Alkotói módszerének jellemzése
Alkotói módszerének jellemzése
A Tersánszky-művek erkölcsi magjának kibontása során és művészete erős morális feszültségének hangsúlyozása közben utalnunk kell arra is, hogy nála a művek epikuma nem illusztrációja csupán az írót szenvedélyesen izgató morális problémáknak. Őt maga az élet érdekli, a valóság sokszor kaotikusnak ható, anyagtalan halmaza, az emberi arcok, jellemek és sorsok sokfélesége. Alakjainak megformálásában nála is az alkotás öröme érződik, akárcsak Móricz prózájában.
Még az írói matériát, az alkotói nyersanyagot mélységesen tisztelő Móricz is többet alakít művé formálás közben a modelljein, és erősebb kézzel rendezi el regényben, novellában a szeme elé táruló életanyagot, mint Tersánszky, aki a valóságot a maga amorf voltában szívja fel műveibe. "A véletlenek zűrzavarát figyelni lehet, de szabályt kiépíteni belőle szintén ezeret lehet kinek-kinek lelkülete, sejtelme, rémledezései, álmai, sóvárgásai, szeszélyei szerint" – vallja Tersánszky szinte ars poeticai megnyilatkozásként a Vadregény utószavában.
Ez a látásmód és alkotói módszer nagy erőnek a jele, de nemegyszer tehertételt is jelent. Nagyfokú alkotói bátorságot mutat az a körülmény, hogy az író a valóságot a maga eredeti teljességében akarja megragadni, de egyes műveiben ez a törekvés azzal jár, hogy sok hordalékanyag, az átélés erejével át nem hevített epikai elem is terheli a mű egészét.
Tersánszky J. Jenő legjobb műveivel a huszadik századi magyar prózairodalom legnagyobb mesterei között szerepel, epikájának jellege szerint némileg Móricz és Tamási rokona: a gazdag és vérbő realizmus éppúgy jellemzi művészetét, mint a játékos, kifogyhatatlan humorú mesélő kedv.
Művészetének legnagyobb ereje az epikai gazdagság, éppen ezért, ha ez ki-kihagy néha, az egész mű vallja kárát. A Kakuk Marci-könyvek úgy végződnek, 399hogy az olvasó azzal az érzéssel teszi le a könyvet, az író még nagyon soká tudná folytatni történeteit. Legjobb kisregényei, a Viszontlátásra drága, A margarétás dal, A havasi selyemfiú tömény erejükkel hatnak. Másutt azonban gyakran egyetlen rövid elbeszélésre valót kerekít fáradt epikájú kisregénnyé, ezekben a cselekményt egy-egy nem is mindig eredetinek ható humoros ötlet biccenti tovább (Forradalom a jég között, A repülő család, Illatos levélkék). Író-művész kortársairól szóló emlékeit Nagy árnyakról bizalmasan című kötetében írta meg. Mint ifjúsági író is népszerű, nagy példányszámban jelentek meg ifjúsági művei, meséi (Misi mókus kalandjai).
