95. PETŐFI SÁNDOR (1823–1849) (PÁNDI PÁL)
73595. PETŐFI SÁNDOR (1823–1849)
(PÁNDI PÁL)
(PÁNDI PÁL)
Az újkori magyar irodalom 18. században meginduló fejlődése Petőfi életművében addig nem ismert költői magaslatra emelkedett. "Petőfi nemcsak a magyar nemzet, de az egész világ legjelentékenyebb költői közé tartozik" – írta Arany János. Nemcsak a rendkívüli tehetség helyének kijelölése ez, hanem annak a történeti-irodalmi nagykorúsodásnak, nemzeti megszilárdulásnak érzékeltetése is, amelyet az 1848-hoz vezető politikai küzdelmek és a Bessenyei–Csokonai–Kazinczy–Katona–Kölcsey–Vörösmarty–Eötvös művén át Petőfihez ívelő irodalmi fejlődés határoznak meg.
Petőfi életművében plebejus alapon, a forradalmi demokratizmus jegyében fonódik össze a kor két nagy törekvése: a társadalmi átalakulás és a nemzeti függetlenség akarása. Míg a reformkorban a liberális haladás többnyire még monarchikus illúziókkal ölelkezett, s a reformdemokraták sem tudták szervesen és teljes következetességgel összekapcsolni a két tendenciát, addig Petőfi elődei nyomdokába lépve s azoknál magasabb szintre hágva, páratlan költői hőfokon olvasztotta eggyé az – immár – forradalmi republikanizmust és a nemzeti függetlenségi törekvést.
Az eszmék, politikai törekvések plebejus szintézisét a költészetben teremtette meg Petőfi Sándor. Jelentős közéleti, politikai tevékenysége is, de elsősorban költészetével fogalmazta meg önmagát s önmagán keresztül a megújuló fiatal Magyarországot. Emberi és költői egyénisége a nép között, katonaság, diákság, vándorutak, vándorszínészek és kávéházak változatos világában alakult és teljesedett ki, s ennek a világnak közösségi érdekű képét a felszabadult egyéniség jegyében emelte költészetté. A népi alap a világ lírai kitágulását is jelenti, a dalnak, táj- és szerelmi költészetnek, politikai lírának, epikának a megújulását, a valóság lírai tükrözésének realizmusát.
Nemcsak hazájában – az országon kívül is nagy utat tett meg Petőfi száz esztendő alatt. A költő, aki egész életében csak egyszer került túl hazája határain (akkor is császári közlegényként), halála után csaknem félszáz nyelvre lefordított költeményeivel szinte a világ minden zugáig eljutott. A 19. századi költészet világirodalmi nagyságai között Petőfi neve egyre többet jelent nemcsak a magyar, hanem a haladó nemzetközi köztudatban is. A Shelleytől Nyekraszovig, Byrontól Puskinig, Mickiewiczig, Heinéig, Victor Hugóig, a francia kispolgári demokratáktól a német Freiligrathig és Herweghig terjedő költői hegyvonulatban Petőfi életműve alpesi csúcsot jelent, nem alacsonyabbat a legmagasabbaknál.
Petőfi versei bejárták a világot, tüzelve-szítva vagy rettentve a lelkeket. III. Napóleon saját sorsának baljóslatát félte A puszta télen zárósoraiban. Béranger rajongó elismeréssel nyilatkozott Petőfiről. A cári cenzúra rettegő óvatossággal tiltotta el vagy csonkította meg Petőfi verseit, – a forradalmi-demokrata sajtó küzdött Petőfiért, Nyekraszov lelkesen üdvözölte az Egy gondolat bánt engemet orosz fordítását. Német nyelven adott ki körözőlevelet Windischgrätz Petőfi ellen, német nyelven jelent meg a halálos ítélet, amellyel a már halott költőt sújtotta a monarchia, – de német nyelven magasztalta Petőfit Heine és Uhland, Bettina Arnim és Hermann Grimm, Lenau és Freiligrath, A kommunista mozgalom világszerte magasra emelte 736Petőfi nevét, Petőfi műveit. Lunacsarszkij a költőt a "maga kora bolsevikjének" nevezte. Ma már a Szovjetunió csaknem minden népének nyelvén olvassák Petőfit. Nemrégiben adták ki költeményeit Kínában is. A közelmúltban látott napvilágot a János vitéz új francia fordítása. Németországban gyűjteményes Petőfi-kötet jelent meg (Petőfi-Lesebuch, 1959).
Ezt írta Vajda János: "azt hiszem, hogy Petőfi nőni fog még úgy a magyar, mint a külvilág ítéletében." Vajda jóslatának igazát bizonyítja-e század.
Kiskőröstől a Pesti Divatlapig
A "költészeti forradalom"
A helység kalapácsa és a János vitéz
Sikerek és csalódások
Válság és költészet (1845–1846)
Prózai művek
A teljesülés felé (1846–1847)
Politikai költészete a forradalom előtt
Költészet és szerelem
A történelem sodrában (1848–1849)
Politikai költészete a forradalom és szabadságharc alatt
Az apostol
A szeptemberi fordulat után
Petőfi utóélete
Kiadások
Irodalom
