Irodalompolitika, irodalomkritika
Irodalompolitika, irodalomkritika
Aczél Tamás: Álradikalizmus vagy őszinte lelkesedés? SzabN 1949. márc. 9. – Darvas József: Az új Írószövetség feladatai. SzabN 1949. okt. 16. – Déry Tibor: Álradikalizmus vagy őszinte lelkesedés? SzabN 1949. márc. 9. és D. T.: Útkaparó. 1956. – Déry Tibor: Mérleg. Nszava 1949. ápr. 3. és D. T.: Útkaparó. 1956. – Devecseri Gábor. Hozzászólás egy kritikához és egy önkritikához. SzabN 1949. nov. 27. – Gaál Gábor: A szocialista realizmus sztálini gondolata. Utunk 1949. dec. 17. és G. G.: Valóság és irodalom. 1950. – Horváth Márton: Megjegyzések demokratikus irodalmunk kialakulásáról. Csill 1950. 1. sz. 34–37. – Horváth Márton: író–diplomaták. SzabN 1949. ápr. 17.; Csill 1949. 18. sz. 44–46. és H. M.: Lobogónk: Petőfi. 1950. – Horváth Márton: A Lukács–vitáról. SzabN 1949. dec. 25. és H. M.: Lobogónk: Petőfi. 1950. – Horváth Zoltán: Az irodalomról és a kritikáról. Nszava 1949. ápr. 24. – Illés Béla: Hozzászólás az irodalmi vitához. 235SzabN 1949. márc. 11. – Illés Béla: A párt irányítja az irodalmat. SzabN 1949. dec. 25. – Katkó István: Író és változás. Dunántúl 1949. 2. sz. 69–72. – Kelemen János: Az irodalmi törvényszék, meg a kritika. SzabSzó 1949. márc. 27. – Keszi Imre: Új év – új feladatok. SzabN 1949. jan. 1. – Keszi Imre: Zsdánov és az irodalom. Csill 1949. máj. 58–61. – Király István: Prófétikus esztétika és szocialista realizmus. Forum 1949. 3. sz. 230–233. – Kolozsvári Grandpierre Emil: Új magyar költészet. Mk 1949. jan. 1. – Komlós Aladár: Klasszikusok a rostán. Nszava 1949. jan. 30. – Lukács György: Bírálat és önbírálat. TársSz 1949. 571–592. – Lukács György: A marxista kritika feladatai. Forum 1949. 4. sz. 291–313. és L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. 1970. – Molnár Miklós: A nép szétnéz saját országában. SzabN 1949. jan. 18. – Z. Pintér József: Prófétikus esztétika – szocialista realizmus. Forum 1949. 3. sz. 234–235. – Révai József: Megjegyzések irodalomtudományunk néhány kérdéséhez.. R. J.: Irodalmi tanulmányok. 1950. 283–318. – Rudas László: Irodalom és demokrácia. Vitaindító cikk a Lukács-vitához. TársSz 1949. 412–439. – Somlyó György: Csatlakozás vagy menekülés – vagy egyik se. Az új magyar költészet kérdéseiről. Forum 1949. máj. 419–430. – Király István hozzászólása Horváth Márton cikkéhez. Csill 1949. 18. sz. 46–51. – Sőtér István: Prófétikus esztétika. Forum 1949. 2. sz. 109–126. – Sőtér István: "Művekkel akarok felelni." Forum 1949. 4. sz. 324–327. – Vészi Endre: Irodalom és tagrevízió. Nszava 1949. jan. 1. – Zelk Zoltán: Vita közben. Nszava 1949. jan. 30.
Aczél Tamás: Kongresszusunk sikeréért. Csill 1950. 34. sz. 4–17. – Aczél Tamás: A proletárhegemónia kérdései irodalmunkban. Csill 1950. 35. sz. 87–94. – Darvas József: Irodalmunk kérdéseiről. Forum 1950. 5. sz. 274–280. és D. J.: Új népért, új kultúráért. 1956. – Devecseri Gábor: Az Írószövetség munkájáról. Csill 1950. 33. sz. 55–57. – Devecseri Gábor: Az Írószövetség vitáiról. Csill 1950. 32. sz. 42–44. – Illés Béla: Irodalmunk időszerű kérdéseiről. IÚ 1950. nov. 2. – Király István: Népi demokráciánk irodalma. It 1950. 2. sz. 33–56. – Lukács György: Következtetések az irodalmi vitából. TársSz 1950. 613–616. – Révai József: Megjegyzések irodalmunk néhány kérdéséhez. SzabN 1950. márc. 19.; TársSz 1950. 193–211. és R. J.: Irodalmi tanulmányok. 1950. – Sinkó Ervin: Kulturális örökség és szocialista realizmus. Híd 1950. 465–477.; 633–642.; 1951. 124–135. – Sőtér István: Alkotók és tanítók. Csill 1950. 31. sz. 50–52. – Szigeti József: Önbírálat. Csill 1950. 32. sz. 45–49. – Veres Péter: Beszéljenek a művek is. 1950. V. P.: Útközben. 1954. – Vita a magyar irodalom kérdéseiről. 1950.
Darvas József: A magyar irodalom helyzete és feladatai. Csill 1951. 515–543. és D. J.: Új népért, új kultúráért. 1956. – Déry Tibor: Amiről az írókongresszuson szó lesz. Nszava 1951. ápr. 25. – Déry Tibor: A "Fehér pillangó "-vita. IÚ 1951. febr. 15. – Gaál Gábor: A párt és az író. Utunk 1951. máj. 4. – Gergely Mihály: Hozzászólás egy bírálathoz. Csill 1951. 493–496. – Gergely Sándor: Haladó irodalmunk egységéért. Csill 1951. 1005–1007. – Goda Gábor: Prózairodalmunk néhány kérdéséről. Csill 1951. 899–905. – Horváth Márton: Felszólalás az Írószövetség első kongresszusán. Csill 1951. 579–586. – Illés Béla: Az irodalom pártosságáról. 1951. I. B.: Pipafüst mellett. 1967. – Illés Béla: Kongresszus előtt. IÚ 1951. ápr. 26. – Illés Béla: Az írókongresszus után. IÚ 1951. máj. 10. – Karinthy Ferenc: Irodalmunk a békeharcban. SzabN 1951. ápr. 21. – Karinthy Ferenc: Kongresszusi jegyzetek. Csill 1951. 415–419. – Kelemen János: A szocialista realizmus az írók felszabadítója. SzabSzó 1951. jan. 28. – Kende István: Irodalmunk veszélye a sémaszerűség. SzabN 1951. febr. 4. – Keszi Imre: Irodalmunk nemzeti formájáról és szocialista tartalmáról. SzabN 1951. nov. 18. – Király István: Hozzászólás az emberábrázolás kérdéséhez. IÚ 1951. 7. sz. – Király István: Hozzászólás az irodalmi egység kérdéséhez. SzabN 1951. ápr. 22. – Losonczy Géza: A pozitív hős kérdéséről. Csill 1951. 3. sz. 290–307. – Lukács György: Mit tanulhatunk a szovjet irodalomtól? SzabN 1951. ápr. 29. – Lukácsy Sándor: Irodalmi örökségünk felhasználásáról. IÚ 1951. nov. 22. – A Magyar Írók Szövetsége alapszabály–tervezete. 1951 – A Magyar Írók Első Kongresszusa. 1951. – Megjegyzések az irodalmi kritika kérdéséhez. SzabN 1951. szept. 23. – Örkény István: Írók és kritikusok. IÚ 1951. okt. 25. – Pándi Pál: Jegyzetek a kritikáról. Csill 1951. 6. sz. 781–789. és P. P.: Viták és kritikák. 1954. – Révai József: Beszéd a MDP II. kongresszusán. SzabN 1951. febr. 27. és R. J.: Kulturális forradalmunk kérdései. 1952 – Révai József: A magyar irodalom feladatai. TársSz 1951. 345–359.; IÚ 1951. máj. 10. és R. J.: Kulturális forradalmunk kérdései. 1952. – Sándor Kálmán: A pártkongresszus irodalmunknak is nagy eseménye volt. IÚ 1951. márc. 15. – Tamási Lajos: Tanulni az írónak is, a kritikusoknak is! IÚ 1951. szept. 13. – Veres Péter: Hozzászólás Révai József kongresszusi beszédéhez. IÚ 1951. márc. 15. – Veres Péter: Műveinkkel a békéért. MNemzet 1951. ápr. 3.
Benjámin László: Mesterség és alkotás. ÚH 1952. 1. sz. 20–27. – Bodnár György: Déry Tibor: Felelet II. MNemzet 1952. máj. 18. – Bodnár György: Kritikánk helyzetéről. Csill 1952. 10. sz. 2361232–1237. – Földeák János: A Feleletről. ŰH 1952. 5. sz. 78–81. – Hegedüs Géza: A romantika útja. IÚ 1952. dec. 18. – Lukács György: A sematizmus elleni harc mai állása és új problémái. Csill 1952. 2. sz. 138–158. – Major Ottó: Útmutató irodalmunknak. Csill 1952. 1298–1304. – Máté György: Pártunk útmutatása. IÚ 1952. júl. 17. – Mészáros István: Déry Tibor: Felelet. ÚH 1952. 4. sz. 75–88. – Mégegyszer a kritikai realizmusról. MűvN 1952. 11. sz. 31. – Molnár Miklós: Az írókongresszus évfordulójára. IÚ 1952. máj. 8. – Nagy Péter: A Felelet második kötetéről. Csill 1952. 723–735. – Osváth Béla: Az irodalom harca a békéért. Ttáj 1952. 231–249. – Pándi Pál: A XIX. kongresszus útmutatásai a magyar irodalomnak. SzabN 1952. dec. 4. – Pártunk útmutatása. (Révai cikkéről.) IÚ 1952. okt. 23. – Révai József: Megjegyzések egy regényhez. TársSz 1952. 741–761. és R. J.: Kulturális forradalmunk kérdései. 1952. – Révai József: Irodalmunk egyes kérdéseiről. 1952. Vita irodalmunk helyzetéről. 1952. és R. J.: Kulturális forradalmunk kérdései. 1952. – Sándor Kálmán: A kétfrontos harc kérdéseihez. ÚH 1952. 9–10. sz. 167–170. – Sarkadi Imre: A sematizmus kérdése. IÚ 1952. jan. 17. – Sőtér István: A fiatal írók konferenciája elé. ÚH 1952. 11. sz. 40–43. – Sőtér István: A torzítások és előítéletek felszámolásáról. IÚ 1952. szept. 25. – Szabolcsi Miklós: Megjegyzések a Felelet vitájához. IÚ 1952. júl. 3. – Tamás Aladár: A XIX. pártkongresszus és az irodalom. Csill 1952. 1155–1161. – Vita irodalmunk helyzetéről. 1952. –
Aczél Tamás: Harcos politikai költészetet. Csill 1953. 895–898. – Fábián Zoltán: Beszéljünk nyíltan. Csill 1953. 682–686. – Heller Ágnes: Bírálat és önbírálat az irodalomban. Csill 1953. 6. sz. 900–904. – Heller Ágnes: Liberalizmussal a bürokrácia ellen? Csill 1953. 1366–1367. – Keszi Imre: Irodalmunk sokszínűségéért. Csill 1953. 1700–1703. – Király István: Az irodalmi kritikáról. IÚ 1953. 26. sz. – Király István: Az írói magatartás. Csill 1953. 1899–1902. – Pándi Pál: Kritikai jegyzetek. Csill 1953. 1532–1544. és P. P.: Viták és kritikák. 1954. – Szigeti József: Az SZKP XIX. Kongresszusának jelentősége a szocialista realista művészet számára. Csill 1953. 1663–1683.
Abody Béla: Túllicitálásról és ellenállásról. 1954. A. B.: Indulatos utazás. 1957. – Aczél Tamás: Néhány szó a vitákról. Csill 1954. 113–115. – Bodnár György: Új törekvések és új problémák a mai magyar irodalomban. TársSz 1954. 11. sz. 69–85. – Bölöni György: Tiszta vizet a pohárba. IÚ 1954. jan. 29. – Cseres Tibor: Több írói felelősségtudatot! MűvN 1954. ápr. 4. – Darvas József: Beszámoló a Magyar Írók Szövetségének közgyűlésén. Csill 1954. 1345–1378.; ÚH 1954. 7. sz. 1–29. és D. J.: Irodalom és felelősség. 1955. – Darvas József: A túllicitálásról. SzabN 1954. nov. 21. és D. J.: Új népért, új kultúráért. 1956. – Darvas József: Zárszó az Írószövetség közgyűlésén. Csill 1954. 1551–1560. – Déry Tibor: Hozzászólás. Csill 1954. 312–314. – Déry Tibor: Az írók egyetértéséről. 1954. D. T: Útkaparó. 1956. – Diószegi András: A pesszimizmus ellen. SzabN 1954. jan. 5. – Erdei Sándor: Nézeteltérések – feladatok. Csill 1954. 2381–2394. – Gyertyán Ervin: Naturalizmus és sematizmus. Nszava 1954. dec. 19. – Háy Gyula: Több írói felelősséget! MűvN 1954. ápr. 4. – Héra Zoltán: A művészi stílusok szabadságáról. Nszab 1954. jún. 23. – Horváth Márton: Vita az irodalom helyzetéről. Csill 1954. 711–722. – Illés Béla: Gondolatok az írók közgyűléséről. IÚ 1954. 18. sz. – Illés Béla: Mit várunk az Írószövetségünk közgyűlésétől? IÚ 1954. 15. sz. – Illés Béla: A pártkongresszus irodalmunk egységéért. IÚ 1954. 12. sz. – Az Írószövetség tanácskozása. IÚ 1954. 17. sz. – Illyés Gyula: A pesszimista versekről. 1954. I. Gy.: Ingyen lakoma. 1964. – Király István: Hozzászólás az új magyar irodalom egyes kérdéseiről megjelent vitaindítóhoz. IÚ 1954. 7. sz. – Király István: Irodalmi nézeteltérések. Csill 1954. 1764–1771.; 1977–1983. – Koczkás Sándor: A pártosságról. ÚH 1954. 1. sz. 67–74. – Kónya Lajos: Kultúránk nemzeti jellegéről. IÚ 1954. 12. sz. – Kónya Lajos: A nép bizalmáért. ÚH 1954. 11–12. sz. 67–70. – Mesterházi Lajos: Egységes irodalmunk irányzatairól. IÚ 1954. 21. sz. – Molnár Miklós: Irodalmi nézeteltéréseinkről. IÚ 1954. 34. sz. – Nagy Péter: Egészséges irodalmi közvéleményt! Csill 1954. 1542–1546. és N. P.: Mérlegen. 1955. – Nagy Péter: A fiatalok gondja. IÚ 1954. jan. 30. és N. P.: Mérlegen. 1955. – Nagy Péter: Pártunk III. Kongresszusa és irodalmunk. Csill 1954. 1108–1124.; IÚ 1954. 13. sz. és N. P.: Mérlegen. 1955. – Örkény István: Több írói felelősséget! MűvN 1954. ápr. 4. – Pándi Pál: Az irodalomkritikáról. IÚ 1954. 19. sz. és P. P.: Viták és kritikák. 1954. – Pándi Pál: Nyílt, elvi vitákat. IÚ 1954. 16. sz. – Sarkadi Imre: Tartalmasabb irodalmi egységet! IÚ 1954., 15. sz. – Sarkadi Imre: Vita az irodalmi helyzetről. Csill 1954. 707–709. – Simó Jenő: A Magyar Írók Szövetségének közgyűlése. TársSz 1954. 7. sz. 158–167. – Sőtér István: megjegyzések az irodalmi vitákhoz. Csill 1954. 301–305. – Szabó Pál: A mai élet ábrázolása az író legfőbb feladata. Nszava 1954. márc. 21. – Szabolcsi Miklós: Közgyűlés után. Csill 1954. 1535–1541. – Az új magyar irodalom egyes kérdéseiről. SzabN 1954. márc. 15. és Csill 1954. 663–673. – Ungvári Tamás: Irodalom és felelősség. Csill 1954. jún. és Irodalom és felelősség. 1955. – Urbán Ernő: Felelősségünk és feladataink. SzabN 1954. júl. 4. – Urbán Ernő: Vita az irodalmi helyzetről. Csill 1954. 709–710. – 237 Veres Péter: Vita az irodalmi helyzetről. Csill 1954. 699–707. és V. P.: Közös gondjainkról 1955. – Vértes György: A KV–ülés tanulságaihoz. IÚ 1954. 34. sz. – Vita az Írószövetségben. Csill 1954. ápr.
Aczél Tamás: Valódi és álproblémák. IÚ 1955. aug. 27. – Aczél Tamás: Zavar a kása körül. IÚ 1955. 37. sz. – Bóka László: Tíz esztendő. Csill 1955. 825–828. – Bölöni György: Tiszta vizet a pohárba. IÚ 1955. jan. 29. és B. Gy.: Nemzedékről nemzedékre. 1966. – Csoóri Sándor: Fiatalok és öregek. IÚ 1955. aug. 6. – Darvas József: Az irodalom a nép ügye. SzabN 1955. dec. 11. és D. J.: Új népért, új kultúráért. 1956. – Darvas József: A márciusi határozat és a kulturális forradalom feladatai. Csill 1955. 1209–1245. és D. J.: Új népért, új kultúráért. 1956. – Déry Tibor: Meditáció a fiatalságról. IÚ 1955. aug. 27. – Déry Tibor: Párbeszéd a pesszimizmusról. 1955. D. T: Útkaparó. 1956. – Feladatainkról. Csill 1955. 843–848. – Gellért Oszkár: Öregek és fiatalok. IÚ 1955. aug. 6. – Háy Gyula: Szabadság és felelősség. IÚ 1955. szept. 10. – Hermann István: Tények és igazságok. Csill 1955. 635–637. – Illés Béla: Irodalmunk elvi egységéért. IÚ 1955. nov. 26. – Illés Béla: Irodalmunk holnapjáért. IÚ 1955. dec. 17. – Illés Lajos: Írói magatartás és az új írónemzedék. ÚH 1955. 9. sz. 55–59. – Keszi Imre: A fiatal írók nevelésének módszereihez. IÚ 1955. aug. 20. – Király István: Az irodalom időszerű feladatairól. IÚ 1955. 13. sz. – Klaniczay Tibor: A realizmus fogalmáról. IÚ 1955. nov. 12. – Kuczka Péter: Egészen nyíltan. IÚ 1955. aug. 13. – Lukács György: A világnézeti és művészeti dekadencia leleplezése napjaink politikai harcainak fontos része. SzabN 1955. márc. 17. – A Magyar Írók Szövetsége pártszervezetének határozata. IÚ 1955. dec. 31. – Nagy Péter: A kritikus vallomása. Csill 1955. 785–790. és N. P: Mérlegen. 1955. – Pándi Pál: A hagyományról. Csill 1955. 2291–2303. – Pándi Pál: A kritika felelőssége. IÚ 1955. szept. 3. – A pártosság elmélyítése – irodalmunk fejlődésének fő feltétele. TársSz 1955. 5. sz. 70–84. – A pártos irodalmi egységért. IÚ 1955. dec. 3. – A realizmus kérdései a magyar irodalomban. 1955. – Rényi Péter: Új sematizmus? SzabN 1955. márc. 20. – Sarkadi Imre: Öreg öregek és fiatal fiatalok. IÚ 1955. aug. 13. – Simó Jenő: Emeljük irodalmunk eszmei és művészi színvonalát. SzabN 1955. febr. 13. – Szabolcsi Miklós: Irodalmi bírálatunk helyzete. Csill 1955. 1490–1499. – Szabolcsi Miklós: A szovjet írókongresszus tapasztalatainak alkalmazásáról. Csill 1955. 646–654. – Szabolcsi Miklós: A valóságábrázolás és pártosság kérdései. 1955. – Tamási Lajos: A szovjet írók II. Kongresszusa és feladataink. Csill 1955. 443–454. – Veres Péter: Amit még hozzátehetek az öregek és fiatalok vitájához. IÚ 1955. szept. 3. – Veres Péter: Irodalom és történelem. ÚH 1955. 12. sz. 51–52. – Veres Péter: Öregek és fiatalok. IÚ 1955. júl. 30.
Abody Béla: Elmélkedések a következő lépésről. Alf 1956. 4. sz. 137–140. és A B.: Indulatos utazás. 1957. – Abody Béla: Gondjainkról. ÚH 1956. 6. sz. 53–56. és A. B.: Indulatos utazás. 1957. – Aczél Tamás: Szenvedélyes igazságszeretetet! IÚ 1956. szept. 22. – Barta, János: Még egyszer a szocializmusról. Alf 1956. 5. sz. 116–129. – Bóka László: Folytassuk a vitát. IÚ 1956. ápr. 21. – Bóka László: A művek elé. Csill 1956. 8. sz. 398–401. – Czine Mihály: Fiatalok gondjai. ÚH 1956. 5. sz. 51–56. – Darvas József: Egy értelmiségi ankét margójára. SzabN 1956. okt. 7. – Déry Tibor: Író és párt. D. T.: Útkaparó. 1956. – Erdei Sándor: A műveké a szó. IÚ 1956. szept. 15. – Erdei Sándor: Tovább! IÚ 1956. okt. 13. – Fekete Gyula: A lenini normák végleges győzelméért. IÚ 1956. szept. 22. – Fekete Gyula: Vita közben. MűvN 1956. júl. 1. – Forgács László: Forradalmi romantika – vagy szocialista realizmus? IF 1956. 3. sz. 222–227. – Földeák János: Már szabadabban és bátrabban. Nszava 1956. aug. 5. – Földeák János: Még nagyobb felelősséggel! IÚ 1956. júl. 14. – Földeák János: Vitatkozunk? – Vitatkozzunk! IÚ 1956. máj. 26. – Gereblyés László: Nézzünk előre. IÚ 1956. ápr. 14. – Gergely Sándor: Szerkesztgetünk, szerkesztgetünk? IÚ 1956. máj. 19. – Gyárfás Miklós: Az Egy esztétikája és a meg nem értett kritikai szemlélet. IÚ 1956. szept. 1. – Gyárfás Miklós: Irodalmi dogmatizmus. IÚ 1956. ápr. 21. – Háy Gyula: Az emberi méltóság diadala. IÚ 1956. máj. 5. – Háy Gyula: Az igazságért a marxistának is naponta meg kell küzdenie. IÚ 1956. szept. 22. – Háy Gyula: Az írók közgyűlése előtt. IÚ 1956. szept. 8. – Háy Gyula: Ne folytassunk sérelmi politikát. IÚ 1956. júl. 28. – Háy Gyula: Válasz egy levélre. IÚ 1956. máj. 26. – Hermann István: Lobogónk: József Attila. Csill 1956. júl. 186–190. – Hermann István: Népfront és irodalom. Csill 1956. 1014–1018. – Kállai Gyula: Nagy feladatok hárulnak az írókra. IÚ 1956. szept. 22. – Keszi Imre: A tévedések esztétikai megalapozásáról. IÚ 1956. máj. 12. – Keszi Imre: Szocialista realizmus vagy szocialista irodalom? IÚ 1956. okt. 6. – Király István: Az irodalom pártosságáért. SzabN 1956. ápr. 1. – Király István: A világnézet szerepe a művészi alkotásban. IÚ 1956. 13. sz. – Kolozsvári Grandpierre Emil: A politikai növény avagy elmélkedés a szocialista realizmusról. IÚ 1956. okt. 13. – Kuczka Péter: 238Jövendő és mai gondokról. MűvN 1956. 1956. jún. 3. – Kuczka Péter: Kérdések. IÚ 1956. ápr. 7. – Kuczka Péter: Szívesen vitáznék… IÚ 1956. máj. 26. – Lukács György: A haladás és reakció harca mai kultúránkban. TársSz 1956. 6–7. sz. 68–87. – Lukács György: A perspektíváról. Csill 1956. és L. Gy.: Művészet és társadalom. 1969. – A Magyar Írók Szövetségének közgyűlése. SzabN 1956. szept. 18. – A Magyar Írók Szövetsége forradalmi bizottságának felhívása. Nszab 1956. nov. 3. – Major Ottó: Pártegység és írói morál. IÚ 1956. szept. 29. – Márkus István: Igazi népfrontpolitikát! IÚ 1956. szept. 22. – Mészáros István: A művészet nemzeti jellegéről. ÚH 1956. 9. sz. 56–62. – Nagy Péter: A kritika órája. IÚ 1956. szept. 29. – Nógrádi Sándor: Az írók közgyűlésének néhány hozzászólásához. SzabN 1956. szept. 23. – Pándi Pál: "Az igazat mondd, ne csak a valódit". SzabN 1956. jan. 22. – Somlyó György: Jegyzetek a költészet lehetőségeiről. IÚ 1956. 17. sz. – Somlyó György: Tágabb horizontot. SzabN 1956. jún. 11. – Szabolcsi Miklós: Gondolatok a XX. kongresszus után. Csill 1956. 805–811. – A szellem napvilága. SzabN 1956. jún. 24. – Tolnai Gábor: A XX. Kongresszus és az irodalomtörténetírás. ItK 1956. 255–262. és T. G.: Évek-századok. 1958. – Tolnai Gábor: Viaskodás a kongresszussal. IÚ 1956. máj. 12. – Tóth Dezső: Elvek, írók, irodalomtörténészek. IÚ 1956. ápr. 14. – Urbán Ernő: Gondolatok a Központi Vezetőség határozata után. Csill 1956. 1. sz. 172–176. – Veres Péter: Az írói munkáról. IÚ 1956. máj. 19. – Veres Péter: Történelmi felelősséggel. IÚ 1956. szept. 22. – Vita a pártosságról. IÚ 1956. márc. 31. – Zelk Zoltán: Miért harcoltunk? IÚ 1956. szept. 22.
Benjámin László, Erdei Sándor, Kónya Lajos, Örkény István, Sipos Gyula, Tamási Lajos: A "Kortárs" szerkesztőségének. Kort 1957. 1. sz. 142–145. – Bóka László: A 20. századi irodalomtudomány problémái. ItK 1957. 1. sz. 1–11. – Bölöni György: Az irodalmi kibontakozásért. ÉI 1957. aug. 2. és B. Gy.: Nemzedékről nemzedékre. 1966. – Bölöni György: Március és október. ÉI 1957. márc. 15. – Bölöni György: Nemzedékről nemzedékre. ÉI 1957. dec. 21. és B. Gy.: Nemzedékről nemzedékre. 1966. – Bölöni György: Türelem és bizalom. ÉI 1957. okt. 11. – Csehi Gyula: A forradalmi művészet szabadsága és felelőssége. Kor 1957. 5. sz. 473–484. – Dobozy Imre: Magyarnak születtünk. Nszab 1957. jan. 20. – Erdős László:A szocialista realizmusról. ÉI 1957. dec. 6. – Fülöp Gábor: Gondolatok az Irodalmi Újságról. 1957. – Gellért Oszkár: A népi írók útja. Nszab 1957. jún. 16. – A hallgató írók legendája és az Irodalmi Tanács. ÉI 1957. 7. sz. – Héra Zoltán: Távlatok és tanulságok. Néhány szó az irodalmi kibontakozásról. Nszab 1957. jan. 13. és H. Z.: Irodalmi tudósítások. 1965. – Héra Zoltán: Újra a szocialista realizmusról. Nszab 1957. ápr. 4. – Az Írószövetség elnökségének vitája Fodor Józseffel. Nszab 1957. jan. 11. és jan. 16. – Kállai Gyula: Az értelmiségről és kulturális politikánkról. Nszab 1957. aug. 4. és K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – Kállai Gyula: Válasz az értelmiség néhány kérdésére. Nszab 1957. okt. 6. és K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – Kallós Miklós: Írástudók felelőtlensége. Kor 1957. 892–901. – Komlós János: A magyar irodalom kibontakozásáról. MNemzet 1957. dec. 25. – A magyar Írószövetség feloszlatása. Nszab 1957. ápr. 21. – Mesterházi Lajos: Egység és vita. ÉI 1957. szept. 13. – Mesterházi Lajos: Irodalmi kérdésekről. Nszab 1957. dec. 15. – Mesterházi Lajos: A kritika kritikája. Kort 1957. 295–297. – Molnár Endre: Az Írószövetség politikai tevékenységéről. Nszab 1957. febr. 10. – Nagy István: Amiről többet szeretnénk olvasni. Kort 1957. 1252–1257. – Nagy Sándor: Sztrájkolnak-e az írók? Népakarat 1957. febr. 24. – Németh László: Magyar műhely. Kort 1957. 1. sz. 45–57. – Révai József: Eszmei tisztaságot. Nszab 1957. márc. 7. – Simó Jenő: Az irodalmi egység kérdéséhez. Mo 1957. júl. 10. – Simó Jenő: Irodalmi életünk válsága. ÉI 1957 ápr. 26. – Szigeti József: Még egyszer a Lukács-kérdésről. TársSz 1957. 7–8. sz. 37–62. – Tamási Áron: Szellemi tisztesség. ÉI 1957. dec. 21. – Togliatti, Palmiro: Az Irodalmi Újságról és az írók szerepéről a magyarországi eseményekben. Nszab 1957. ápr. 14. – Tolnai Gábor: A mai irodalmi kritikánk helyzetéről. Nszab 1957. okt. 13. és T. G.: Évek – századok. 1958. – Tolnai Gábor: Mégegyszer irodalmi kritikánk helyzetéről. Nszab 1957. nov. 23. és T. G.: Évek, századok. 1958 – Tolnai Gábor: Soraink rendezése. ÉI 1957. júl. 19.
Bóka László: A magyar irodalomtudomány tíz esztendeje – eredmények, problémák, feladatok. B. L.: Tegnaptól máig. 1958. – Bölöni György: Barátságos figyelemmel. ÉI 1958. jan. 10. és B. Gy.: Nemzedékről nemzedékre. 1966. – Bölöni György: Írók a mérlegen. ÉI. 1958. jún. 27. és B. Gy.: Nemzedékről nemzedékre. 1966. – Bölöni György: A népi vita. ÉI 1958. okt. 10. és B. Gy.: Nemzedékről nemzedékre. 1966. – Darvasi István: Ünnep után. ÉI 1958. aug. 22. – Diószegi András: A "népi" írók nacionalizmusáról. Kort 1958. 9. sz. 373–383. és D. A.: Megmozdult világban. 1967. – Diószegi András: A "népi" írók tragikus magyarságszemléletéhez. Nszab 1958. szept. 11. – Erdős László: Irodalom és modernség. ÉI 1958. júl. 18. – Erdős László: Módszer és világnézet. Kort 1958. 5. sz. 746–754. – Fogarasi Béla: A marxizmus és a revizionizmus harca a 239tudományban. MTud 1958. 465–478. – Forgács László: Gondolatok a "Megszerkesztett Harmóniáról". Nagyv 1958. 99–111. – Forgács László: Tudatosság és költőiség. Kort 1958. 8. sz. 274–281. – Földeák János: Válaszút előtt. Kort 1958. 8. sz. 243–245. – Gálfalvi Zsolt: Gondolatok a szocialista realizmusról. Igaz Szó 1958. 5. sz. 739–746.; 6. sz. 829–836.; 7–8. sz. 107–115. – Héra Zoltán: Alkotás és világnézet. Nszab 1958. szept. 21. – Héra Zoltán: Ellentétek és közös feladatok. 1968. H. Z.: Irodalmi tudósítások. 1965. – Héra Zoltán: Az irodalomtörténészek szemével. Nszab 1958. szept. 13. – Héra Zoltán: Az új népiség és a fiatal írók. Nszab 1958. dec. 14. – Horváth Zsigmond: Világnézet – módszer – kompozíció. Kort 1958. 6. sz. 909–915. – Imre Katalin: A szocialista realizmusról. ÉI 1958. ápr. 25. – Kállai Gyula: Az MSZMP kulturális politikája. Nszab 1958. máj. 6. és K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – Kállai Gyula: A szocialista kultúráért. 1958. K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – Király István: Az irodalmi modernizmus kérdéséről. Nszab 1958. dec. 7. – Király István: A modernizmusról. Kort 1958. 12. sz. 910–921. és Elvek és utak. 1965. – Kiss Lajos: Mai irodalmunk néhány kérdéséről. Ttáj 1958. 1. sz. 1–3. és K. L.: Élet és esztétika. 1960. – Klaniczay Tibor: A XX. századi népiességről. Nszab 1958. szept. 16. – Klaniczay Tibor: Népiesség és romantika. Kort 1958. 12. sz. 894–900. és K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – Klaniczay Tibor: A "népi" írók az irodalomtörténet mérlegén. Kort 1958. 12. sz. 1718–1720. – Köpeczi Béla: A népi írók múltjáról és jelenéről. Népművelés 1958. 9. sz. 5–6. – Láng Gusztáv: Hasznos kezdeményezés. Utunk 1958. 48. sz. – Mesterházi Lajos: Előhang a "népi" vitához. ÉI 1958. júl. 18. és Kort 1958. 12. sz. 1716–1717. – Mesterházi Lajos: Gondok gyűrűzése. ÉI 1958. máj. 23. – Mesterházi Lajos: A modern művészetért. ÉI 1958. szept. 5. – Mészáros Ferenc: A művelődéspolitikai irányelvek szellemében. Je 1958. 2. sz. 1–6. – Molnár Erik: Irracionalizmus és ösztönösség. Kort 1958. II. 569–571. és MTud 1958. 409–411. – Molnár Géza: Töprengések és tapasztalatok egy Janus–arcú mozgalomról. Kort 1958. 8. sz. 246–251. – Munkánk vezérfonala. ÉI 1958. aug. 22. – K. Nagy Magda: A "népi" írók felelőssége és a népi misztika veszélye. Kort 1958. 12. sz. 1711–1713. – Orbán László: A párt művelődéspolitikai irányelveinek jelentősége. TársSz 1958. 10. sz. 65–79. – Ortutay Gyula: A "népi" írók kérdéseiről. Kort 1958. 10. sz. 572–582. és O. Gy.: Írók, népek, századok. 1960. – Ortutay Gyula: A "népi" írók válaszúton. Kort 1958. 12. sz. 1713–1714. – Pándi Pál: Irodalom és irányzatok. ÉI 1958. dec. 23., 1959. jan. 2. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál: Klasszicitás és korszerűség. ÉI 1958. 25. sz. – Pándi Pál: Nacionalizmus és színvonalsüllyedés. ÉI 1958. máj. 23. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál: Petőfi-képünkről. Kort 1958. ápr. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Sőtér István: Irodalomtudományunk feladatai a népiírók vitájában. MTud 1958. 297–304. – Sőtér István: Jegyzet a szocialista realizmusról. Kort 1958. 3. sz. 437–441. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. – Sükösd Mihály: A "modern" költészetről. ÉI 1958. aug. 15. – Szabó György: Veszélyes elméletek. ÉI 1958. aug. 1. – Szabó Pál: Tavaszi gondok. ÉI 1958. máj. 23. – Szabolcsi Gábor: Számvetés a Párt művelődéspolitikai irányelveinek megjelenése után. Ttáj 1958. okt. és Sz. G.: Író és valóság. 1960. – Szabolcsi Gábor: Törvény vagy lehetőség? ÉI 1958. júl. 25. és Sz. G.: Író és valóság. 1960. – Szigeti József: Lukács György filozófiai és politikai nézeteinek összefüggése. TársSz 1958. 2. sz. 28–39. – Szigeti József: Az MSZMP kultúrpolitikájáról. MTud 1958. 397–408. – Szigeti József: Művészi alkotás és pártosság Lukács György esztétikájában. TársSz 1958. 7–8. sz. 46–61. – A szocialista irodalom helyes értelmezéséért. ÉI 1958. júl. 18. – Tímár György: Izmusok, modernség, szocialista realizmus. ÉI 1958. júl. 4. – Tolnai Gábor: A XX. kongresszus és az irodalomtörténetírás. T. G.: Évek, századok. 1958. – Történészvita a "népi" írókról. Száz 1958. 732–757. – Trencsényi-Waldapfel Imre: Revizionizmus az esztétikában. ÉI 1958. nov. 14. – Vámos Ferenc: Magyar műhely – Bartók– modell. Kort 1958. 7. sz. 392–401. – Vita a magyarországi "népi" írókról. Kort 1958. 12. sz. 1705–1706. – Vita a népi írókróL 1958. (Soksz.)
Abody Béla: Modern könyvtár – modern irodalom. Kort 1959. 2. sz. 257–268. – Bóka László: Modernség, modernizmus, kritika. ÉI 1959. júl. 10. és B. L.: Arcképvázlatok és tanulmányok. 1962. – Darvas József: Irodalmunk helyzetéről. Kort 1959. 10. sz. 575–594. és Élő irodalom. 1969. – Falus Róbert: Az eszmei minimumról. Kort 1959. 5. sz. 772–774. – Földeák János: A munkásábrázolás új irodalmunkban. Nszava 1959. aug. 9. – Héra Zoltán: Pártosság, népiség. Nszab 1959. okt. 4. – Héra Zoltán: Realizmus és modernizmus. Nszab 1959. ápr. 12. és H. Z.: Irodalmi tudósítások. 1965. – Kállai Gyula: Eszmei harc a Magyar Népköztársaságban. Nszab 1959. júl. 24.; Kommunyiszt 1959. jún. és K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – Kállai Gyula: Felszólalás az MSZMP VIL kongresszusán. Nszab 1959. dec. 3. és K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – Kállai Gyula: A magyar irodalom a népért. Kort 1959. 10. sz. 595–603. és K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 2401962. – Király István: Kezdetek és előzmények. Kort 1959. 3. sz. 448–456. – Kiss Lajos: Irodalmi levél. Ttáj 1959. 11. sz. 3. és K. L.: Élet és esztétika. 1960. – Kiss Lajos: Irodalom és pártosság. Kort 1959. I. 914–925. és K. L.: Élet és esztétika. 1960. – A Magyar Írók Szövetségének alakuló közgyűlése. Nszab 1959. szept. 26. és ÉI 1959. okt. 2. – Maróti Lajos: Mai líra – modern líra. Kort 1959. 4. sz. 615–627. – Mérleg és kitekintés. Kort 1959. 4. sz. 598–606. – Mesterházi Lajos: Az írói munka szolgálat, a nép ügyének szolgálata. (Felszólalás az MSZMP VII. kongresszusán.) Nszab 1959. dec. 3. – Molnár Géza: Az irodalmi kibontakozás új távlatai. Nszava 1959. márc. 11. – Nemes István: Az irodalomtudomány néhány feladata az MSZMP KB kulturális elméleti munkaközösségének vitaindító tézisei után. Je 1959. 2. sz. 87–90. – Orbán László: A párt művelődési politikájának végrehajtásáért. Nszab 1959. febr. 15. – Pándi Pál: A "minimum eszméjéről". Kort 1959. 5. sz. 775–779. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Sinkó Ervin: Mit adhat a költő? Híd 1959. 473–481. – Szabolcsi Gábor: Író és valóság. Ttáj 1959. dec.; 1960. jan. és Sz. G.: Író és valóság. 1960. – Szabolcsi Gábor: Szocialista realizmus és modernizmus. Kort 1959. 3. sz. 457–461. és Sz. G.: Író és valóság. 1960. – Szabolcsi Miklós: Megjegyzés a vitához. Kort 1959. I. 97–102. és Sz. M.: Költészet és valóság. 1959. 242–252. – Tóth Dezső: Parasztság, nemzetség, népiesség. Kort 1959. 1. sz. 103–108. és T. D.: Életünk – regényeink. 1963. – Varga Mihály: Író és közönség. Kort 1959. 462–465. – Vita a felszabadulás utáni magyar irodalom kérdéseiről. ItK 1959. 560–568.
Almási Miklós: Elveszett fogalmak – ÉI 1960. nov. 11. – Dobozy Imre: Viták irodalmunkról. Nszab 1960. jan. 17. – Gyertyán Ervin: "A" kispolgár és "a" proletár – idézőjelben és anélkül. Kort 1960. I. 109–112. – Kállai Gyula: Beszámoló a Hazafias Népfront II. kongresszusán. 1960. K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – A nacionalizmus a magyar irodalom tükrében. 1960. (Soksz.) – Sinkó Ervin: A nemzeti irodalom fogalma. Híd 1960. 253–258. – Sőtér István: Realizmus és modernizmus. ÉI 1960. 4. sz. – Szabó György: A nacionalizmus a magyar irodalom tükrében. Val 1960. 3. sz. 40–47. – Szabolcsi Miklós: A harmadik írónemzedék. ÉI 1960. júl. 22. és Sz. M.: Elődök és kortársak. 1964. – Szabolcsi Miklós: Nacionalizmus és a legújabb magyar irodalom néhány problémája. (Hozzászólásokkal.) MTA I. OK 1960. 134–186. – Vita a fiatal írókról. ÉI 1960. júl.–dec.
Czimer József: A pozitív hős konfliktusa. ÚÍ 1961. 2. sz. 72–82. – Fábry Zoltán: Humánum a magyar költészetben. Kort 1961. 906–911. – Gyurkó László: Vallomás az életformáról. ÚÍ 1961. 3. sz. 265–270. – Héra Zoltán: Vita a mai falu ábrázolásáról az Írószövetségben. Nszab 1961. okt. 22. – Illés László: Gondolatok a realizmusról. Kort 1961. 3. sz. 448–451. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Jegyzetek a kritikáról. Kort 1961. 597–600. – A kritikus hivatása. ÉI 1961. márc. 3. – Klaniczay Tibor: A népies konzervativizmus nemzetfelfogásáról. Kort 1961. 2. sz. 266–279. és K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – Klaniczay Tibor: Történelmi téma – szocialista regény. Kort 1961. 10. sz. 519–529. – Mesterházi Lajos: Szerénytelen megjegyzés. ÉI 1961. dec. 2. – Pándi Pál: Egy gondolat irodalmunk társadalmi szerepéről. ÉI 1961. jún. 3. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Polgári irodalom – szocialista kultúra. (Ankét.) Nagyv 1961. 912–917.; 1058–1066. – Szabolcsi Miklós: A kritika – mérlegen. ÉI 1961. okt. 7. – Szigeti József: Gondolatok a marxista esztétika és kritika viszonyáról. TársSz 1961. 5. sz. 99–110. – Tóth Dezső: A parasztábrázolás kérdései mai szépprózánkban. Kort 1961. 11. sz. 749–758. és T. D.: Életünk – regényeink. 1963. – Vita a parasztábrázolásról. ÉI 1961. nov. – 1962. márc.
Ankét az irodalmi modernségről: "Mit ért az irodalom maiságán? " ÉI 1962. ápr.–máj. – Ankét: Hogyan értelmezi a szocialista irodalmat? ÉI 1962. ápr. 28. – Ankét: Korunk irodalmi hőse. ÉI 1962. máj. 5. – Barta János: Valóság és valószerűség. Alf 1962. 4. sz. 77–93. – Bata Imre: Értsünk szót modernség dolgában. Kort 1962. 1907–1912. – Csetri Lajos: Realizmus vagy "örök" realizmus. Ttáj 1962. 6. sz. 2–3. és A szocializmus irodalma. 1966. – Darvas József: Az irodalom a pártkongresszuson. ÉI 1962. nov. 24. – Darvas József: Megnőttek az alkotómunka lehetőségei, de megnőtt az írói felelősség is. ÉI 1962. máj. 26. – Gerelyes Endre: Dogmák és sznobok ellen. (Az Irányelvek olvasása közben.) ÚÍ 1962. 1127–1130. – Gondos Ernő: "Irányelvek irodalmunkról". Kort 1962. 1558–1562. – Héra Zoltán: Hitetlen hadakozók. ÚÍ 1962. 338–342. – Héra Zoltán: Az írók és a nép élete. Nszab 1962. márc. 4. – Illés László: Hozzászólás Tóth Dezső cikkéhez. Kort 1962. 946–947. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Juhász Mária: Egy vakvágányra jutott vita. Kort 1962. 609–613. – Kállai Gyula: Bízunk a nagyigényű magyar szocialista irodalom felvirágzásában. ÉI 1962. máj. 26. – Kaposi Márton: A tartalom realizmusa. Ttáj 1962. 3. sz. 2–3. – Katkó István: Munkástéma és provincializmus. Kort 1962. 1431–1432. – Koczkás Sándor: A kritika: társadalmi hivatás. ÉI 1962. jan. 13. – Klaniczay Tibor: A népies 241konzervativizmus nemzet-felfogásáról. Kort 1962. 266–279. és K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – A mai munkásélet ábrázolása szépprózánkban. ÉI 1962. jan. 13. – Mód Aladár: Hagyomány és modernség. Vság 1962. 4. sz. 45–59. és M. A.: Sors és felelősség. 1967. – Németh László: Ami a fiókban marad. Kort 1962. 1351–1355. – Nyírő Lajos: A XXII. kongresszus és irodalmi életünk néhány kérdése. Kort 1962. l. sz. 90–98.; A szocializmus irodalma. 1966. és Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Nyírő Lajos: Az irodalom nemzeti sajátosságairól. 1962. Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Nyírő Lajos: Nemzeti irodalom – világirodalom. ItK 1962. 269–285. és Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Nyírő Lajos: A szocialista realizmus egyes kategóriáiról. Ttáj 1962. 6. sz. és Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Pándi Pál: Az örökség gondjai. Nszab 1962. szept. 9. – Sánta Ferenc: Költőnk és kora. ÚÍ 1962. 184–185. – Sinkó Ervin: Széljegyzetek a költészetről, a költészet és a történelem viszonyáról és az irodalomtörténet problematikájáról. Híd 1962. 845–862.; 957–975. és S. E.: Magyar irodalom. 1963. – Sőtér István: Traditions and new aspirations in contemporary Hungarian literature. The Hungarian PEN 1962. 3. sz. 1–5. – Szabó Ede: Modernség, korszerűség. Kort 1962. 263–266. – Szabolcsi Miklós: Eszmék és téveszmék. Nszab 1962. okt. 28. és Sz. M.: Elődök és kortársak. 1964. – Szabolcsi Miklós: Megnövekszik az irodalmi bírálat jelentősége. Nszab 1962. szept. 1. – Szecsődi László: Művészeti közéletünk vitáiról. TársSz 1962. 3. sz. 31–47. – Szigeti József: A kultúra szocialista tartalmának és nemzeti formájának kérdéséhez. TársSz 1962. 8–9. sz. 85–100. és Elvek és utak. 1965. – Tamási Áron: Az irodalom ügyében. ÉI 1962. máj. 26. – Tolnai Gábor: Az irodalom fejlődése nem képzelhető el kísérletezés nélkül. ÉI 1962. máj. 26. – Tóth Dezső: Eszmék és téveszmék. Kort 1962. 1904–1906. – Tóth Dezső: Az "Irányelvek" az irodalomról. ÚÍ 1962. 1187–1197. – Tóth Dezső: Munkástéma és mai irodalmunk néhány kérdése. Kort 1962. 754–763. és T. D.: Életünk -regényeink. 1963. – Urbán Ernő: Igazi konfliktusokat. ÉI 1962. máj. 26. – Váci Mihály: Az irodalmi élet és az irodalom élete. Kort 1962. 1343–1350. és V. M.: Toldi feltámadása. 1972. – Veres Péter: A "kulcsregény"-ről és egyebekről. V. P.: Olvasónapló. 1962. – Veres Péter: Realizmus? V. P.: Olvasónapló. 1962. – Vértes György: Harc a szocialista realizmusért II–III. Kort 1962. 1. sz. 111–122.; 2. sz. 280–290.
Almási Miklós: Áramlatok a marxista kritikán belül. Kort 1963. 1435–1437. – Barta János: Irodalom és realizmus. Alf 1963. 5. sz. 55–64.; 7. sz. 54–68. és B. J: Élmény és forma. 1965. – Cseres Tibor: Derékhad és meszesgödör. ÉI 1963. febr. 16. – Czine Mihály: "Meszesgödör"? ÉI 1963. máj. 4. – Darvas József: Termékenyebb összhangot a munkában. Nszab 1963. dec. 24. – Déry Tibor: Az irodalom és hatása. Kort 1963. 1519–1520. – Diószegi András: A magyar líra 1963-ban. Kr 1964. 2. sz. 3–15. és Élő irodalom. 1969. – Fehér Ferenc: Van-e kritikai válság? Kort 1963. 1247–1254. – A felszabadulás utáni magyar irodalom története. 1963. (Soksz.) – A fiatal írók munkaközösségének vezetősége: Feladatok és lehetőségek. ÉI 1963. jan. 19. – Fülöp László: Modernség, korszerű világkép, szocialista művészet. Alf 1963. 1–2. sz. 113–121. – Gedő András: A harcos marxizmus tudományos igazsága. Nszab 1963. jún. 2. – Gondos Ernő: Napirenden a modernizmus. 1963. és G. E.: Mű és valóság. 1965. – Heller Ágnes: Korszerűtlen vita a szépről, jóról és igazról. Kort 1963. 608–613. – Héra Zoltán: Kritika és kulturális politika. Nszab 1963. jan. 20. – Héra Zoltán: Kritika és társadalom. Nszab 1963. máj. 24. – Héra Zoltán: A teljesség igénye. Nszab 1963. szept. 29. – Hermann István: Korszerű-e a realizmus? Ttáj 1963. 12. sz. 1–2. – Illés László: Egység és mérték. Kr 1963. 4. sz. 34–39; A szocializmus irodalma. 1966. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Illés László: Éledő hagyomány az új művekben. ÉI 1963. jún. 8. – Illés László: A marxista kritika egysége és a hagyományok értelmezése. Kort 1963. 893–896. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Irányzatok a marxista kritikában? Kr 1963. 2. sz. 46–47. – Irodalom és valóság. (Ankét.) Kort 1963. 573–594. – Jovánovics Miklós: Nemzedékesdi. ÉI 1963. febr. 9. – Kállai Gyula: Irodalom és pártirányítás. Kort 1963. 1831–1835. – Király István: A humanizmus és a realizmus szövetsége. ÉI 1963. jún. 22. – Kiss Ferenc: Legújabb líránk állapotáról. Alf 1963. 3. sz. 3–15. – Kiss Ferenc: A hagyomány szerepe a mai mértékben. Kort 1963. 10. sz. 1554–1560. – Kiss Lajos: Elmélet és konstrukció. Kort 1963. 630–634. – Kiss Lajos: A gondolkodás erkölcse. Kort 1963. 1571–1572. – Kiss Lajos: Irodalom és irodalomtudat. Kort 1963. 714–715. – Klaniczay Tibor: Nézeteltérések a "nemzeti jelleg" körül. Kr 1963. l. sz. 17–27. és AT. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – Komlós János: Türelmetlen fiatalok. Nszab 1963. febr. 17. – Köpeczi Béla: A magyar irodalom külföldön. Kort 1963. 444–448. – Kritikánk helyzetéről. Kort 1963. 1063–1974. – Kritikusok konferenciája, Szeged. Kr 1963. 1. sz. 28–39. – Maróthy János: Zeneesztétikánk a kritika tükrében. Kr 1963. 3. sz. 13–23. – Mesterházi 242 Lajos: Hát ez a mi gondunk? ÉI 1963. ápr. 13. – Miklós Pál: A sokarcú realizmus. ViF 1963. 4. sz. 364–375. és A szocializmus irodalma. 1966. – Molnár Erik: A hazafias-nemzeti ideológiáról. Kr 1963. 4. sz. 21–29. – B. Nagy László: Megkésett hozzászólás a fiatal költők pécsi vitájához. ÉI 1963. febr. 9. – Nyírő Lajos: Realizmus általában – vagy szocialista realizmus? Kr 1963. 2. sz. 37–43. és A szocializmus irodalma. 1966; Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Rényi Péter: Dráma és erkölcs. TársSz 1963. 2. sz. 65–78. és R. P.: Vitában. 1967. – Simon István: A pécsi költő-találkozón. Nszava 1963. febr. 3. – Somlyó György: Vallomás a kritikáról. Kort 1963. 1240–1247. – Sőtér István: Az irodalom szerepe a "nemzeti ideológiában". ÚÍ 1963. 732–735. – Sőtér István: Jegyzet a korszerűségről. Kr 1963. 2. sz. 3–6. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. – Sőtér István: Jegyzetek a kritikáról és az irodalomtörténetről. Kr 1963. 4. sz. 3–5. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. – Sőtér István: Kritika és művészet. Kort 1961. 7. sz. 145–146. – Szabó Ede: A nemzedék–babona. ÚÍ 1963. 484–488. – Szabó György: A korszerű marxista esztétikáért. ÉI 1963. jún. 15. – Szabó Pál: Irodalom és valóság. MNemzet 1963. szept. 19. – Szabolcsi Miklós: A hagyományok folytatása. ÉI 1963. jún. 1. – Szabolcsi Miklós: Még egyszer eszmékről és téveszmékről. Kort 1963. 309–313. és Sz. M.: Elődök és kortársak. 1964. – Szabolcsi Miklós: Szocialista irodalom – ma. Kr 1963. 3. sz. 3–8. – Szigeti József: Egységes művészetszemlélet – de milyen alapon? Nszab 1963. dec. 15. és ÚÍ 1964. 2. sz. 208–216. – Szili József: Távlatok és feltételek. Kr 1963. 4. sz. 5–15. és A szocializmus irodalma. 1966. – Szirmai István: A marxizmus–leninizmus eszmei offenzívája. Nszab 1963. márc. 30. – Tóth Dezső: Kritikai feladatok. Kort 1963. 614–617. – Tóth Dezső: Kritikánk helyzetéről. Kort 1963. 1063–1074. – Wéber Antal: Reflexiók egy vitához. Kr 1963. 3. sz. 41 –45.
Almási Miklós: A kísérlet fétise. Ül 1964. 1259–1264. – Almási Miklós: Realizmus vagy romantika? Kr 1964. 5. sz. 13–23. – Ankét az 1963-as év irodalmáról. Kr 1964. 1. sz. 47–56. – Baráth Lajos: Munkásábrázolás – emberábrázolás. ÚÍ 1964. 872–874. – Darvas József: Egy író megjegyzései a kritikáról. Nszab 1964. aug. 30. és D. J.: Az író vizsgája. 1968. – Diószegi András: Kritika és irodalom. Nszab 1964. szept. 13. és D. A.: Megmozdult világban. 1967. – Diószegi András: A realizmus-vita az ideológiai konferencia tükrében. Kr 1964. 11. sz. 29–35. és D. A.: Megmozdult világban. 1967. – Erdős László: Még egyszer a fogalmak értelméről. Kort 1964. 934–938. – Fehér Ferenc: A tragikum elsikkasztása. Vság 1964. 8. sz. 33–48. és Elvek és utak. 1965. – Forgács László: A művészet védelmében. FK 1964. 433–441. – Gondos Ernő: Feltevések és kérdések. ÚÍ 1964. 618–624. – Héra Zoltán: Hozzászólás Darvas József cikkéhez. Nszab 1964. szept. 6. – Héra Zoltán: Szocialista realizmus – realizmus nélkül? Nszab 1964. jan. 22. és H. Z.: Irodalmi tudósítások. 1965. – Héra Zoltán: Viták után. 1964. H. Z.: Irodalmi tudósítások. 1965. – Hermann István: A kritika misztifikációja és a misztifikáció kritikája. ÚÍ 1964. 488–492. – Hermann István: Lehet-e művészet totalitás nélkül? ÚÍ 1964. 1120–1129. – Hermann István: Tények és összefüggések. Kr 1964. 2. sz. 41–43. és H. I.: Válasz Miklós Pálnak. Elvek és utak. 1965. 204–234. – Kaposi Márton: Vita a realizmusról külföldön és nálunk. Ttáj 1964. 4. sz. 1–2. – Kardos Pál: Örök avantgardizmus? Alf 1964. 637. – Kiss Lajos: A fogalmak értelme. Kort 1964. 424–434. – Komlós János: Kritika a vitáról. Nszab 1964. okt. 4. – Kovács Sándor Iván: Szocialista örökség és szocialista realizmus. Ttáj 1964. 2. sz. 1–2. – Köpeczi Béla: A szocialista irodalomért és művészetért. Nszab 1964. okt. 11. – László Ervin: Az internacionalitás szerepe az esztétika elméletében. Vság 1964. 1. sz. 42–55. – Maróthy János: A realizmus általában és konkrétan. TársSz 1964. 12. sz. 54–69. – Merre tart a realizmus-vita? Kr 1964. 3. sz. 36. – Mesterházi Lajos: Játék és ígéret. Kr 1964. 9. sz. 4–15. és Parttalan realizmus. 1964. – Mihályi Gábor: Szocialista új hullám a mai magyar prózában. Kort 1964. 1105–1112. – Miklós Pál: Válság vagy változás. Kr 1964. 1. sz. 3–9. Elvek és utak. 1965. és A szocializmus irodalma. 1966. – Osváth Béla: A "két kultúra" kérdése – ma. Kr 1964. 3. sz. 18–23. – B. Nagy László: A realizmus – filozófiai fogalom. Kr 1964. 2. sz. 43–46. – Pándi Pál: Irodalom, társadalom, politika. 1961–1964. Elvek és utak. 1965. – Pándi Pál: Az offenzíva és a kritika. ÉI 1964. febr. 15. – Rényi Péter: Hatalom és erkölcs. 1964. R. P.: Vitában. 1967. – Rozsnyai Ervin: Túl a realizmus partjain. MFilSz 1964. 504–515.; 1120–1139. – Simon Zoltán: Még mindig az örök realizmus? Alf 1964. 635–636. – Sőtér István: A februári aktíváról. Kr 1964. 6. sz. 3–5. – Szabolcsi Miklós: Író és társadalom. Nszab 1964. márc. 22. – Szabolcsi Miklós: A kritika – nemzetközi nézőpontból. Kr 1964. 5. sz. 34–38. – Szabolcsi Miklós: Vita közben. Nagyv 1964. 1714–1718. – Sziklai László: Pszichológia az esztétikában. Kr 1964. 11. sz. 47–49. – Sziklai László: Szovjet viták az esztétikumról. Kr 1964. 3. sz. 42–46. – Váci Mihály: Kulturális forradalom és forradalmi kultúra. Nszab 1964. jan. 15. és V. M.: Toldi feltámadása. 1972. – Vajda Mihály: Internacionalitás és 243visszatükrözés. Vság 1964. 5. sz. 48–57. – Veres Péter: Az elkötelezettségről. ÚÍ 1964. 228–231. – Veres Péter: A realizmus pólusai. Úí 1964. 468–472. – Vészi Endre: Munkásábrázolás – emberábrázolás. ÚÍ 1964. 871–872. – Wéber Antal: Irodalomkritikánk 1956 után. Kr 1964. 10. sz. 3–13. – Wéber Antal: Presztízs vagy hivatás? Kr 1964. 12. sz. 45–48.
Almási Miklós: Ami nem évül el. Vság 1965. 7. sz. 41–49. – Almási Miklós: Hogy állunk a kritikával? ÉI 1965. febr. 27. – Almási Miklós: Kényelmetlen-e a művészi igazság? ÉI 1965. jún. 19. – Almási Miklós: A realizmus korszerűsége és a művészi szubjektivitás. TársSz 1965. 11. sz. 100–107. – Barna József: A marxizmus általános értékelméletéről. Vság 1965. 11. sz. 40–53. – Barta János: Marxista értékelmélet és esztétika. Vság 1965. 7. sz. 15–28. – Csetri Lajos: A realizmus partjairól. Ttáj 1965. 460–465. – Darvas József: Gondolatok a szocialista irodalom feladatairól. Nszab 1965. nov. 7. és D. J.: Az író vizsgája. 1968. – Diószegi András: Humanizmus, művészet, érték. TársSz 1965. 12. sz. 94–107.; A szocializmus irodalma. 1966. és D. A.: Megmozdult világban. 1967. – Eszmecsere a szocialista realizmusról. ÉI 1965. júl. 24. – E. Fehér Pál: Világszemlélet? – Világnézet! Kr 1965. 4. sz. 62–64. – Fenyő István: A szocialista realizmusról. Nszab 1965. márc. 7. – Héra Zoltán: Bonyolult világ, gazdagabb irodalom. Nszab 1965. nov. 21 – Héra Zoltán: Fiatal irodalom. Nszab 1965. ápr. 4. – Héra Zoltán: Viták a realizmusról. Nszab 1965. jan. 10. – Héra Zoltán: Vita a vitatkozásért? Nszab 1965. febr. 28. – Illés László: Az avantgarde – magatartás. ÉI 1965. jún. 12. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Illés László: A realizmus és az élő irodalmi folyamat. TársSz 1965. 4. sz. 145–149. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Kiss Lajos: Realizmus és absztrakció. TársSz 1965. 3. sz. 71–75. – Klaniczay Tibor: A nemzeti irodalom fogalmáról. Hel 1965. 303–309. – Klaniczay Tibor: Realizmus vagy szocialista realizmus. TársSz 1965. 7. sz. 103–107. és A szocializmus irodalma. 1966. – Komlós Aladár: A kívánatos és a nemkívánatos nemzeti jelleg. Kort 1965. és K. A.: Táguló irodalom. 1967. – Koroknai Zsuzsa: Vitaerkölcs – giccs – parttalan realizmus. ÉI 1965. júl. 17. – Köpeczi Béla: A szocialista realizmus korszerűsége. Kr 1965. 7. sz. 11–19. és A szocializmus irodalma. 1966. – Lukács György: Mai szocialista realizmus. – A Szerk. megjegyzése. Kr 1965. 3. sz. 28–38. és L. Gy.: Világirodalom II. 1971. – Miklós Pál: Művészet, történetiség, érték. Kr 1965. 6. sz. 3–7. – Nyerges András: A művek állásfoglalása. ÉI 1965. júl. 10. – Nyírő Lajos: Miről és miért vitatkozunk? Kr 1965. 2. sz. 31–35. és Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Nyírő Lajos: A szocialista realizmus – a művészet egyetemes fejlődésének új szakasza. Hel 1965. 2. sz.; A szocializmus irodalma. 1966. és Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Pándi Pál: Irodalomszemlélet, tudatformálás. ÉI 1965. jún. 5. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál:Még mindig a realizmusról van szó. MTA I. OK 1964–1965. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Rozsnyai Ervin: Az esztétikai tárgyról. Vság 1965. 11. sz. 58–69. – Szabó György: Átfogni a mindenséget. ÉI 1965. júl. 3. – Szabó György: Egy fontos vita fordulóján. ÚÍ 1965. 11. sz. 122–125. – Szabolcsi Miklós: Húsz év magyar költészete. TársSz 1965. 6. sz. 24–42. és Élő irodalom. 1969. – Szili József: A szocialista művészet sajátossága. Kr 1965. 8. sz. 39–46. és A szocializmus irodalma. 1966. – Szirmai István: Az ideológiai irányelvek vitájáról. TársSz 1965. 11. sz. 1–16. – A szocialista realizmusról. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség tanulmánya. TársSz 1965. 2. sz. 30–60.; 1965. – Tamási Áron: Pásztor a karácsonyfa alatt. ÉI 1965. dec. 25. – Tóth Dezső: Gondolatok két évtized magyar irodalmáról. TársSz 1965. 5. sz. 11–27. és Élő irodalom. 1969. – Tóth Dezső: A magyar irodalom története a felszabadulás után. (Tézisek.) Kr 1965. 12. sz. 43–51. – Tóth Dezső: A polgári ideológia "importja" és az ideológiai harc. Nagyv 1965. 1849–1853. – Tóth Dezső: Vita a szocialista realizmusról. MNemzet 1965. febr. 28. – Ungvári Tamás: Irodalmi hagyományok és tévedések. ÉI 1965. 15. sz. – Veres Péter: Polemikus reflexiók az eszme nélküli irodalomról. Nszab 1965. nov. 13. – Vitányi Iván: A realizmus értelmezéséről. TársSz 1965. 5. sz. 65–71.
Aczél György: Megjegyzések a művészeti kritikáról. 1966. A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Almási Miklós: Fordulóponton a kritika. ÉI 1966. ápr. 30. – Bóka László: Irodalomtudományunk néhány kérdéséről. B. L.: Könyvek, gondok. 1966. – Darvas József: Közgyűlési megnyitó. Kort 1966. 96–101. – Faragó Vilmos: Egy esztendő mérlege. ÉI 1966. márc. 5. – Füleki József: Párttagságunk művészetszemléletéről. TársSz 1966. 4. sz. 49–66. – Garai Gábor: Vannak kincseink az emberiség számára. ÉI 1966. dec. 10. – Gondos Ernő: Művészet és humanizáció. MFilSz 1966. 327–336. – Gondos Ernő: Viták az irodalmi sajtóban 1957–64 között. Vság 1966. 3. sz. 38–46. – Hegedüs Géza: Irodalomtörténet az élőkről. Kr 1966. 1. sz. 21–25. – Illés Endre: "Az irodalom és a művészetek hivatása társadalmunkban." MNemzet 1966. júl. 31. – Komlós János: A művészetek irányításáról. Nszab 1966. okt. 23. – Köpeczi Béla: Megjegyzések a 244szocialista realizmusról folyó vitához. TársSz 1966. 1. sz. 30–43. és A szocializmus irodalma. 1966. – Miklós Pál: Új törekvések a marxista irodalomelméletben. Kr 1966. 5. sz. 3–14. – Nemeskürty István: A filmművészet nagykorúsága. 1966. – Németh László: A magyar irodalom jövője. Életünk 1966. 1. sz. 3–17. – Pándi Pál: Gondolkozni pontosan, szépen… Nszab 1966. júl. 31. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál: Ha eljutottam volna Lahtiba. Kort 1966. aug. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Simon István: Elkötelezettség vagy menekülés. Kort 1966. 1995 –1996. – Szigeti József: A szocialista realizmusról. Vság 1966. 1. sz. 1 –12. – Szirmai István: Türelmes eszmei harcot. (Felszólalás az MSZMP IX. kongresszusán.) ÉI 1966. dec. 10. – Tamás Attila: Mai irodalmunk irodalomtörténeti felméréséről. Kr 1966. 5. sz. 27–28. – Vitányi Iván: A művészi érték. Vság 1966. 4. sz. 67–80.
Bata Imre: A költészet metamorfózisai. Vság 1967. 2. sz. 48–62. – Beszélgetés Lukács Györggyel. Nszab 1967. dec. 24. – Darvas József: Egy író megjegyzései a kritikáról. Nszab 1967. aug. 30. – Falus Róbert: A realizmus helyes értelmezéséért. Nszab 1967. febr. 25. – Forgács László: Válaszúton. Nszab 1967. dec. 12. – Héra Zoltán: Haza. Nszab 1967. febr. 12. Héra Zoltán: "Idealisták", "realisták". Nszab 1967. febr. 26. – Illés László: A szocialista realizmus – a művészet széles útja. Kr 1967. 2. sz. – Klaniczay Tibor: Stílus és módszer. Kr 1967. 3. sz. 29–40. – Lukács György: Előszó. 1967. L. Gy.: Művészet és társadalom. 1969. – Major Nándor: Nemzeti és univerzális az irodalomban. Híd 1967. 1089–1093. – Miklós Pál: A modern irodalomtudomány és problémakörei. ÚÍ 1967. 6. sz. 97–107. és M. P.: Olvasás és értelem. 1971. – B. Nagy László: Egy módszer védelmében. Kr 1967. 9. sz. 26–29. – Nyírő Lajos: A szovjet esztétika és irodalomelmélet. Hel 1967. 3–4. sz. 371–377. – Pándi Pál: Elvek és utak. Nszab 1967. aug. 27. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál: Művészet és valóság. Nszab 1967. szept. 17. és P. P.. Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál: Petőfi – Ady – József Attila. Nszab 1967. dec. 31. – Pártosság, elkötelezettség, elkötelezetlenség. Hel 1967. 2. sz. – Rényi Péter: Kulturális aggályok? TársSz 1967. l. sz. 32–34. – Simon István: Irodalom és társadalom. Kort 1967. 1589–1592. – Sőtér István: Az irodalmi irányzatokról. Kr 1967. 4. sz. 1–12. és S. I: Az ember és műve. 1971. – Sükösd Mihály: Egy esszé–módszer buktatói. Kr 1967. 9. sz. 24–26. – Tóth Dezső: A kritika felelősségéről. Nszab 1967. ápr. 18. – Tóth Dezső: Mai líránk néhány kérdéséhez. Kr 1967. 7. sz. és Élő irodalom. 1969. – Tóth Dezső: Nemzeti irodalom, szocialista irodalom – ma. Nszab 1967. dec. 20. – Vita az ízlés, művészet és világnézet problémáiról. Alf 1967. 1–12. sz.
Aczél György: Kulturális és ideológiai életünk néhány kérdése. 1968. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970., 1972.2 – Bimbó Mihály: A "harmadik út" és a magyar társadalom haladásának kérdései. Alf 1968. 5. sz. 53–61.; 6. sz. 51–59. – Bojtár Endre: Az irodalomtudományi strukturalizmus fantomja ellen. Kr 1968. 9. sz. 26–28. – Breuer János: Művészetirányítás vagy művészek irányítása? TársSz 1968. 12. sz. 83–86. – Darvas József: A szocialista-humanista irodalomért. Nszab 1968. márc. 17. – Faragó Vilmos: Mit ér az ember, ha író? ÉI 1968. 37. sz. – Faragó Vilmos: Szerepmegosztás. TársSz 1968. 11. sz. 94–95. – Farkas László: Jó-e manapság fiatal költőnek lenni? ÚÍ 1968. 4. sz. 106–112. – E. Fehér Pál: A prózai történelem és a próza történelme. ÚÍ 1968. 5. sz. 118–122. – Füleki József: Dolgainkról. TársSz 1968. 12. sz. 52–58. – Héra Zoltán: A kritika, ha valóban akarjuk… Nszab 1968. ápr. 21. – Hermann István: A kritika társadalmi kérdés. Nszab 1968. márc. 9. – József Farkas: Élő hagyományunk: a Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. MTud 1968. 356–362. – Kenyeres Zoltán: A hétköznapok pátoszáért. Nszab 1968. febr. 25. – Kis János – Bence György: A strukturalizmus határai. Kr 1968. 9. sz. 28–34.; 10. sz. 34–37. – Lukács György: Utam a magyar kultúrához. Kort 1968. 1017–1026. – Maróthy János: Pol beat és kultúrpolitika. ÚÍ 1968. 5. sz. 94–97. – Martinkó András: A strukturalista műelemzés kérdéséhez. Kr 1968. 8. sz. 11 – 20. – Miklós Pál: Strukturalizmus és marxizmus. TársSz 1968. 5. sz. – Munkásság, költészet, korszerűség. Pándi Pál beszélgetése Benjámin Lászlóval. Nszab 1968. márc. 16. – Nagy Péter: Kritikusi gondok. Kr 1968. 6. sz. 7–15. – Németh G. Béla: Tanulmánykötetek és folyóiratok. Kr 1968. 2. sz. 33–36. – Nemes Károly: Miért jók a magyar filmek? 1968. – Nyírő Lajos. A szocialista realizmus elméletének történeti és elvi problémái. MTA I. OK 1968. 50–59. – Pándi Pál: Kritika, érték, felelősség. Nszab 1968. júl. 23. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Sándor Pál: Gondolatok a kritikáról. Nszab 1968. márc. 2. – A strukturalizmusról. Hel 1968. 1. sz. – Szabó B. István: Prózánk és kora. ÚÍ 1968. 6. sz. 117–121. – Szabolcsi Miklós: Indulatos jegyzetek mai magyar prózánkról. ÚÍ 1968. 2. sz. 104–112. – Szabolcsi Miklós: Kétféle költészet. Kr 1968. 8. sz. 30–35. – Szabolcsi Miklós: Szabálytalan jegyzet – nehéz ügyről. Kr 1968. 11. sz. 3–6. – Szabolcsi Miklós:A szocialista eszmeiség a mai magyar irodalomban. MTA I. OK 1968. 104–112. – Szabolcsi Miklós: Munkásság és műveltség. Nszab 1968. nov. 30. – 245 Szabolcsi Miklós: Szocializmus és világkultúra. Nszab 1968. máj. 1. – Szili József: Stílusirányzat vagy a szocialista művészet reneszánsza. MTA I. OK 1968. 98–101. és Kr 1968. 2. sz. 36–39. – A szocialista műveltségről. Nszab 1968. dec. 30. – Tóth Dezső: A művészet vagy a művészeti élet irányítása? TársSz 1968. 11. sz. 96–101. – Tóth Dezső: A szocialista realizmus jellegzetességei a felszabadulás utáni magyar irodalomban. MTA I. OK 1968. 113–125. – Veres Péter: A szocialista műveltségről. Nszab 1968. nov. 7. – Vita a kritikáról. Nszab 1968. márc. 2.–ápr. 24. – Vitányi Iván: Művészet és irányítás. TársSz 1968. 8-9. sz. 22-32. – Vitányi Iván: Struktúra, strukturalizmus szerintem. ÚÍ 1968. 1. sz. 99-105. – Wéber Antal: Prózairodalmunk válaszúton. Kr 1968. 5. sz. 16–20.
Aczél György: A szocialista demokrácia és a mai magyar kultúra. TársSz 1969. 10. sz. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Aczél György: Tudománypolitikánk irányelvei. TársSz 1969. 7–8. sz. 32–46. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970., 1972.2 – Almási Miklós: Érték, szelekció, kritika. Nszab 1969. máj. 18. – Almási Miklós: Kiről szóljon a színház? Nszab 1969. jún. 28. – Almási Miklós: Művészetirányítás, vagy az új kultúra világrasegítése? TársSz 1969. 2. sz. 56–60. – Bata Imre: Őrzők és maradik. Napj 1969. 11. sz. 2. – Béládi Miklós: Az önpusztítás hősei. Kr 1969. 6. sz. 29–33. – Bessenyei György: A művészet és a munkásosztály kapcsolata. Nszava 1969. okt. 25. – Borbély Sándor: "Vajúdnak a hegyek". Napj 1969. 9. sz. 4–5. – Breuer János: Záróra előtt… TársSz 1969. 6. sz. 98–99. – Faragó Vilmos: Költészet – mindenkinek. ÉI 1969. júl. 26. – Faragó Vilmos: Magyarok pincében és mundérban. ÉI 1969. jan. 11. – Faragó Vilmos. Sorsirodalom. F. V.: Perben – harag nélkül. 1969. – E. Fehér Pál: Jegyzetek a felszabadulás irodalmáról. Nszab 1969. ápr. 4. – E. Fehér Pál: Régi fogalmak – korszerű tartalom. Nszab 1969. ápr. 27. – Fülöp László: Mai líránk szerkezeti vázlata. Élő irodalom. 1969. – Héra Zoltán: Indulók. Nszab 1969. aug. 20. – Irányítás – módszerek – valóság. TársSz 1969. 9. sz. 73–83. – Kántor Lajos: Történelmi tudat – "sorsproblémás" irodalom. Kort 1969. 127–131. – Keres Emil:A demokratizmushoz nem kellenek ürügyek. TársSz 1969. 4. sz. 71–72. – Koczkás Sándor: Magyar líra 1969-ben. It 1970. 512–546. – Koroknai Zsuzsa: Egy nemzedék önarcképe. ÉI 1969. aug. 23. – Köpeczi Béla: A művészetpolitika és mechanizmusa. TársSz 1969. 4. sz. 68–71. – Köpeczi Béla: A szocialista realizmus fejlődési szakaszai. Kr 1969. 9. sz. 3–7. – Lengyel Péter: Az alkotás lehetősége. Kr 1969. 1. sz. 36–39. – Lukács György: Az új gazdasági irányítás és a szocialista kultúra. Kort 1969. 507–518. – Molnár Géza: Tíz év. ÉI 1969. okt. 4. – Osváth Béla: Az új magyar dráma két évtizede. Kr 1965. 6. sz. 7–18. és Élő irodalom. 1969. – Pándi Pál: Beszélgetések. Nszab 1969. nov. 29. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál: Évtizedünk és a magyar dráma. Élő irodalom. 1969. – Pándi Pál: Nem rögtönözve. Nszab 1969. ápr. 20. – Pomogáts Béla: Kívül a körön. Kr 1969. 11. sz. 41–46. – Pomogáts Béla: Szerep nélkül. Napjaink 1969. 8. sz. 1–2. – Ranódy László: Heurisztika és pozitív ösztönzés. TársSz 1969. 3. sz. 87–89. – Rózsa Gyula: Az igazság kedvéért. Nszab 1969. márc. 19. – Szabó B. István: Új évtized írói jönnek. Kr 1969. 11. sz. 46–51. – Szabolcsi Miklós: A kritika halála – halál a kritikára? Nszab 1969. febr. 8. – Szabolcsi Miklós: Tárgy és jelleg: a nemzeti és nemzetközi kérdéséhez társadalomtudományunkban. MTud 1969. 409–412. – Tóth Dezső: Kultúra és pártirányítás. Nszab 1969. ápr. 13. – Újvári Béla: A polgári szemlélet térnyerése? TársSz 1969. 3. sz. 90–92. – Vitányi Iván: A módszerekről kellett volna vitatkoznunk. TársSz 1969. 5. sz. 59–62.
Abody Béla: Fiatal írókról és valami másról is. Vság 1970. 1. sz. 81–86. – Aczél György: Felszólalás a X. pártkongresszuson. Nszab 1970. nov. 27.; TársSz 1970. 12. sz. 74–94. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Aczél György: Irodalmunk – feladataink. ÉI 1970. 24. sz. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Aczél György: Kulturális politikánk néhány kérdése. 1970. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Aczél György: Művelődéspolitikánk a marxizmus hegemóniájáért. A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Aczél György: Népművelés a szocialista társadalomban. 1970. A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Almási Miklós: A lehetőségek művészete. Nszab 1970. aug. 16. – Almási Miklós: Keresem a költőt. Kr 1970. 2. sz. 47–50. – Almási Miklós: Színház – a könyvüzletben. It 1970. 286–302. – Béládi Miklós: Gondolatok negyedszázad irodalmáról. Kr 1970. 7. sz. 6–22. – Botka Ferenc: Munkásirodalom – szocialista irodalom. Hozzászólásokkal. It 1970. 91–111. – Czine Mihály: Irodalmunk a felszabadulás után. Je 1970. 4. sz. 375–384. – Darvas József: A valóságos kérdésekről vitatkozzunk. Nszava 1970. aug. 29. – Féja Géza: A magyar irodalom jövője. F. G.: Lázadó alkonyat. 1970. – E. Fehér Pál: Amiről vitatkozunk és amiről nem. Nszab 1970. október 25. – E. Fehér Pál: A szocialista patriotizmus. Szűcs Jenő könyvének margójára. ÉI 1970. 27. sz. – Fekete Gyula: Tolmács nélkül. ÉI 1970. szept. 12. – Fenyő István: Fiatal írók két antológia tükrében. Kr 1970. 2463. sz. 28–32. – Forradalom–e a kulturális forradalom? Erki Edit beszélgetése Tőkei Ferenccel. ÚÍ 1970. 10. sz. 61–68. – Garai Gábor: Íróink igénylik a párt elvhű politikáját. Nszab 1970. nov. 28. – Garai Gábor: Kulturális közérzet, kulturális gondok. ÉI 1970 dec. 5. – Gyertyán Ervin: Tudományos igényű tárgyilagosság. ÉI 1970. 37. sz. – Hajdu Ráfis: Csatazaj helyett érveket. Nszab 1970. aug. 15. – Hajdu Ráfis: Valóság, irodalom, kortükör. Nszab 1970. dec. 12. – Hermann István: Az elsüllyesztett ember. Kr 1970. 5. sz. 16–21.; 6. sz. 12–18. – Horgas Béla: Irodalom és lehetőség. Vság 1970. 3. sz. 96–101. – Józsa Péter: Ami a strukturális elemzés határain innen van. Kr 1970. 7. sz. 25–32. – Kis János–Bence György: Válasz Józsa Péternek. MFilSz 1970. 5. sz. – Kiss Ferenc: Irodalomkritikánk 1945–1948-ban, Vság 1970. 8. sz. 10–23. – Komlós Aladár: A kritika nyomorúsága. ÉI 1970. 37. sz. – Köpeczi Béla: 25 év irodalomtudományának eredményeiről és problémáiról. It 1970. 233–245. – Közgyűlést tartott a Magyar Írók Szövetsége. ÉI 1970. 22. sz. – Lakos Sándor: A tudománypolitikai irányelvek és a társadalomtudományok. TársSz 1970. 1. sz. 18–27. – Mesterházi Lajos: A harmadik nemzedék. ÚÍ 1970. 8–21. – Nácsa Klára: Utak kezdetén. Kr 1970. 8. sz. 17–23. – Nemes György: Heti jegyzet. ÉI 1970. 29. sz. – Oltyán Béla: Negyedszázad irodalmunkban. BorsSz 1970. 3. sz. 65–73. – Pálmai Kálmán: Magyar líra 1970-ben. It 1971. 560–584. – Pándi Pál: Közélet és művészet. Nszab 1970. jún. 7. – Pomogáts Béla: Huszonöt év magyar prózája. Ktáros 1970. 99–104.; 168–173. – Rényi Péter: A kultúra – ma. ÉI 1970. okt. 24. – Rényi Péter: A kultúra mai szerepéről. Nszab 1970. okt. 11. – Simon István: Haza, nép, irodalom. Nszava 1970. máj. 16.–1971. jún. 19. – Simon István: Izgalmas korszak tanúi. Nszava 1970. ápr. 4. – Simon István: Néhány gondolat egy lezárhatatlan vita befejezéseként. Kort 1970. 156–159. – Simon Zoltán: Szocialista realizmus. Alf 1970. 11. sz. 76–77. – Sőtér István: Az irodalomtudomány dilemmája. Kr 1970. 8. sz. 5–17. – Sőtér István: A stílus mint tükörkép és eszmény. Kr 1970. 6. sz. 1–12. – Szabó Ede: Korunk irányzata. ÚÍ 1970. 7. sz. 120–122. – Szabó B. István: A magyar irodalom felszabadulás utáni korszakáról. TársSz 1970. 5. sz. 46–58. – Szabolcsi Miklós: Tűnődés új költőkről. ÚÍ 1970. 3. sz. 92–98. – A szocialista realizmus. Szerk. és bev. Köpeczi Béla. I–II. 1970. – Tóth Dezső: Közgyűlés után. Nszab 1970. máj. 31. – Tóth Dezső: A kultúra közügy és közös felelősség. ÉI 1970. okt. 3. – Tóth Dezső: Történelmi bizonyíték. TársSz 1970. 11. sz. 117–119. – Virizlay Gyula: A művelt munkásközvélemény érdekében. Nszava 1970. nov. 15. – Vitányi Iván: Agitáció és művészet. Nszab 1970. jún. 28. – Vitányi Iván: Tömegkultúra – elitkultúra. Nszab 1970. aug. 30. – Wéber Antal: Irodalomtudományunk 25 esztendeje. It 1970. 497–511.
Abody Béla: Cédulák fiatal írókról. ÚÍ 1971. 4. sz. 122–127. – Aczél György: Anyanyelvünk. ÉI 1971. máj. 1. és A. Gy.: Eszménk erejével. 19722. – Aczél György: Kulturális politikánk és a változó valóság. TársSz 1971. 11. sz. 3–17. és A. Gy.: Eszménk erejével. 19722. – Agárdi Péter: Művészetkritika és értékelés. TársSz 1971. 10. sz. 97–99. – Almási Miklós: Fiatal prózaírók újabb antológiája. Kr 1971. 11–12. sz. 97–100. – Boldizsár Iván: Irodalom és telekommunikáció. ÚÍ 1971. 10. sz. 77–83. – Borbély Sándor: Észrevételek legfiatalabb íróink kötődéseiről. Je 1971. 737–741. – Egri Péter: A "mai" és a "modern" szintézisének lehetőségéről. It 1971. 9–40. – Eörsi István: Költészet és ideológia. ÚÍ 1971. 11. sz. 95–109. – Falus Róbert: Már a régi görögök is. Nszab 1971. aug. 1. – Faragó Vilmos: Fiatal írók a küszöbön. ÉI 1971. 52. sz. – Farkas László: Új hullám helyett. ÚÍ 1971. 6. sz. 125–128. – E. Fehér Pál: Társadalom, művészet, kategóriák. Nszab 1971. febr. 21. – Fülep Lajos: Magyar művészet. Művészet és világnézet. 1971. – Gáll István: Sziget és mozgó világ. ÚÍ 1971. 6. sz. 121–125. – Gyertyán Ervin: "Szerzői" színház – vagy színház szerző nélkül? Nszab 1971. júl. 25. – Gyurkó László: Négy gondolat a közművelődésről. Vság 1971. 12. sz. 99–100. – Gyurkó László: A színház lényegéről. Nszab 1971. júl. 4. – Hajdu Ráfis: Jegyzetek drámaolvasás közben. It 1971. 225–243. – Hajdu Ráfis: Szubjektív jegyzet a fiatalokról. TársSz 1971. 4. sz. 78–83. – Hegedüs Géza: Az öncélú színház. Nszab 1971. júl. 17. – Horgas Béla: A kiút keresése. VU 1971. 6. sz. 346–352. – Illés László: Proletárkultúra vagy szocialista kultúra. Kr 1971. 11–12. sz. 4–19. – Illyés Gyula: A "sorsproblémák"-ról. – A szerkesztőség megjegyzése I. Gy. leveléhez. Nszab 1971. febr. 14. – Király István: Szocialista művelődéspolitikánk. ÉI 1971. 27. sz. – Kiss Ferenc: Részletek legújabb kritikánk történetéből. Kr 1971. 4. sz. 6–22. – Koltai Tamás: Miről, hogyan és meddig vitázzunk? Nszab 1971. júl. 31. – Közönség, közérthetőség, szocialista művészet. Nszab 1971. nov. 28. – Major Tamás: Egy népszínház diadala. Nszab 1971. jún. 13. – Major Tamás: Büchner marad – ha megtaláljuk aktualitását. Nszab 1971. júl. 18. – B. Mészáros Vilma: Egy év regénye. It 1971. 529–559. – Molnár Géza: Irodalmunk közös gondjairól. Nszava 1971. febr. 20. – Molnár G. Péter: Színházi számvetés évad végén. Nszab 1971. júl. 7. – Molnár Zoltán: Forradalmi kultúra. ÉI 1971. 37. sz. – B. Nagy 247 László: A megújulás nemzedéke. Kr 1971. 10. sz. 1-6. – Nagy Péter: A vita lényegéről. Nszab 1971. júl. 11, – Nemes Károly: Hol tart a magyar filmművészet? 1971. – Önállóság és felelősség. Nszab 1971. febr. 7. – Pándi Pál: Büchner azért marad… Nszab 1971. jún. 20. Pándi Pál: A kettős hűség gondjai. – A szerkesztőség megjegyzése. Nszab 1971. aug. 8. – Pándi Pál: A második következtetés. Nszab 1971. dec. 25. – Pándi Pál: Művészet és szocializmus. Nszab 1971. márc. 20.; 21. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pomogáts Béla: Huszonöt év magyar lírája. Ktáros 1971. 39–45.; 105–110. – Rényi Péter: "Kulturális forradalom a kulturális forradalomban"? ÉI 1970. aug. 15. – Sükösd Mihály: Ismeretterjesztés és szabadegyetem. Vság 1971. 12. sz. 102–105. – Tamás Attila: Huszadik századi irodalmunk történeti periodizálásáról. Kr 1971. 8. sz. 32 37. – Tóbiás Áron: A művészetek társadalmi funkciója. 1971. (Bibliogr. soksz.) – Tóth Dezső: Irodalomról – kongresszus után. Kr 1971. 2. sz. 1–13. – Ungvári Tamás: Forradalmi kultúra – az egyén kultúrája. ÉI 1971. 39. sz. – Ungvári Tamás: Shakespeare és a tudományos igazság. Nszab 1971. aug. 3. – Vitányi Iván: A közművelődés dinamikája. Vság 1971. 12. sz. 100–102.
Aczél György: A kultúra szabadsága és az állam. Kr 1972. 2. sz. 3–4. – Agárdi Péter: Érdemes-e írni róluk? TársSz 1972. 1. sz. 80–82. – Agárdi Péter: Magyar líra 1971-ben. It 1972. 4. sz. 825–854. – Almási Miklós: Kritika, társadalmi megbízatás, színház. Nszab 1972. nov. 12. – Benjámin László: Áprilisi napló. Nszab 1972. ápr. 30. – Benjámin László: Májusi napló. Nszab 1972. máj. 28. – Dersi Tamás: Kritika és tudomány. Nszava 1972. dec. 2. – Faragó Vilmos:Kritikus-szerep. ÉI 1972. nov. 11. – Farkas László: A kor arca és álarcai – induló költők műveiben. ÚÍ 1972. 9. sz. 70–75. – E. Fehér Pál: Nézetek szembesítése. ÚÍ 1972. 12. sz. 58–63. – Fekete Sándor: Milyen módon lehet megszüntetni a népies–urbánus viszályt? Ttáj 1972. 1. sz. 58–62. – Gáll István: A párbeszéd egyik fele. ÚÍ 1972. 9. sz. 64–69. – Garai Gábor: Az író-kritikus elkötelezettsége. ÉI 1972. nov. 4. – Gyurkó László: Kultúra és közművelődés. Kr 1972. 2. sz. 10–11. – Hajdu Ráfis: Kinek írunk? TársSz 1972. 1. sz. 64–66. – Vita. 1–11. sz. – Illés Endre: Modernség és másolás. Nszab 1972. okt. 22. – Illés László: A marxista irodalomtudomány orientáló fogalmairól. TársSz 1972. 1. sz. 71–73. – Az Írószövetség taggyűlése. ÉI 1972. márc. 25. – Juhász Ferenc: A költészet cselekvő akarata. Kr 1972. 10. sz. 9. – Király István: Móricz Zsigmond és a korszerű elkötelezettség. Nszava 1972. nov. 25. – Király István: Nemzeti és nemzetközi a mai kultúrában. Nszab 1972. nov. 6. – Kiss Lajos: Struktúra és strukturalizmus. Kr 1972. 10. sz. 6. – "Lobogónk. Petőfi? " Beszélgetés Horváth Mártonnal. Kr 1972. 11. sz. 13–15. – Marxizmus, közélet, irodalomtörténet. Beszélgetés Király Istvánnal. Kr 1972. 6. sz. 14–15. – Mihály András: Vitacikk a szocialista kultúráról. ÉI 1972. 19. sz. – Molnár Ferenc: Könyvkiadásunk néhány kérdéséről. Kr 1972. 8. sz. 7. – Nácsa Klára: Utak és lehetőségek. Vság 1972. 8. sz. 81–88. Vita: 8–11. sz. – Nemzet, nemzetiség, irodalom. Nemzetközi ankét. Kr 1972. 1–6. sz. – Pándi Pál: Egységben, teremtő szenvedéllyel. Nszab 1972. nov. 6. – Pándi Pál: Jegyzetek – 1972. Nszab 1972. júl. 8.; 9. – Rényi Péter: Az egység dicsérete. Kr 1972. 3. sz. 14–16. – Rényi Péter: Az elvek szerint. Nszab 1972. dec. 17. – Rényi Péter: A vita: kollektív alkotómunka. Kr 1972. 10. sz. 4. – Sőtér István: A kultúra fogyasztói. Kr 1972. 2. sz. 12. – Szabó György: A gyakorló kritikus töprengései. ÉI 1972. okt. 26. – Szabó B. István: Könyvkiadásunk művelődéspolitikai mérlegéhez. TársSz 1972. 9. sz. 38–44. – Szabolcsi Miklós: Mágia és révület új hulláma. ÚÍ 1972. 12. sz. 71–78. – Szigethy Gábor: Drámairodalmunk, 1971. It 1972. 4. sz. 855–870. – A szocialista kultúráért. Részletek Kádár János pártkongresszusi referátumaiból. Kr 1972. 4. sz. 3. – Tizenöt éves az Élet és Irodalom. ÉI 1972. 11. sz. – Ujfalussy József: Hozzászólás Gyurkó László cikkéhez. Kr 1972. 3. sz. 9. – Válaszol: Lukács György. Kérdez: Kovács András. Kr 1972. 5. sz. 3–5.
Bécsy Tamás: Magyar drámairodalom. It 1973. 4. sz. – Béres Attila: Egységes-e nemzedékünk? Kr 1973. 1. sz. – Csűrös Miklós: Pályakezdő költők. Kort 1973. 5. sz. – Fülöp László: Magyar líra 1972-ben. It 1973. 3. sz. – Király István: A mindennapok forradalmisága. Kort 1973. 11., 12. sz. és K. I.: Irodalom és társadalom. 1976. – Király István: Móricz Zsigmond öröksége és a korszerű elkötelezettség. Kort 1973. 2. sz. és K. I.: Irodalom és társadalom. 1976. – Kiss Lajos: Hullámvölgy vagy új korszak nyitánya? Nszab 1973. febr. 11. – Koczkás Sándor: Az irodalmi "utánpótlás" gondjai. Nszab 1973. máj. 13. – Pete György: Gondolatok a fiatal irodalomról. Nszava 1973. febr. 24. – Sziládi János: Egy hőstípus kérdőjelei. MNemzet 1973. dec. 16. – Szilágyi Ákos: A fiatal magyar költészet helyzetéről. Kr 1973. 4. sz. – A szocialista irodalomról. (Béládi Miklós, Bodnár György, Czine Mihály, Gáll István, Juhász Ferenc, Szabó B. István, Szász Imre, Szabolcsi Miklós, Tornai József rádióvitája) Látóh 1973. 1. sz. – Tóth Dezső: Az irodalomkritika pártossága. Je 1973. 10. sz. és T. D.: Élő hagyomány – élő irodalom. 1977. – Ungvári Tamás: A dinoszaurusz halála. 248(Vita Faragó Vilmos cikkével.) ÉI 1973. jan. 6. – Viták a fiatal prózaírókról. Összeállította: Pete György. Látóh 1973. 4. sz.
Agárdi Péter: Van–e fősodor? Alf 1974. 4. sz. – Almási Miklós: A regényközönség válsága? MNemzet 1974. ápr. 27. – Bálint Éva–Veres András: A sikerképtelenség környezetrajza (Fejes Endre, Konrád György, Kertész Ákos regényeiben). Vság 1974. 8. sz. – Bata Imre: Fiatal költészetünkről. Alf 1974. 7. sz. – Csűrös Miklós: Egy év regénye (1972) It 1974. 1. sz. – Csűrös Miklós és Zimonyi Zoltán hozzászólása. Napj 1974. 5. sz. – Görömbei András hozzászólása Bata Imre tanulmányához. Alf 1974. 10. sz. – Hajdu Ráfis Gábor: Indulatos jegyzet az irodalomról. (Tehetségek és dilettánsok.) Kr 1974. 3. sz. – Hermann István: Realitás és valóság. MNemzet 1974. jún. 9. – Hermann István: Valóságábrázolás – munkásábrázolás. MNemzet 1974. márc. 24. – Kabdebó Lóránt: Fiatal költők útjai. Kr 1974. 3. sz. – Kis Pintér Imre: Szubjektív jegyzetek költőkről. Alf 1974, 4. sz. és Add tovább! 1976. – Nácsa Klára: Utak és lehetőségek. (2. r.) Fiatal prózaírókról. Vság 1974. 5. sz. – Németh G. Béla: A saját hang keresése. Napj 1974. 4. sz. – Pomogáts Béla: Egy korforduló körülményei. (Jegyzetek az újabb magyar prózáról.) Alf 1974. 7. sz. – Pomogáts Béla: Igények és eredmények. Hét költő bemutatkozása. Mozgó Világ 1974. 4. sz. – Pomogáts Béla: Az újabb magyar prózafejlődés erővonalai. Fo 1974. 10. sz. – Szentmihályi Szabó Péter: József Attila öröksége az új költőnemzedékben. ÚÍ 1974. 4. sz. – Sziládi János: Fiatal írók, fiatal kritikusok. MNemzet 1974. jún. 16. – Tamás Attila: Félhangos töprengések, újabb verseskötetek olvastán. Alf 1974. 7. sz. – Tizenöt év magyar irodalma, 1957–1972. Lit 1974. 3. sz. – Zappe László: Regény, 1973. It 1974. 4. sz. – Vita közben: a "fiatal" költészet. Összeállította: Pete György. Látóh 1974. 7. sz.
Aczél György: Mivé lehet az ember? Nszab 1975. dec. 25. – Agárdi Péter: Közérthetőség a művészetben. Pártélet 1975. 8. sz. – Alföldy Jenő: Elérhető gondok. Fiatal költészetünkről. Ttáj 1975. 8. sz. – Bata Imre: Fiatal költészetünkről. Kr 1975. 5. sz. – Béládi Miklós: Mozog a mezőny (Szép versek, 1974) ÉI 1975. jún. 7. – Berkovits György: Változatok a szociográfiára (1945–1975). Vság 1975. 5. sz. – Bertha Bulcsu: Mi kell a regény születéséhez? ÉI 1975. nov. 15. – Bodnár György: Alakító alkotás. ÚÍ 1975. 7. sz. – Csák Gyula: Magnószalag. Nszab 1975. nov. 22. – Csaplár Vilmos: Hősünk: Porházy Péter. Mozgó Világ 1975. 1. sz. – Csűrös Miklós: Költészet és prózaiság. (Fiatal lírikusainkról.) Ttáj 1975. 10. sz. – Földes Anna: A magyar dráma vitájáról – szenvedélyek nélkül. Színház 1975. 6. sz. – Gáll István: Munkásirodalom? Erki Edit interjúja. Kr 1975. 9. sz. – Hermann István: Az általános búcsú évadja. Színház 1975. 8. sz. – Juhász Béla: Fiatalok vagy pályakezdők? Alf 1975. 5. sz. – Kiss Ferenc: Ki tévedt el? Vita a legújabb magyar líráról. Ttáj 1975. 10. sz. – Kiss Lajos: Újabb prózairodalmunk világképének néhány vonása. TársSz 1975. 1. sz. – Kulcsár Szabó Ernő: Megközelített korszerűség. (A magyar regény három évtizede.) Vság 1975. 5. sz. – Kulin Ferenc: Mérlegpróba. ÚÍ 1975. 12. sz. – A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. 1975. – Óvári Miklós: Együtt a néppel a szocializmus útján. Kr 1975. 7. sz. és Művészetpolitikánk időszerű kérdései. 1977. – Óvári Miklós: Kulturális forradalmunk három évtizede. TársSz 1975. 2. sz. és Művészetpolitikánk időszerű kérdései. 1977. – Száraz György: Kell–e a történelmi dráma? Nszava 1975. szept. 27. – Szilágyi Ákos: Utópisztikus magatartás a lírában és az epikában. Vil 1975. 537–544. – Tóth Dezső: Harminc év szocialista művészete. Nszab 1975. márc. 16. és Művészetpolitikánk időszerű kérdései. 1977. – Tóth Dezső: Művészeti életünk feladatai a XI. kongresszus után. Pártélet 1975. 6. sz. és Művészetpolitikánk időszerű kérdései. 1977. – Zoltai Dénes: Szocialista realizmus – elméletben és gyakorlatban. TársSz 1975. 7. sz. és Művészetpolitikánk időszerű kérdései. 1977.
