AZ IRODALMI EGYSÉG PROGRAMJA
107AZ IRODALMI EGYSÉG PROGRAMJA
Azok a polémiák, amelyeket áttekintettünk, s amelyek a korszak jellegét meghatározták, bizonyos viszonylatokban az irányzatok, csoportok átrendeződéséhez vezettek, a marxizmus megértését és elfogadását eredményezték. Az MKP-nak kezdettől az volt a célja, hogy a megnyerhető alkotók révén a különféle csoportokban, irányzatokban új, társulásra, szövetkezésre kész mag létesüljön. Ez a szándék érvényesült az írókat tömörítő intézmény létrehozásában is.
Az első társulás még 1945 januárjában a Magyar Művészek Szabad Szakszervezetéből nőtt ki mint az előbbi szakosztálya, s a Színpadi Szerzők Egyesületének társszerveként, vele egy fedél alatt működött. Megalapítói Boros Elemér, Kárpáti Aurél, Fodor József, Bánóczy László, Faust Imre, Majoros István, Hollós Korvin Lajos voltak. (Beszámol erről Boros Elemér Velük voltam című könyvében, 1969.) Ez az intézmény az írók segélyezésének akkor nélkülözhetetlen teendőire vállalkozott, s már létrejöttekor felmerült az 1918-as Vörösmarty Akadémiához hasonló, a jelentős írókat tömörítő tekintélyes szervezet alapításának gondolata (Zilahy Lajos kezdeményezte). Az emigrációból hazatért Gábor Andor is sürgette, hogy az írók szervezetét ki kell emelni a szakszervezeti jellegből. Közben elkezdődött a nyilas időben szerepet vállalt írók igazolása, s ennek lebonyolítását még az írói szakosztály intézte. A bizottságot a koalíció pártjainak képviselői és a szakosztály delegátusai alkották.
Az ország felszabadulásával egy időben aztán, 1945 áprilisában megkezdődtek az előkészítő tanácskozások, s júliusban meg is alakult a Magyar Írók Szövetsége. Vezetésének alapját egy harminc tagú elnöki tanács képezte, ez volt a választmány, mely a szűkebb vezetőséget megválasztotta. Ügyvezető elnök Gergely Sándor és Kárpáti Aurél volt, főtitkára Boros Elemér, titkár Bálint Lajos. Az új szervezet székházat is szerzett, az akkor még romos Gorkij fasori villát, s 400 főnyi tagságával elkezdte mozgalmas életét.
A keret tehát létrejött, kiépült az ügyintéző apparátus, Boros Elemér helyett még 1945-ben Barabás Tibor lett a főtitkár, az egység azonban a pártharcok s az irodalom fórumain kovácsolódott, s csak 1947–1948 fordulóján öltött látható alakot az új mag, mely a baloldal kiszélesedésének lehetőségét adta.
