Sellyei József
Sellyei József
A Szlovákia magyar irodalom autodidakta parasztírója, Vágsellyén született (1909–1941); szüleit családi nevükön Miskovicséknak hívták, Sellyei szegényparasztok voltak. A vidéki helyi jelentőségű lapokban megjelent kisebb karcolatain kívül 1929-ben egy önálló versesfüzetet adott ki, Farsang legénye címmel. A saját költségén kiadott költemények többsége jelentéktelen szabadvers, irodalmi körökben nem is keltett visszhangot.
Botladozó, kezdőlépések után 1930-ban jut el Sellyei az írói érvényesülésig. Ekkor kezdi közölni írásait, elsősorban a Zsellérminiatűröket a Gaál Gábor szerkesztette kolozsvári Korunk. A haladó szellemű Korunk jelentős hatással volt Sellyei eszmei fejlődésére, alkotóképességének kibontakozására. A folyóiratban ismerkedett meg közelebbről marxizmus–leninizmust népszerűsítő elméleti cikkekkel és tanulmányokkal. Gaál Gábor és Fábry Zoltán bátorítása következtében megszilárdult írói öntudata, kialakult paraszti sajátságú szocialista életszemlélete.
Móricz Zsigmond csehszlovákiai útja alkalmával megismerkedett Sellyeivel is, a Nyugatban közzé tette Szántani mentünk című elbeszélését. Ebben az időben már a sarlósok is magukének vallották Sellyei prózáját, többször tartott felolvasást a Sarló irodalmi estjein. A mozgalom vezetői segítették őt irodalmi munkásságában, cikkeit elhelyezték különböző lapoknál, jelentősebb alkotásait a parasztvalóság kordokumentumának nevezve népszerűsítették .
A csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság (alapítója Masaryk elnök nevéről röviden Masaryk-Akadémiának szokták nevezni) 1935-ben kiadta Sellyei nyomtatásban megjelent egyetlen jelentősebb könyvét, Elfogyott a föld alóla című regényét. A műben Sellyei balladás, sötét színekkel, mozaikszerű képekben ábrázolja egy szlovákiai magyar falu sorsát. Témáját a Nyitra melletti Gerencsér község fazekasiparral foglalkozó szegényeinek életéből vette.
Sellyei köztársasági aktivista író volt; a kormánypárt lapjában adta ki legsikerültebb epikai művét, a Nádas házak című kisregényét 1931-ben. Ez a 880munka megkapóan realista, bátor szókimondással ábrázolja a falu egyik súlyos átkát, a vagyonhajhászást.
A csehszlovákiai magyar kommunista lapok közül Az Út és a Magyar Nap közölte Sellyei írásait. Különösen sok kisebb cikke, karcolata jelent meg a Magyar Napban, melynek egyik szerkesztőjét, Vass Lászlót baráti kapcsolat fűzte a szlovákiai magyar parasztíróhoz. 1938 őszétől, Dél-Szlovákia megszállása után Sellyei életkörülményei is súlyosakká válnak. Írásait sorra visszaküldik a pesti folyóiratok és könyvkiadók, az első köztársaság "idején kifejtett baloldali tevékenységéért feketelistára került. Csupán a radikalizólódó "népi" írók lapja, a Szabad Szó és a Kelet Népe közöl tőle kisebb epikus alkotásokat. Kiújuló tüdőbaja 1941 áprilisában végez a szlovákiai magyar parasztság életének leghivatottabb ábrázolójával. Válogatott műveinek kiadása 1957-ben Nádas házak címmel jelent meg Pozsonyban.
