.
A "népi" írókról. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség állásfoglalása. TársSz 1958. 6. sz. 38–69.; Kort 1958. 7. sz. 3–26. – Pándi Pál: Irodalom és irányzatok. ÉI 1958. dec. 23.; 1959. jan. 2. és P. P.: Kritikus ponton 1972. – Pándi Pál: Petőfi-képünkről. Kort 1958. ápr. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Szigeti József: Lukács György filozófiai és politikai nézeteinek összefüggése. TársSz 1958. 2. sz. 26–39. – Szigeti József: Művészi alkotás és pártosság Lukács György esztétikájában. TársSz 1958. 7–8. sz. 46–61.
Bóka László: Irodalomtudományunk néhány kérdéséről. 1–3. rész. It 1959. 2. sz. 153–159.; 3–4. sz. 326–330.; 1960. 1. sz. 7–12. és B. L.: Könyvek. gondok. 1966. 365–373. – A felszabadulás utáni magyar irodalom néhány kérdéséről. Az MSZMP KB Kulturális Elméleti Munkaközösségének vitaindító tézisei. TársSz 1959. 2. sz. 46–72.; Kort 1959. I. 417–437. – Tóth Dezső: 434Horváth János irodalomszemléletéről. ItK 1959. 1–18. – Tóth Dezső: Irodalomtörténetírásunk problémái. ÉI 1959. okt. 16. és "Felszabadult irodalomtudományunk" It 1960. 1. sz. 1–6.
Irodalomkritikánk néhány fogyatékosságáról. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség tézisei. Kort 1961. 420–435. – Szigeti József: Gondolatok a marxista esztétika és kritika viszonyáról. TársSz 1961. 5. sz. 99–110.
Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok. 1962. – Klaniczay Tibor: A népies konzervativizmus nemzetfelfogásáról. Kort 1962. 266–279. és K. T: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – Koczkás Sándor: A kritika: társadalmi hivatás. ÉI 1962. I. 13. – Nyírő Lajos: A XXII. kongreszszus és irodalmi életünk kérdése. Kort 1962. és Ny. L.: Irodalmi élet – korszerű művészet. 1967. 234–249. – Pándi Pál: A Magyar Irodalomtörténet Társaság jubileumi közgyűlésének főtitkári megnyitója. It 1962. 363–368. – Szigeti József: A kultúra szocialista tartalmának és nemzeti formájának kérdéséhez. TársSz 1962. 8–9. sz. 85–100. és Elvek és utak 1965.
Almási Miklós: Áramlatok a marxista kritikán belül. Kort 1963. 1435–1437. – Fehér Ferenc: Van-e kritikai válság? Kort 1963. 1247–1254. – Illés László: Egység és mérték. Kr 1963. 4. sz. 34–39.; A szocializmus irodalma. 1966. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Illés László: A marxista kritika egysége és a hagyományok értelmezése. Kort 1963. 893–896. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Irányzatok a marxista kritikában. Kr 1963. 2. sz. 46–47. – Klaniczay Tibor: Nézeteltérések a "nemzeti jelleg" körül. Kr 1963. 1. sz. 17–27. és K. T: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – Kritikánk helyzetéről. Kort 1963. 1063–1074. – Kritikusok konferenciája. Szeged. Kr 1963. 1. sz. 28–39. – Sőtér István: A kritikáról és az irodalomtörténetírásról. Kr 1963. dec. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. – Tóth Dezső: Kritikai feladatok. Kort 1963. 614–617. – Tóth Dezső: Kritikánk helyzetéről. Kort 1963. 1063–1074.
Bata Imre: Ívelő pályák. 1964. – Darvas József: Egy író megjegyzései a kritikáról. NSzab 1964. aug. 30. és D. J.: Az író vizsgája. 1968. – Klaniczay Tibor: Az irodalomtörténeti szintézis néhány elve. K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. 36–65. – Klaniczay Tibor: A magyar irodalomtudomány a felszabadulás után. K. T: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. 247–275. – Klaniczay Tibor: Polgári örökség és marxista irodalomtudomány. K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. 9–35. – Klaniczay Tibor: Pozitivizmus és filológia. K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. 222–229. – Köpeczi Béla: Az irodalomtudomány helyzetéről és feladatairól. Nszab 1964. febr. 16. 9. – Szabolcsi Miklós: A kritika – nemzetközi nézőpontból. Kr 1964. 5. sz. 34–38. – Szabolcsi Miklós: Elődök és kortársak 1965. – Wéber Antal: Irodalomkritikánk 1956 után. Kr 1964. 10. sz. 3–13.
A szocialista realizmusról. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség tanulmánya. TársSz 1965. 2. sz. 30–60., 1965. – Zoltai Dénes: Vitánk módszertani feltételei. TársSz 1965. 10. sz. 112–116. és Z. D.: A modern zene emberképe. 1969.
Aczél György: Megjegyzések a művészeti kritikáról. 1966. A. Gy.: Eszménk erejével. 1970. – Bodnár György: Irodalomtörténet, esszé, kritika. A magyar irodalom története. VI. kötet. Szerk. Szabolcsi Miklós. 1966. 37–112. – Az irodalom és a művészetek hivatása társadalmunkban. Összeállította a MSZMP Kulturális Elméleti Munkaközössége. TársSz 1966. 7–8. sz. 29–58. –Az Irodalomtörténeti Intézet tíz évének (1956–1965) főbb eseményei. ItK 1966. 251–260. – Klaniczay Tibor: A szintézis útján. Kr 1966. 12. sz. 8–12. – Miklós Pál: Új törekvések a marxista irodalomelméletben. Kr 1966. 5. sz. 3–14. – Poszler György: Polgári szintézistörekvések irodalomtörténetírásunkban a két világháború között. MFilSz 1966. 459–486.
Miklós Pál: A modern irodalomtudomány és problémakörei. ÚÍ 1967. 6. sz. 97–107. – Miklós Pál: Olvasás és értelem. 1971. – Pándi Pál: Petőfi–Ady –József Attila. Nszab 1967. ápr. 16. – Rényi Péter: Vitában. 1967.
Bodnár György: A komplex vizsgálat problémái a modern magyar irodalom kutatásában. Kr 1968. 1. sz. 3–10. – Miklós Pál: A marxista irodalomelmélet történetéhez. MTA I. OK 1968. 91–98. – Miklós Pál: Strukturalizmus és marxizmus. TársSz 1968. 5. sz. – Nagy Péter: Kritikusi gondok. Kr 1968. 6. sz. 7–15. – Pándi Pál: Kritika, érték, felelősség. Nszab 1968. júl. 23. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Szabolcsi Miklós: Hogyan tovább a magyar irodalomtudományban? Műhely 1968. szeptember és Sz. M.: Változó világ – szocialista irodalom. 1973. 147–175. – Vita a kritikáról. Nszab 1968. márc. 2.–ápr. 24.
Aczél György: Tudománypolitikánk irányelvei. TársSz 1969. 7–8. sz. 32–46. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970., 1972.2 – Almási Miklós: Érték, szelekció, kritika. Nszab 1969. máj. 18. – Kenyeres Zoltán: "A magyar irodalom történetének" periodizációs elveiről. It 1969. 1. sz. 40–60. –"A magyar irodalom történeté"-nek elveiről. Aradi Nóra, Barta János, Bán Imre, Nemeskürty 435 István, Orosz László, Szabad György, Szabolcsi Miklós hozzászólása Kenyeres Zoltán cikkéhez. It 1969. 2. sz. 347–376. – Az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelvei. TársSz 1969. 7–8. sz. 47–70. – Szabolcsi Miklós: A kritika halála – halál a kritikára? Nszab 1969. febr. 8. és Sz. M.: Változó világ – szocialista irodalom. 1973. – Szabolcsi Miklós: Tárgy és jelleg: a nemzeti és nemzetközi kérdéséhez társadalomtudományunkban. MTud 1969. 7–8. sz. és Sz. M.: Változó világ – szocialista irodalom. 1973.
Aczél György: Irodalmunk – feladataink. ÉI 1970. 24. sz. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970., 1972.2 – E. Fehér Pál: Amiről vitatkozunk és amiről nem. Nszab 1970. október. – Fodor István: A francia irodalom kutatása Magyarországon a felszabadulás után. FK 1970. 3–4. sz. 309–315. – Hadrovics László: Délszláv filológiánk a felszabadulás után. FK 1970. 3–4. sz. 270–274. – Hermann István: Az elsüllyesztett ember. Kr 1970. 5. sz. 16–21., 6. sz. 12–18. – Hutterer Miklós: A germán nyelvek kutatásának 25 éve Magyarországon. FK 1970. 3–4. sz. 286–291. – Kardos Tibor: Az olasz irodalmi kutatások a felszabadulás óta. FK 1970. 3–4. sz. 316–325. – Kenyeres Zoltán: Lukács György és a magyar irodalom. Kr 1970. 12. és 1971. 3. sz. – Király Nina: Az elmúlt 25 év magyarországi polonisztikájáról. FK 1970. 3–4. sz. 275–279. – Király István: Gondolati-elvi kérlelhetetlenség – magatartásbeli tolerancia. MTud 1970. 9. sz. 641–647. – Kiss Ferenc: Irodalomkritikánk 1945–1948-ban. Val 1970. 8. sz. 10–23. – Komlós Aladár: A kritika nyomorúsága. ÉI 1970. 37. sz. – Köpeczi Béla: 25 év irodalomtudományának eredményeiről és problémáiról. It 1970. 2. sz. 233–245. – Köpeczi Béla: A világirodalmi kutatások 25 éve Magyarországon. Hel 1970. 172–182. – Mádl Antal: A német irodalom kutatásának 25. éve. FK 1970. 3–4. sz. 299–302. – Sőtér István: Az irodalomtudomány dilemmája. Kr 1970. 8. sz. 5–17. és S. I.: Ember és műve. 1971. – Sőtér István: Irodalomtudomány (25 éve) MTud 1970. 220–226. – Sziklay László: A szláv irodalmak kutatása a magyar irodalomtudományban az elmúlt 25 év alatt. FK 1970. 3–4. sz. 266–269. – Szili József: Az angol és az amerikai irodalom hazai kutatásának 25 éve. FK 1970. 3–4. sz. 292–298. – Szili József: Az irodalomtörténeti korszakolás elmélete. Hel 1970. 183–198. – Wéber Antal: Irodalomtudományunk 25 esztendeje. It 1970. 3. sz. 498–511.
Agárdi Péter: Művészetkritika és értékelés. TársSz 1971. 10. sz. 97–99. – Hegyi Béla: A Vigilia beszélgetése Király Istvánnal. Vig 1971. 4. sz. 244–254. (Az irodalomtörténetírás irányzatairól.) – Kiss Ferenc: Részletek legújabb kritikánk történetéből. Kr 1971. 4. sz. 6–22. – Németh G. Béla: A magyar kritika története a pozitivizmus korában. ItK 1971. 1–2. sz. 148–183. – Önállóság és felelősség. Nszab 1971. febr. 7.
Faragó Vilmos: Irodalmi váltás. ÉI 1972. dec. 23. – Farkas László: A kor arca és álarcai – induló költők műveiben. ÚÍ 1972. 9. sz. – E. Fehér Pál: Nézetek szembesítése. ÚÍ 1972. 12. sz. 58–63. – Illés László: A marxista irodalomtudomány orientáló fogalmairól. TársSz 1972. 1. sz. 71–73. – Irodalom- és művészetkritikánk néhány kérdése. Az MSZMP KB mellett működő Kultúrpolitikai Munkaközösség állásfoglalása. TársSz 1972. 10. sz. 26–39. és Kr 1972. 9. sz. 19–23. – Pándi Pál: Révai József Petőfi-képéhez. Petőfi tüze. Szerk.: Tamás Anna és Wéber Antal. 1972. – Pándi Pál: Még mindig a realizmusról van szó. (1965). P. P.: Kritikus ponton. 1972. 174–186. – Pártdokumentumok a kritikáról. Kr 1972. 10. sz. 3. – Rényi Péter: A vita: kollektív alkotómunka. Kr 1972. 10. sz. 4. – Rideg Gábor: Vélemény és vita. (Kritikai életünkről.) Nszava 1972. dec. 10. – Szerdahelyi István: A magyar esztétika 15 éves fejlődése és jelen helyzete. 1972. – Utak és lehetőségek. Vita a fiatal prózaírókról. Nácsa Klára vitaindítója és hozzászólások. Vság 1972. 2., 8., 9., 11. sz., 1973. 1. sz. – Vasy Géza: Költők indulása. Új Forrás 1972. 2. sz. – Pete György hozzászólása Vasy Géza tanulmányához. Új Forrás 1972. 3. sz. Agárdi Péter: A magyar marxista esztétika története 1945-től napjainkig. 1973. (Kézirat) – Bécsy Tamás: Magyar drámairodalom, 1972. It 1973. 4. sz. 955–975. – Beszélgetés a kritikáról. Béládi Miklós, Czine Mihály, Dobozy Imre, Garai Gábor, Ilia Mihály, Koczkás Sándor, Simon István, Szabó B. István, Szabolcsi Miklós részvételével. Je 1973. 828–841. – Béres Attila: Egységes-e nemzedékünk? Kr 1973. 1. sz. – Csűrös Miklós: Pályakezdő költők. Kort 1973. 5. sz. – E. Fehér Pál: Tagozódás – de mi szerint? Nszab 1973. febr. 4. – Fülöp László: Magyar líra 1972-ben. It 1973. 3. sz. – Hajdu Ráfis Gábor: Indulatos jegyzet az irodalomról; Tehetségesek és dilettánsok. Krit 1974. 3. sz. (Hozzászólások 6. sz.) – Hermann István: A kritika profilja. TársSz 1973. 4. sz. 14–22. – Hernádi Miklós– Ajtony Árpád: Utak és lehetőségek. Vita a fiatal prózaírókról. Vság 1973. 1. sz. 92–96. – Király István: Hazafiság és internacionalizmus. 1–3. r. Kort 1973. 1118–28, 1280–90, 1476–91. – Kiss Ferenc: Kritikánk tagozódása. Ttáj 1973. 2. sz. 25–44. – Kiss Ferenc: Kritikánk és a líra. Ttáj 1973. 4. sz. 69–72. – Klaniczay Tibor: Kísérletek a magyar irodalom periodizációjára. K. T: A múlt nagy korszakai. 1973. – Koczkás Sándor: Az irodalmi 436"utánpótlás" gondjai. Nszab 1973. máj. 13. – Oltyán Béla: A magyar líra 1957–58-ban. 1–2. r. BorsSz 1973. 1. sz. 59–73, 2. sz. 74–89. – Pete György: Gondolatok a fiatal irodalomról. Nszava 1973. febr. 24. – Soós Pál: Kritika–művészetpolitika–népiség –értékelmélet. Alf 1973. 2. sz. 44–47. – Szabó B. István: A kritika: közügy. ÚÍ 1973. 1. sz. 87–92. – Sziládi János: Egy hőstípus kérdőjelei. MNemzet 1973. dec. 16. – Szilágyi Ákos: A fiatal magyar költészet helyzetéről. Krit 1973. 4. sz. 13–14. – Viták a fiatal prózaírókról. Összeáll.: Pete György. Látóh 1973. 4. sz. Agárdi Péter: Van-e fősodor? Alf 1974. 4. sz. – Alföldy Jenő: Elérhető gondok. Fiatal költészetünkről. Ttáj 1975. 8. sz. – Bálint Éva–Veres András: A sikerképtelenség környezetrajza. Vság 1974, 8. sz. – Bányai Gábor: Műhelybeszélgetés Illés Lászlóval. Nszab 1974. aug. 25. – Bata Imre: Fiatal költészetünkről. Alf 1974. 7. sz. és Kr 1975. 5. sz. – Csűrös Miklós: Egy év regénye. 1972. It 1974. 1. sz. – Kabdebó Lóránt: Fiatal költők útjai. Krit 1974. 3. sz. – Kis Pintér Imre: Szubjektív jegyzetek költőkről. Alf 1974. 4. sz. és Add tovább! Bp. 1976. – Csűrös Miklós, Zimonyi Zoltán hozzászólása Napj 1974. 5. sz. – Miklós Pál: A kritika szerepe a tömegkultúrában. ÉI 1974. nov. 16. – Nácsa Klára: Utak és lehetőségek. Fiatal prózaírókról. Vság 1974. 5. sz. – Németh G. Béla: A saját hang keresése. Napj 1974. 4. sz. – Pomogáts Béla: Az újabb magyar prózafejlődés erővonalai. Forr 1974. 10. sz. – Pomogáts Béla: Igények és eredmények. Hét költő bemutatkozása. Mozgó Világ 1974. 4. sz. – Sziládi János: Fiatal írók, fiatal kritikusok. Mnemzet 1974. jan. 16. – Szilágyi Ákos: A fiatal magyar kritika kritikája. ÚjForr 1974. 1. sz. 91–96. – Pomogáts Béla: Egy korforduló körülményei. Jegyzetek az újabb magyar prózáról. Alf 1974. 7. sz. 3–7. – Szabolcsi Miklós: Bevezető előadás az irodalomkritikusok nemzetközi konferenciáján. MNemzet 1974. nov. 13. – Szentmihályi Szabó Péter: József Attila öröksége az új költőnemzedékben. ÚÍ 1974. 4. sz. – Iszlai Zoltán: A "Kritika" szerkesztőségében. Beszélgetés Pándi Pállal, Szigethy Gáborral, Hajdu Ráfissal. ÉI 1974. 4. sz. 7. – Kritikusok műhelyében. Az Élet és Irodalom sorozata a hetilap 1974–75-ös évfolyamaiban. – Tamás Attila: Félhangos töprengések, újabb verseskötetek olvastán. Alf 1974. 7. – Vita közben: a "fiatal" költészet. Összeáll.: Pete György. Látóh 1974. 7. sz. – Zappe László: Regény. 1973. It 1974. 4. sz. 911–943. – Alföldy Jenő: Elérhető gondok. Fiatal költészetünkről. Ttáj 1975. 8. sz. – Bata Imre: Fiatal költészetünkről. Krit 1975. 5. sz. – Béládi Miklós: Mozog a mezőny. (Szép versek, 1974) ÉI 1975. jún. 7. – Bertha Bulcsu: Mi kell a regény születéséhez? ÉI 1975. nov. 15. – Czére Béla: A magyar regény 1975-ben. It 1977. 3. sz. – Csák Gyula: Magnószalag. Nszab 1975. nov. 22. – Csűrös Miklós: Költészet és prózaiság. Ttáj 1975. 10. sz. – Gáll István: Munkásirodalom?! Erki Edit interjúja. Kr 1975. 9. sz. – Király István: Vita: azaz közös gondolkodás. Kr 1975. 6. sz. – Kiss Ferenc: Ki tévedt el? Vita a legújabb magyar líráról. Ttáj 1975. 10. sz. – Kulcsár Szabó Ernő: Megközelített korszerűség. A magyar regény három évtizede. Vság 1975. 5. sz. 62–75. – Kulin Ferenc: Mérlegpróba. ÚÍ 1975. 12. sz. 96–102. – Prózairodalmunk újabb fejezetéről. Béládi Miklós, Bodnár György, Szabó B. István, Szabolcsi Miklós beszélgetése. Je 1976. 1. sz. – Sőtér István: Irodalmunk a világirodalomban. Nszab 1975. ápr. 4. – Szociográfusok tanácskozása Kecskeméten. Fo 1975. I. sz. 62–88. – Tarján Tamás: A magyar regény 1974-ben. It 1976. 4. sz. – Tóth Dezső: Az irodalomkritika pártossága. Je 1975. 1975. 10. sz. 938–944. – Varga Lajos Márton: Kritika – kérdésekkel. Kr 1975. 11. sz. 6–7. – Vasy Géza: Fiatal költők fogadtatása. Fo 1975. 11. sz. 42–46. – Vélemények, viták a művészetkritikáról. Szerk. Nyerges András. 1981. Bibl. (1961–1980). 447–467.
