Lehetőségek és eredmények
Lehetőségek és eredmények
Nehéz, áldozatos életsors volt a Komját Aladáré. Elűzve a hazai földről, ám mindig a magyar nép sorsán keseregve-lázadva dolgozott az emigráció nehéz körülményei között. Verseiben újra meg újra, sokféle alakban szólaltatta meg a magyar proletariátus végső győzelmébe vetett hitét. Sok-sok versében (Proletár-Magyarország marsol, Falusi szegények szava, Magyar dolgozók biztatása, Magyar falu stb.) izzik fel hazaszeretete. De a hazai olvasóközönségtől elzárva, s ezáltal művészi magányba kényszerítve alkotott, költői tehetsége így nem bontakozhatott ki a maga teljességében.
Egy ideig a rappista elmélet szűkössége is fékezte: emigrációs éveinek első felében a közvetlen művészi agitációt igyekezett megvalósítani költészetében. Verseiből ekkor csaknem teljesen hiányzik a modern ember bonyolult életérzése. Szép az, ahogyan sztrájkoló vagy fölkelt munkások küzdőterének festi a tájat, mintha az anyaföld is az elnyomottak igazát szolgálná, s az is, ahogyan a szerelmes asszonyt a küzdelemben segítő társként emeli maga mellé. De bizonyos fokú érzelmi elszegényedésre vall, hogy – ebben az időszakban – alig ízleli a természet külön szépségét, alig énekli a szerelem örömeinek gazdag hangskáláját. A kitárulkozás felszakadó vágyát – mely fiatalkori költészetének jellemzője volt – mintha lefojtaná a céltudatos akarat: a napi feladatok versbeöntése. A harmincas években írt versei már érzelemvilága újbóli kiszélesedéséről tanúskodnak. A teljes valóság átélésének és művészi tükrözésének igénye szól A lélek mérnökeihez című ars poeticájában:
288Mártsd be magad a zuhogó folyóba:
fogadd be szádon, füleden orrodon,
szemeden, szíveden, agyadon
ezt az egész
fájdalmas, örömes
gyáva és hősies,
mocskos és ragyogó,
haló és harsogó,
de diadalmas életet.
fogadd be szádon, füleden orrodon,
szemeden, szíveden, agyadon
ezt az egész
fájdalmas, örömes
gyáva és hősies,
mocskos és ragyogó,
haló és harsogó,
de diadalmas életet.
Korai halála megakadályozta, hogy új ars poeticája valósággá váljon: A lélek mérnökeihez így költészete záróakkordja maradt, amely csak sejteti művészete új szakaszának nagy lehetőségeit.
De ha a körülmények következtében költői tehetsége nem teljesedhetett is ki, úttörő jelentőségű s széleshorizontú politikai költészetet teremtett, melynek sokoldalúsága éppen politikai lírájának érzelmi gazdagságában van. Elsődleges költői feladatát a kommunista világmozgalom, szocializmus igazságainak szertesugárzásában látta. De mint igazi költő, a napi harcok jelszavas világát az érzelem nyelvére lefordítva, a szeretet és gyűlölet viharaként zúgatta át lelkén. Gyűlölte az embertelenséget, a nyomor és éhség okozóját és vámszedőjét, és szerette "nagy, holtig hű szerelemmel a magafajta népet". A politikai gondolat nagyfokú érzelemmé-hevítésében rejlik tulajdonképpen költészetének "kulcsa". Szuggesztív erejükkel megragadó, lázadásra bujtó java versei (Hitvalló dac, Proletár-Magyarország marsol, Magyar falu stb.) s a proletariátus hősi küzdelmeit megjelenítő nagyhatású költeményei (Hamburg októbere, Az elsők stb.) magas hőfokú érzelmi-indulati telítettségük révén nőttek maradandóvá. Ez a szuggesztív erő fogja egységbe szabadversét, emeli az igazi líra magasába.
Költészetének másik alapvonása a racionalizmus. Céltudatos gondolatok szigorú logika szerint felépített sorrendje adja legtöbb verse belső szerkezetét. Nemcsak az olyan költeményekben szembetűnő ez, mint az Orosz testvérek elé vagy mint "A forradalom meghalt! Éljen a forradalom!", amelyek egy-egy fontos politikai gondolatsort közvetlenül öltöztetnek versformába, de az Öregek örömtelen életét felidéző sorai vagy a világot a maga ellentmondásaiban befogadó A lélek mérnökeihez egymásra következő szakaszai is ezt a logikai megkomponáltságot mutatják. S ezt az erős gondolati koncentrációt szolgálja expresszionizmuson nevelkedett, a kifejezés hallatlan tömörségére törekvő formanyelve is. Gondolati tartalom és külső megjelenítés így alkotnak sajátos, zárt egységet verseiben.
Költészete harmadik sajátossága a szimultanizmus eredményeit – a proletár internacionalizmus kifejezése érdekében – hasznosító versépítés. Harcos humanizmusával elsők között emelte fel hangját a világszerte előretörő fasizmus ellen, s a munkásosztály nemzetközi összefogásában látta e romboló erő megfékezésének lehetőségét. Költészetével – mint ekkori publicisztikájával is – a dolgozó tömegek internacionalista összefogását akarta elősegíteni. Verseiben ismételten visszatér a szovjet példa biztató erőforrásához (Fiatalok, Pihenőn) s "a föld új sarka" köré felzárkóztatja az egész világ harcos proletariátusát. Mélyen átélt internacionalizmusa, mely említett magyarságverseiben 289is érvényre jutott, s olyan nagyhatású költeményeket hozott létre, mint a Hamburg októbere, A "sárga csőcselék" fölállt! Utolsó birokra fordul a pör stb. hiánytalanabbul érvényesül és plasztikusabb megjelenítést biztosít az ifjúkorában elsajátított szimultanista technika elemeinek beépítésével.
Komját Aladár költészetét nemcsak emigrációja éveiben, de a felszabadulás után sem ismerhette meg egészen a magyar olvasó. A Keszi Imre szerkesztésében közreadott Válogatott versek (1949) után – mely elhagyta utolsó korszakának néhány nagy alkotását – csak 1957 végén jelent meg verseinek gyűjteményes kötete. Költői örökségének felmérése is inkább évfordulók alkalmából írt méltatásokban indult meg, s csak a legutóbbi időkben nyert alapos marxista elemzést, elsősorban Waldapfel József és Király István tanulmányában. Helyét ma már forradalmi szocialista költészetünk nagy úttörői között jelöli ki az irodalomtudomány.
A verseiben feszülő indulati erő, magas hőfokú érzelmi-eszmei telítettség az akkori harcok, világot rengető viharok forró hangulatát varázsolja vissza.
