Bölöni Farkas Sándor (1795–1842)
Bölöni Farkas Sándor (1795–1842)
A vagyontalan unitárius székely nemes, Wesselényi joggyakornoka, Kölcsey, Széchenyi rajongó híve, harmincöt éves korában, 1830 őszén indult el nyugatra, Amerikába, s másfél év múlva érkezett vissza. Műve, az Utazás Észak Amerikában 1834-ben látott napvilágot Kolozsvárt. A siker páratlan volt: a példányokat elkapkodták, két éven belül két kiadást ért meg, az országgyűlési ifjúságra óriási hatást gyakorolt, s mint a polgárosodás eszméinek valóságos enciklopédiája, forrása és kézikönyve lett a reformkor politikusainak. Európai tapasztalatairól készült feljegyzéseinek kiadására csak 1943-ban került sor.
Bölöni Farkas Sándort Amerikában lenyügözte a fejlődés rendkívül gyors 575üteme, melyet nem korlátoztak a feudalizmus kötöttségei: "… a papság nem formál státust, nincs állandó katonaság! Nincs privilégium, nemesség! nincsenek titulusok, ordók, céhek! nincs titkos politia! Mely fontos tárgyak ezek egyébként az idegennek!" Bölöni Farkas Sándor elismeréssel és nosztalgiával ír arról, hogy a nép részt vesz a közügyekben; az emberi akaraterő szabad kibontakozása, a lakosság számának rohamos fejlődése, a városok, utak, közlekedési létesítmények hallatlan növekedési aránya lelkesedéssel tölti el. "… hol a törvények mindennek egyforma jusst adnak, a természet eredeti szent törvényeinek jussát adják; hol az igazgatás a társasági élet elvein alapul s semmi mysteriumra nincs szüksége; hol minden ember szabadon gondolhat és szólhat, s Istenét elméje meggyőződése s lelkiismérete sugallati szerint szabadon tisztelheti; és hol a születés s gazdagságnak semmi juss nem adatik a törvények előtt a szegény felett, oda, igenis sietve siet az ember." Az amerikai államot Bölöni Farkas Sándor a polgári liberális eszmék, a francia forradalom elvei eszményi megvalósulásának tekinti. Közli a Függetlenségi Nyilatkozat szövegét is, több helyen kifejezést ad republikánus érzelmeinek. A látottakat sűrűn összehasonlítja a hazai állapotokkal. Börtönök, iskolák, katonaság, államigazgatás, vallásügy, újságok stb. – mind alkalmas arra, hogy rámutasson a kétféle társadalmi rendszer óriási különbségére. Az amerikai viszonyok dicsérete: a magyar feudalizmus kritikája Bölöni remek könyvében. Járt Owen híveinek kísérleti telepén, a harmoniták Economy nevű gazdaságában és a shakerek vallásos alapú kommunista csoportjánál is. E korai szocialisztikus kísérleteket távolról nézi-furcsállja az erdélyi utazó, de őszinte tiszteletre kötelezi őt az elvek tisztasága és a gyakorlati megvalósítás önzetlen buzgalma.
Bölöni Farkas Sándor a polgári társadalmat nemigen illeti kritikával, annál hevesebben támadja az amerikai rabszolgaság intézményét. Ennek ellenére vitathatatlanoknak tartja a polgári demokrácia előnyeit a feudalizmussal szemben.
A nemesi privilégiumok, a rendiség, a feudalizmus kötöttségei ellen irányult Bölöni Farkas Sándor egész útirajza. Mondanivalóját erőteljes stílusban, szenvedélyes hangon adta elő. Hatására fölfigyelt az udvar is. A könyv második kiadását elkobozták; szerzője "veszedelmes ember" lett, hivatalnoki pályája kettétört. Műve megjelenése után nyolc esztendővel, negyvenhét éves korában meghalt.
