A költő-katona
A költő-katona
A legrégibb nemesi famíliák egyikéből származott. A hagyomány Árpád vezértársától, Szabolcs vezértől, a Csák-nemzetségből eredezteti a Kisfaludyakat. A család kezdettől fogva összeforrott a közélettel. A rang, az úri származás gőgös tudata később is megmaradt, a vagyon azonban nem: szétporlott a nemesi életforma viszontagságai között.
A költő 1772-ben született Sümegen. Apja főszolgabíró volt, országgyűlési követként is szerepelt, anyja az egyik legtekintélyesebb zalai földesúr leánya. Az apa könyörtelen szigorúsággal követelte meg fiaitól a hagyomány, a nemesi szokások tiszteletét. Kisfaludy tizenegy esztendős korában Győrbe került, a katolikus gimnáziumba. Több magyar író tanított itt: Pray György, Fábchich József, Rájnis József és Révai Miklós; valóságos irodalmi élet bontakozott ki az iskolában. Fábchich tanította is Kisfaludyt; a magyar nyelvnek e megszállott rajongója ismertette meg őt a barokkos nemesi életszemlélet, a nemesi patrióta érzület költőivel (Gyöngyösi, Orczy, Faludi).
Főiskolára Pozsonyba került (1788), az országgyűlés székhelyére, történelmi emlékek közé, de megint csak németajkú városba. Barátja, Péteri Takáts József társaságában tanulmányozza a magyar irodalmat; megismerkedik a költészetért lelkesedő pozsonyi kispapokkal; sűrűn jár a pozsonyi német színházba, Shakespeare, Lessing, Goethe, Schiller, Kotzebue műveit csodálja.
Az 1790. évi eseményeket, a nemesi ellenállás fellángolását annak fókuszában élte át. A rendi hazafiság eszméi, konvenciói itt rögződtek meg tudatában. 326A korona hozatalában, Budára kísérésében, a nemesi ellenállás e látványos megmozdulásában személyesen is részt vett. Ez idő tájt érlelődött meg benne az irodalmi önkifejezés szándéka: elkészült két németből való drámafordítása (Seneca tragédiája, Ulisszes és Penelope).
1791-ben apja megúnta a fiú irodalmi lángolásait, és hazavitte jogot tanulni Tétre, ahol a család ekkor élt. Egyhangú jogi stúdiumokkal – s éjjel, titokban, olvasással – teltek Kisfaludy napjai. Megváltás számára, amikor apja elengedi katonának. Erdélyben katonáskodik nyolc hónapig. Itt már lírai verseket is ír: próbálgatja a szerelem kifejezését. 1792 decemberében teljesült vágyálma: felvették a magyar nemesi testőrségbe.
Bécsben megbarátkozott Görög Demeterrel és Kerekes Sámuellel, a Magyar Hirmondó szerkesztőivel; itt ismerkedett meg Batsányival is. Sokat olvasott, főleg német klasszicista és szentimentális lírikusokat, mellettük Ossziánt, Veit Webert, későbbi regeköltészete inspirálóit. Olaszul is tanult; első nagy szerelem, a világhírű olasz táncosnő, Medina Mária volt tanítója. Az ő hatására lefordította Tasso eposzának, a Megszabadított Jeruzsálemnek, egyik részletét (Rinaldo és Armida epizódját), az egyik leglíraibb, szerelmi ihletésű részt.
A bécsi élet nem tartott sokáig: Kisfaludyt függelemsértésért nyolcadmagával kizárták a testőrségből, s az egyik észak-olasz helyőrségi ezredbe osztották be. Távol került új szerelmétől, Szegedy Rózától, akihez egy badacsonyi szüret felejthetetlen emléke kötötte. Mielőtt elindult Olaszországba, megkérte a kezét, de kosarat kapott. Az önérzetében megsértett férfi 1796 márciusában indult el új szolgálati helyére, oda, ahol Napóleon seregei háborúztak.
Érzi: új szakasz kezdődik életében, s elhatározza, hogy naplót fog vezetni. Rögzíteni akarja útját az ismeretlenben, várható kalandjait, érzéseit. Így születik Napló és francia fogságom című műve, egy válságba került fiatal lélek őszinte, szubjektív vallomása. Nem rejtőzik konvenciók mögé: nyíltan, leplezetlenül vall önmagáról. Mikes akkortájt megjelent leveleiből nyerhetett példát és ösztönzést. A Napló lesz Kisfaludy későbbi főművének, a Himfynek legfontosabb előzménye; forrásértéke elsőrangú.
Az Alpokon keltek át Lombardia felé: kőszirtek, égig nyúló havasok közt, ahogy a költő nevezi: "romános'" tájon. A természet olyan tájélménnyel ajándékozta meg a költőt, amilyenben előtte magyar író sosem részesült. Medina Mária és Szegedy Róza emléke kísérte el útján: egyelőre mindkét nő képe ott villódzik képzeletében. De ez nem akadályozza meg abban, hogy Klagenfurtban, Mantovában új asszonyok után vesse magát. S folytatja a színház látogatását s egyéb kedvteléseit is: a muzsikát, az olvasást. Milánóba érve nemsokára ostromlott városba kerül: 1796 júniusának végén a védősereggel együtt Kisfaludy is hadifogságba esik. Franciaországba viszik gyalogszerrel: az út újabb megpróbáltatások sorozatát hozza. Újonnan, Páviában vásárolt, könyve vigasztalja: Petrarca, "a szerelemnek érzékeny éneklője" minta és buzdítás lesz számára, a szerelmi élmény lírai kivetítésének meggyőző példája. Útjuk a francia tengerpartra vezet, végighaladnak a Riviérán s megérkeznek rendeltetési helyükre: a provence-i Draguignanba.
A délfrancia kisvárosban megismerkedik egy fiatal, művelt, a latin irodalomban is jártas francia lánnyal, Caroline d'Esclaponnal. Ő vezeti be 327Kisfaludyt a francia lírába; s megismerteti a francia rokokó-klasszicizmus költőivel. Itt támad fel Kisfaludyban ismét az írás kedve. Fordítások, idézetek, kivonatok közt papírra veti A kesergő szerelem első dalait. Caroline-tól kapja meg olvasásra az európai szentimentalizmus remekművét: Rousseau Nouvelle Héloïse-át. Alakjaiban, Julie-ben és Saint-Preux-ben Rózára és önmagára ismerhetett. Másfél hónapi viszonylag kellemes fogság után becsületszóra hazaengedték. E draguignani hat hét alatt jutott el Kisfaludy a költői hivatásig, új eszményéig. Írni kezdi A kesergő szerelmet s befejezi naplóját. 1796 októberében érkezett haza, s a klagenfurti katonai kórházba kapott beosztást. A következő év tavaszán ismét messzi idegenbe, egy Németországban állomásozó tábori ezredhez helyezték át. A német harctereken, magányosan, övéitől elszakadva, A kesergő szerelem strófáinak komponálásában talált vigasztalást. 1797 nyarától 1798 végéig, mintegy másfél esztendő alatt készült el A kesergő szerelem befejező része. Ismét kapcsolatot lelt a gőgös gógánfai kikosarazóval, Szegedy Rózával, aki ekkor már nem idegenkedett a házasság gondolatától. Kisfaludy Sándor, amint megkapta Róza beleegyezését, otthagyta a katonaságot. 1799-ben lemondott tiszti rangjáról. Idehaza megházasodott, a kámi birtokra költözött s barátja, Péteri Takáts József segítségével sajtó alá rendezte A kesergő szerelmet. 1801 végén jelent meg a Himfy első része: élete nagy válságának, ifjúsága viharainak poétai megörökítése. Ezzel lépett be Kisfaludy Sándor a magyar költészetbe.
