Aranyosrákosi Székely Sándor (1797–1854)
Aranyosrákosi Székely Sándor (1797–1854)
Unitárius papi családból származott. Iskoláit Kolozsvárt végezte, majd az evangélikus hittudományi kar hallgatója volt Bécsben. Tordára nevezték ki pappá és tanárrá, később Kolozsvárt tanított, majd 1845-ben unitárius püspökké választották. Irodalmi munkásságából csak A székelyek Erdélyben című kiseposza (559 sor) érdemel nagyobb figyelmet, amely a Hébe 1823-i évfolyamában jelent meg. Huszonöt énekre tervezett Vienniász című elbeszélő költeményéből csak egy ének került nyilvánosság elé. (1824); érdekessége a műfajban szokatlan alkaioszi strófa alkalmazása. Aranyosrákosi Székely Sándor írt még Ossziánt utánzó hőskölteményt (Dierniász); eposzt Mohácsról, amelyet Vörösmarty Mihály jelentetett meg a Tudományos Gyűjtemény szépirodalmi mellékletében, továbbá eposzt Hunyadiról (1831), amely 441már Vörösmarty hatását tükrözi. Kísérletezett, Kisfaludy Sándor nyomán, a regeírással is.
A székelyek Erdélyben a vergiliusi Arma virumque cano magyar változatával kezdődik:
Fegyvereket zengek s nagytettü hősöket, akik
Hadviselő kézzel legelébb fundáltanak Erdély
Halmain országot…
Hadviselő kézzel legelébb fundáltanak Erdély
Halmain országot…
Irnák vezérlete alatt hétezer hontalan hun indul el új hazát szerezni. Csodás jelek útmutatását követve, a védő istentől, Haddurtól támogatva s az ártó szellemtől, Nemerétől akadályoztatva jutnak el végül is Erdélybe. Itt az isteni származású királyi szűz, Alirán beleszeret Irmákba; a leány kezére pályázik a dák király is. Irnák megütközik a dák királlyal, győz, s a lánnyal együtt az országot is elnyeri.
A honfoglalás, mint téma, Aranyosrákosi Székely Sándornál nem puszta krónikás inspiráció, hanem költői koncepciót ihlető nagyszabású esemény, eposzi alkalom, amelynek előadásába mitológiai, sőt tündéries elemek is szövődnek. Horváth János éppen ebben látja a mű előkészítő, Vörösmarty felé mutató jelentőségét: "Egyetlen főmozzanatra: honszerzésre szorítkozó cselekmény, nemzeti mitológia és tündérmesei motívumok: ez Székely kezdeménye s erre adott példát."
