Sikerek és csalódások
Sikerek és csalódások
A Pesti Divatlapnál elfoglalt állás nyugodtabb helyzetet teremtett Petőfi életében. Pesti barátainak körében (Pálffy Albert, Vachott Sándor, Egressy Gábor, Pákh Albert stb.) úgy érezhette magát, mint aki – a szó legszorosabb értelmében is – közel került a közvélemény kerekasztalához. A Pillwax kávéház ifjú társasága egyre hangadóbb fóruma lett az irodalmi és politikai életnek, s ebben a körben egyre nagyobb a súlya Petőfi szavának. Megjelennek első kötetei: A helység kalapácsa 1844 október 27-én, költeményeinek első gyűjteménye (Versek) november 10-én hagyta el a sajtót. Magánéletében is biztató jelek mutatkoznak. Fiatal lelkét új szerelem reménye lobbantotta fel. Megismerkedett Vachott Sándor sógornőjével, a tizenötesztendős Csapó Etelkével, s az 1844. évtől búcsúzó versében már a közeli boldogság öröme csillan. "A mennyországnak állok küszöbén" – írja. De szerelme – vagy inkább csak szerelemvágya – tragikus véget ért; 1845. január 7-én Csapó Etelke meghalt, s a boldog szerelem dalai helyett a Cipruslombok Etelke sírjáról ciklusa őrzi a lányka emlékét. A gyász romantikusan dúlt hetei következtek. Petőfi odaköltözött Vachottékhoz, s az elhunyt lány szobájában írta költeményeit. Költőnk 1845 márciusában kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből, s csak mint külső munkatárs kötelezte magát arra, hogy verseit Vahot Imre lapjában jelenteti meg.
1845. április elsején felsőmagyarországi útra indul. Ezúttal már nem gyalog, hanem gyorsszerkéren. A tavaszi felvidéki utazás valóságos diadalút volt. Eperjesen, Késmárkon fáklyászenével köszöntötte az ifjúság Petőfit, Rimaszombatban 752Gömör megye táblabírájává választották. (Vörösmarty többszörös tiszteletbeli táblabíró volt, nem is szólva Kossuthról. Nem tisztséget jelentett ez, hanem tiszteletet, népszerűséget.) Kerényi és Tompa társaságában egy hónapot töltött Eperjesen; itt zajlott le a költői verseny hármójuk között, amelynek eredménye az Erdei lak című költemény. Lőcse, Késmárk, Igló, Rozsnyó, Rimaszombat, Losonc a felvidéki út további állomásai, s közben valóságos várrom-szemle tarkítja a programot: Fülek, Gács, Salgó, Somoskő… Petőfi érzékeny füllel figyeli a népi fantáziában élő vár-históriákat. "Hol van oly merész képzeletű költő, mint a nép?" – kiált fel az Úti jegyzetekben.
1845. június 24-én érkezett vissza Pestre. Júliusban a bécsi Sonntagablätter közli három versét Dux Adolf fordításában. A nyár folyamán megjelentek a felvidéki útról írott Úti jegyzetek, s kezdi sajtó alá rendezni a Versek újabb kötetét. Egressy Gábor jutalomjátékára megírja a Zöld Marci című drámát. 1845 júliusában ismerte meg Mednyánszky Bertát, a gazdag gödöllői jószágigazgató leányát; szeptemberben megkérte kezét, de kosarat kapott az apától. Berta sem tett sokat annak érdekében, hogy megváltoztassa apja elhatározását. A Szerelem gyöngyei ciklus őrzi ennek a csalódott szerelemnek az emlékét. Nem ez volt az első seb ebben az esztendőben a költő érzékeny lelkén A Zöld Marcit a színházi választmány nem fogadta el bemutatásra, s Petőfi első haragjában megsemmisítette a kéziratot. Emelkedő hírnevének kíséri árnyéka az ellenfelek, irodalmi intrikusok ármánykodása, rosszindulatú kritikai hadjárata. S ami a legszomorúbb: volt pajtások, fegyvertársak, elpártol barátok a hangvivők. Szeberényi Lajos alantas támadása, Nagy Ignác értetlen pamfletje (Menny és pokol) talán jobban fájt a költőnek, mint Császár Ferenc ellenséges bírálata az Irodalmi Őrben. Októberben Vahot Imrével is összekülönbözik. A támadásokkal szemben megszólal a védelem (Szeverin cikkei Pesti Divatlapban), maga Petőfi is kikel támadói ellen (Rossz verseimről, Ki a szabadba, A Honderühöz stb.).
Egyre jobban elhatalmasodik rajta a ború. Sokat utazgat; szeptember végét Borjádon tölti, majd többször ellátogat szüleihez Szalkszentmártonba. 1845 szeptember végétől 1846 júniusáig Várady Antallal lakik együtt Pesten. Októberben megjelennek a Szerelem gyöngyei, novemberben a Versek második gyűjteménye, száznégy költeménnyel. Béranger és Heine hatása után és mellett most erősödő érdeklődés vonzza Shelley és Byron költészetéhez Különös módon érvényesül nála a kedélyborulat. Nem veszti el íráskedvét, ellenkezőleg: lázas sietséggel dolgozik. 1845 őszétől kezdi írni a Felhők ciklust, amelynek hatvanhat darabja könyvalakban jelenik meg 1846 áprilisában. Az év elején benyújtja a Nemzeti Színházhoz a Tigris és hiénát; a drámát elfogadják, de mivel nem akarják bérletszünetben előadni, Petőfi sértett visszaveszi. Közben regényén, A hóhér kötelén dolgozik; Eötvös ajánlatára; Hartleben 1846 június elején megjelenteti. Komor költeményeiből, a Felhők után, újabb kötetet akar összeállítani; már a címet is megválasztja (Csilltalan éj), aztán eláll a tervtől.
1846 márciusától kezdenek változni körülményei. Az Életképek elismerő bírálatot közöl új köteteiről; a Pestre látogató Beck Károly felkeresi. A leglényegesebb azonban a Tizek Társaságának megszervezése, a válságos hónapokat követő zászlóbontás a Fiatal Magyarország élén.
753Csak huszonkét esztendős, s máris úgy hordozza vállain az ország gondjait és az irodalmi felelősséget, mint Atlasz a földgolyót. Exponált egyéniség a szellemi életben. Ki jó, ki pedig rosszindulattal, de gondosan ügyelik tetteit, szavait. Felfigyelt rá a nemzet.
