Kenderessy család. (Felső-Szálláspataki.)
Hunyad vármegye egyik ős családa. A család a XIII. században élt Szálláspataki Gergelytől származtatik az élő Mara, és kihalt Szerecsen, és Szentgyörgy Kenderessy családdal együtt
Nevezett Gergelytől az egész ivadék leszármazása következőleg jő le:
Gergely de F.-Szálláspatak; Jób; Bárb; Kendres; Kozta Folyt. II. táblán.; Dija v. Dienes; Szerechyen. †; Danchy. †; István.; Kendres; Sz.-Györgyi Dienes † 1499.; Anka (Szerechyen Mihály); Szerechyen; Jób erdélyi nevet vesz fel; Dienes.; Szerechyen.; Dienes. †; Péter. †; László. †; Danchy.; Orbán.; Péter.; János; Mátyás. †; István. †; Mihály 1498.; János.; Kendres. †; Miklós. †; Szerechyen. †; István.; Miklós 1463.; Jankó; Anka.; Anna.; Szerechyen.; János; János sz.-Mihályi Margit); István. 1600. †; Anna.; Hedvig.; Druzsianna.; Dora.
Kozta, ki az I. táblán.; Kendres; Gergely. †; Danichy, 1400. tájt. kitől a Mara család.; István 1471. †; László; János; Kendres; László; Miklós; János.; Péter.; Mihály.; Gáspár.; Ferencz (1628–37); István; Mihály; János; Miklós; Mihály.; Gáspár.; Mihály.; Farkas.; Imre.; Ferencz.; István Hunyad v. pénztárn. (1. Balási Bora 2. Csóka Éva); Zsigmond; Mihály † 1785.; György; Hunyad v. főpénztárn. 1794.; Dániel. †; János. †; Béni. †; Ábrahám; Gáspár. Hunyad v. alszbiró 1815.; Elek.; Sámuel.; Albert 1858.; Mihály 1858.; István.; Miklós.; János.; Mihály sz. 1758. † 1824. gubern tanácsos (1. Balia Rebeka 2. Szotyori Mária); Ferencz Hunyad v. aljegyző 1794.; József Hunyad v. főszbiró 1794.; Sámuel †; Elek †; László †; Dienes; Lajos †; Zsigmond †; Ferencz † 1854. (Bardócz Klára); Ignácz; Dienes.; Sándor; Antal.; Árpád.
Az I. táblázaton látjuk a kihalt Szerechen és Szentgyörgyi Kenderessy ágazat leszármazását.
A táblázatok hitelességére nem láttam ugyan okleveleket, de azt látom, hogy a II. táblázatot kezdő Koszta-tól néhány izen lejövő nemzedék aligha más neveket nem igényel, mert Albert királynak 1439-ben kelt oklevele, melyben megerősiti a Zsigmond királytól nyert de a töröknek Erdélybe beütése alatt elvesztett okleveleket, az Erdélyből a Vaskapun által Karánsebes felé vezető só-uton lévő hid fentartását a viz-aknai só-kamarából a Kenderessy családot illető segedelem iránt , igy nevezi meg a családtagokat „Fidelis noster Ladislaus, filius Joannis, filii Kende de Malomviz, suo ac ejusdem Joannis filii Kende, – nec non Kenderes, et Nicolai fratrum suorum carnalium“ stb., miből az következik, hogy malomvizi Kende volt atyja Jánosnak, kinek fiai László, Kenderes és Miklós. Innen nem csak az sejthető, hogy tán Koszta helyébe Kende lenne teendő, de az is egyszersmind kiviláglik, hogy a család legelőbb malomvizi-nek iratott, továbbá, hogy Kendé-nek (mely keresztnév volt) János fiától, – ki már Kendeffy-nek méltán neveztethetett, (Joannes filius Kende) és ennek unokáitól és pedig Kenderes-től a név mutatása mellett származhatott a Kenderessy család; de egyszersmind e családból eredett a már tárgyalt Kendeffy család is.
Már 1445-ben leünk malomvizi Kenderessy Mihályra, ki magát Hunyady János vajdának alispánjául és Marmaros megyében helytartójául irja, midőn több Marmaros megyei oláh helységnek kenézségét bizonyos oláhokra ruházza .
1455-ben malomvizi Kendrys János és Kende László Szatmár várm. Gencs helységben részt kap .
Nem tudjuk a fentebbi táblázaton kimutatni azon malomvizi Kenderessy Pált, kinek 1503-ban Csáholy Margit szatmármegyei Szárazberek Laskod stb. helységbeli részét 200 frton elzálogita .
Hasonlóan hiában keressük e táblázaton gyali Kenderessy Mihályt, ki 1505-ben Pest vármegyének, és azon Kenderessy Mihályt, ki ugyanakkor Bács vármegyének volt követe a rákosi országgyülésen . – Szintén nincs a táblázaton azon malomvizi Kenderessy Miklós sem, ki mint Szapolyai hive 1526-ban a tokaji gyülésen jelen volt .
A családfán a mostani nemzedéket – mely felső-szálláspataki előnévvel él – azon Istvántól látjuk elterjedtnek, ki hunyadmegyei pénztárnok volt a mult században, és kinek két nejétől Balási Borbálától, és Csóka Évától három ágra terjedt a család.
Zsigmondnak fia Zsigmond 1794-ben Hunyad megye főpénztárnoka volt. Magnélkül halt ki.
Mihálynak († 1785) fiai közűl Ferencz 1794-ben hunyadmegyei aljegyző. Másik fia Mihály szül. 1758. nov. 17-én; a főkormányszéknél kezde szolgálni, és 1815. előtt már fő-korm.-széki tanácsos volt, egyszersmind a nemzeti nyelv nagy barátja, sőt mint iró nehány értekezést is irt. A szép művészet iránti hajlama a kolosvári szinház felállitásának is egyik buzgó pártolójává, és nevét tiszteltté tevé. Meghalt 1824. april. 24-én . Fia
Ferencz a kincstárnál volt fogalmazó. Atyja tudomány-szeretetét szintén öröklé, és az „Árpádia“ hist. zsebkönyvben pár történelmi értekezést nyomatott.
Mihály gubernialis tanácsos testvérének Györgynek fiai közűl Gáspár 1815-ben Hunyad megyében alszolgabiró volt.
Hasonlóan a legutóbbi nemzedékből Károly 1847-ben mint gubern. fogalmazó, Ferencz 1847-ben tart. biztos hivataloskodott.
Ezeken fölül ugyancsak Erdélyben, sőt Hunyadban a hiv. tiszti névtárban lelünk serélyi előnevezettel élő Kenderessy-eket is: ilyenek József 1794-ben Hunyad vármegye főszolgabirája. Farkas ugyanott 1847-ben alszolgabiró.
Ezek is e családhoz tartozók e? – valamint kiskendi Kenderessy Zsigmond, ki 1847-ben kincstári járulnok volt; – nem tudjuk.